Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. október 19. kedd - 217. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik):

410 önök idejében egyébként körülbelül hasonló nagyságrendben csökkent a dolgozó orvosok száma. Míg a mi kormányzásunk idején ez nőtt, az önök kormányzása idején csökkent. Míg a mi kormányzásunk idején több ezerrel több orvos volt, önök nyolc év alatt 3-4 ezerrel csökkentették a dolgozó orvosok számát. Azt a valótlanságot is szeretném helyreigazítani, amit ön mondott, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal csökkent az így dolgozók száma. Ha megnézzük, hogy mióta ez az új szolgálati jogviszony van, ön szerint kevesebb vagy több ilyen orvosi jogviszony van? Tisztelt képviselő asszony, március óta több van, 1881-gyel több. Ön szerint több vagy kevesebb ápolói jogviszony van egészségügyi szolgálati jogviszonyban március 1-je óta? Több van, 1942-vel. Mindemellett nőtt az egyéb, egészségügyben dolgozók száma is 843-mal. Ez azt jelenti, hogy mióta bevezettük március 1-jén az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, azóta 4666 fővel többen létesítettek ilyen egészségügyi szolgálati jogviszonyt, tehát nőtt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók száma. Tisztelt Képviselő Asszony! A várólisták kapcsán: a világ minden országában nyilván a várólisták megnőttek a járvány alatt, mert a járvány alatt a kórházak azokkal a betegekkel foglalkoztak, akik koronavírusosak, és akiknek halaszthatatlan vagy életmentő beavatkozásra volt szükségük. Amikor a járvány véget ér, akkor lehet ezeket a várólistákat ledolgozni. Ezért a magyar kormány 12 milliárd forint többletforrást biztosít a kórházaknak azért, hogy az a hátrány, ami az elmúlt másfél-két évben a világ minden országában keletkezett... - és itt, Magyarországon, akiknek életmentő vagy halaszthatatlan beavatkozásra volt szüksége, azokat a betegeket legalább ellátták. Franciaországban még a rákos betegeket sem látták el, mert annyira nagy volt a terhelés a kórházakon, hogy egyes kórházak a koronavírus miatt a rákos betegeket sem tudták ellátni. Magyarországon ilyenre nem került sor, tisztelt képviselő asszony. Önök hány forintot is költöttek várólista-csökkentési programra? Nullát. Miért? Mert még várólista-nyilvántartási rendszert sem hoztak létre. A kórházakban kis kockás füzetben lehet, hogy volt, aki vezette, de országos várólista-nyilvántartási rendszer nem volt, mert ha nincs ilyen rendszer, akkor önök szerint nincs ilyen probléma, és nem igényel többletforrást. Ezért önök csak a privatizációval foglalkoztak, a magánosítással foglalkoztak, a kórházbezárással foglalkoztak, és nem azzal, hogy esetleg egy nyilvántartási rendszert létrehoznának, és utána erre pénzeket fordítanának. 40-50 milliárd forint az a többlet, amit mi a várólista-csökkentésre fordítottunk, mert először létrehoztuk a nyilvántartást, utána pedig csökkentettük a várólistákat. Önök sem nyilvántartást nem hoztak létre, sem várólista-csökkentésre egyetlenegy forintot sem áldoztak a saját nyolcéves kormányzásuk alatt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.50) ELNÖK: Köszönöm szépen, Rétvári államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előttifelszólalásra jelentkezett Steinmetz Ádám képviselő úr, jegyző úr, a Jobbik képviselője: „Magyarok pénzét magyar labdarúgókra!” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról, hogy Magyarország talán két legnépszerűbb csapata néhány héttel ezelőtt hogyan lépett pályára az egymás elleni mérkőzésen. Dibusz, MmaeeSamy, Mmaee Ryan, NguenTokmac, Zachariassen, Ćivić, Blažič, Wingo, Lončar, Uzuni és Laïdouni, az egyik oldalon. Míg a másik oldalon: Banai, Kastrati, Diaby, Mack, TalloGadji-Celi, Kutrumpisz, Csongvai, Bjeloš, Beridze, Antonov és Mitroviæ. Nos, hát jól hallották, a Ferencváros és az Újpest kezdõ csapataiban mindösszesen három magyar játékos volt. És önök mondhatják azt, hogy az angol Premier Ligában sem tolonganak az angol játékosok, csak az az aprónak nem nevezhető különbség, hogy ott a klubtulajdonosok a saját pénzüket fektetik be a sportba, ők döntik el, hogy kiket vásárolnak, kiket adnak el. Míg Magyarországon az NB I-es klubok is jelentős közpénzekből gazdálkodhatnak. És igen, önöknek elévülhetetlen érdemük van abban, hogy az elmúlt tíz évben a sportágazat nemzetgazdasági ágazatként kiemelt támogatásokat kapott, ezt ezúton is köszönöm szépen a sporttársadalom nevében is, és abban is, hogy megújult a sportinfrastruktúra, sokkal többen sportolnak, mint mondjuk, tíz évvel ezelőtt. Ennek következtében, mivel többen is sportolnak, többnek kellene lenni a tehetséges gyermeknek is. Ezzel szemben mit látunk? Azt látjuk, hogy például a magyar labdarúgó NB I-ben az első osztályban pályára lépők száma a külföldiek tekintetében 50 százalék. De sajnos kézilabdában és kosárlabdában sem rózsás a helyzet. Megdöbbentő ez. Hol vannak a magyar tehetséges gyerekek? - tennénk fel a kérdést. De hogy mondjak egy üde színfoltot, egy jó példát is: itt van a Paks csapata, amelyik évek óta színmagyar játékosokkal áll ki, és nem olyan régen egyébként 6:1-re verte a magát Puskás Akadémiának nevező Felcsút csapatát, amely a legtöbb közpénzt égette el az elmúlt tíz évben, és egyébként a legtöbb tehetségesnek mondható gyermeket foglalkoztatja. Még ők is öt külföldivel lépnek pályára rendszeresen a bajnoki mérkőzéseken. És ha már az akadémiákról is szót ejtettem, továbbra sem érthető számomra, hogy a Kisvárdai Akadémia hogy lett államilag elismert, az az akadémia, amelyik az NB I-es csapatában szinte kivétel nélkül külföldieket foglalkoztat, de