Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. szeptember 27. hétfő - 213. szám - A felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző ... - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
191 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt elnézést kérek az előző türelmetlenségemért... ELNÖK: Semmi nem történt! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Azt hittem, hogy az államtitkár urat zárszóra hívja föl. Részt vettem az érdemi vitában, amikor ezt a napirendet tárgyaltuk. A felsőoktatási modellváltás kérdéséhez szólnék hozzá, nem megismételve, ami ott elhangzott, csak egyetlen kérdést szeretnék feltenni. Erre pedig az inspirált, amit az államtitkár úr helyén ülő előterjesztő államtitkár zárszavában mondott. Ott azt mondta, hogy tulajdonképpen a magyar felsőoktatási rendszer szellemi szintjét, az oktatók felkészültségét tekintve és a szervezet működési struktúráját tekintve megfelel annak, hogy világszinten, Európa-szinten az élvonalba tartozzon, egyetlenegy dolog hiányzik, az anyagi források. Én egyetlen dolgot szeretnék kérdezni. Miközben ebben a táblázatban itt vannak az öt évre meghatározott anyagi források, amelyek bőségesnek tűnnek, ebből lehet, hogy államtitkár úr azt válaszolja Bencsik képviselő úr jogos felvetésére, hogy hiszen most fogjuk megteremteni azokat a feltételeket, amelyeket önök hiányolnak, egyetlen kérdésem van. Miért van az, ha a modellváltás valójában egy célt szolgál, hogy megfelelő forrásokhoz jussanak az intézmények, az állam képtelen ezt közvetlenül megoldani? Csak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokon, a KEKVA-kon keresztül képes ezt megoldani, amely egy hűbéri rendszerbe illeszkedik be, ahol 9 évre nevezik ki a párthoz lojális kuratóriumi tagokat és az ellenőrző testület tagjait, ahol ők maguk határozzák meg majd, hogy ki követi őket? Tehát a kérdésem nyilvánvaló. Miért csak ez teszi lehetővé az intézmények számára a források megadását? Én visszaemlékszem a kilencvenes évek elejére, annak idején ez volt az SZDSZ-es fő vonulat: az állam rossz gazda, és hogy ebből utána mennyi káros döntés született, azt tudjuk. Nagyon tartok attól, hogy ebben az „állam rossz gazda” felfogásban a hűbéri láncolatra bízva örök időkre a felsőoktatás irányítását, nem fog jóra vezetni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e még élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megadom a szót György István államtitkár úrnak az előterjesztő képviseletében, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat általános vitáját a tisztelt Ház 2021. szeptember 21-én tartotta, a Költségvetési bizottság szeptember 22-én, a Törvényalkotási bizottság pedig szeptember 23-án tűzte napirendre azt. Jogtechnikai és nyelvhelyességi módosításokon túl szeretném kiemelni azokat, amelyek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság észrevételeivel voltak kapcsolatosak, utalva itt talán arra is, amit Bősz Anett képviselő asszony számonkért rajtunk, bár más kontextusban. A törvényjavaslat eredetileg a magyar kormánytisztviselői kar részére biztosította volna a kormánytisztviselők tajszámainak kezelését és a nyilvántartással való kezelését. Itt a NAIH valóban emelt egy kifogást, az előkészítés során a sürgősségi eljárásban való tárgyalás miatt valóban hiányosan került ez a része egyeztetésre, de a NAIH észrevételeit megvizsgálta a kormány, maradéktalanul osztotta azt, és emiatt ez ki is lett emelve a törvényjavaslatból. Majd a módosítás következtében kikerültek a módosításból azok a törvényekre való módosítási szándékok is, amelyek bizonyos szabályozott jogterületek komolyabb revízióit igénylik, módosításokhoz további egyeztetésekre van szükség. Ezen törvényekkel kapcsolatban felmerült szabályozási igényt nem a jelen törvényjavaslat fogja rendezni. Hogy miért salátatörvény? A jogalkotási folyamatban számos olyan rendezendő jogi kérdést kell a kormánynak rendeznie, amelyre ez a jogtechnika is rendelkezésre áll. Nyilván ezt lehet kifogásolni. Ez nem az első, és gondolom, nem az utolsó ilyen törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház előtt fekszik. De ahogy elmondtam például, az az öt törvénymódosítási javaslat - helyesebben: hat - éppen azért került ki, mert úgy gondoltuk, hogy az nem a salátatörvénybe való. A felsőoktatásról. Azt tudjuk, hogy a tisztelt ellenzék ezzel a váltással gyakorlatilag nem értett egyet. Mi úgy ítéljük meg, hogy az egész magyar felsőoktatás egy korszakhatárhoz ért. Az intézmények szélesebb körében indult meg ez az új fenntartói modell. 21 egyetem kezdte meg a képzést az új struktúrában, 280 ezer hallgatóból ez mintegy 180 ezer hallgatót érint. A megkezdett változások sikereit jelzi, hogy a felsőoktatási hallgatók száma 2018 óta folyamatos
