Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 27. hétfő - 213. szám - Barcza Attila (Fidesz) - az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez - „Mikorra várható a minimálbér 200 ezer forintra emelése?” címmel - BARCZA ATTILA (Fidesz): - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:

186 BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Elindultak a 2022-es minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos egyeztetések. A kormány átfogó megállapodásra törekszik a minimálbér kérdésében a szakmai szervezetekkel, és ezért folyamatosan egyeztet mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldallal, ahogy a nemzeti konzultációban is kikérte az emberek véleményét. A kormány a magyar emberek nemzeti konzultációban kifejtett véleményéhez igazodva a minimálbér összegét 200 ezer forintra javasolja emelni. Ez azt jelenti, hogy 2022-től több lehet Magyarországon a minimálbér, mint Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt az átlagbér volt. A cél, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből még nagyobb mértékben részesüljenek a munkavállalók, a hazai bérszínvonal vírusválságban is töretlen növekedése folytatódni tudjon. A konzultációt kitöltők 94 százaléka egyetértett azzal, hogy a minimálbér 200 ezer forintra emelkedjen, jelentős tehát a társadalmi igény a legkisebb keresetek további növekedésére. A Fidesz-frakció ebben a kérdésben is minden támogatást megad a kormánynak, hiszen a bérek 2010 óta folyamatosan emelkednek, az akkori szinthez képest több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum összege is. Ezek tények. A minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, így nagy eredmény lenne, ha el tudnánk érni a 200 ezer forintos összeget. Elmondható, hogy az adók csökkentésén és a családok támogatásán alapuló kormányzati politikának erős támogatottsága van a nemzeti konzultáció eredményei alapján, egyetértés van abban, hogy a koronavírus-járvány után nem tér vissza a rendes kerékvágásba az élet, ezért egyszerre kell megvédeni a munkahelyeket, támogatni a családokat, és fenntartani a biztonságot is. Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, mikorra várható a minimálbér 200 ezer forintra való emelése. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bodó Sándor államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a feltett kérdésre. Parancsoljon! BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban így van, ahogy képviselőtársam említette, hogy a nemzeti konzultáció eredményei kategorikusan azt mutatják, hogy a lakosság elvárásai az adócsökkentések mentén fogalmazódnak meg, a béremelés politikája mentén, a családtámogatási rendszer kibővítése mentén, a hitelmoratóriummal való segítségnyújtás mentén, vagyis mindazok az értékek, alapelvek megfogalmazódnak, amelyek korábban is jellemezték a polgári kormány munkáját. Nyilvánvalóan a válsághelyzetben két fő kérdés merült fel, hogyan és miképpen lehet segíteni. Az egyik egy úgynevezett normatív alapú támogatás, mindenki kap bizonyos összeget, aztán szervezze, oldja meg az életét. A másik pedig az volt, amit Magyarország is választott, hogy a munkahelyek megőrzése mentén fogalmazódott meg minden segítség, hol munkahelymegőrző, hol munkahelyteremtő programokat indítottunk annak függvényében, hogy éppen a vírushelyzet mit követelt. Persze akkor nem lehetett tudni - egyes vélemények szerint -, hogy melyik lesz a járhatóbb út, de a mai foglalkoztatási adatok alapján teljesen egyértelművé vált, hogy ez volt a helyes út, vagyis a munkahelyek megőrzésével, a munkahelyek teremtésével kapcsolatos intézkedéscsomag. Mire fel mondom ezt? Teljesen egyértelműen látszik, hogy a második negyedévben például 17,9 százalékos volt a GDP-növekedés. De mondhatjuk úgy, hogy persze, honnan indultunk. De az, ami a foglalkoztatottak számát érinti, a 4,7 millió ember, az viszont teljesen egyértelmű, hogy azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta sohasem dolgoztak ennyien, mint a járványt követő időszakban. A 4 százalékos munkanélküliségi ráta pedig Európában az egyik legalacsonyabb, a negyedik-ötödik helyen állunk. Ezek a mutatószámok teljesen egyértelműen azt mutatják, hogy jó volt a válsághelyzet kezelése, és folytatni is kell a béremelések politikáját. Természetesen politikai ellenfeleink nem feltétlenül azonosulnak ezzel, sőt talán egyáltalán nem, és amikor lehetőség lett volna, hogy esetleg szavazatukkal segítsék ezt a munkát, ezt nem tették. De nyilván mi nem várhatunk rájuk, feladatunkat folytatni kell, és valóban így van, ahogy képviselő úr említette is, hogy a bértárgyalások igazából megkezdődtek. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma az, ami erre hivatott, hogy lebonyolítsa ezeket a tárgyalásokat, előkészítse a döntést, ahol a munkaadók, munkavállalók képviselői és a kormányzat képviselői is jelen vannak. Úgy látszik, hogy a nemzeti konzultáció által megfogalmazott igény hat a tárgyalófelekre, ha szabad így fogalmaznom, hiszen látjuk, hogy a nemzeti konzultáció kapcsán 94 százalékos volt a támogatottság, hogy a 200 ezres minimálbért célszerű lenne elérni. Jó úton járunk, úgy tűnik, hogy ez a 20 százalékos emelkedés elérhető lesz lehetőség szerint még ebben az évben, jó esetben akár november közepéig, végéig. Természetesen gondolnunk kell a garantált bérminimumra is, hiszen azért ők azok, akik úgynevezett szakmunkásbért kapnak, tehát gondolnunk kell rájuk is, hiszen nyilvánvalóan ez is egy nagyon fontos, nagyon lényeges gazdasági potenciál, hogy ez rendben legyen, és az is egy nagyon komoly kérdés, hogy a kormányzat hogyan és miképpen tudja segíteni azokat a vállalkozásokat, akiknek ezt ki kell termelni.