Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. szeptember 27. hétfő - 213. szám - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Meddig sarcolják a legszegényebbeket?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
184 szociális katasztrófahelyzet, amellyel valamit kezdeni kell, akár bevallják önök, hogy probléma van ezen a területen, akár nem, ugyanis talán hazánk az egyetlen európai ország, ahol a válsághelyzet alatt végig mindenféle kontroll és védelem nélkül folyhattak a kisnyugdíjak és a minimálbéres jövedelmek végrehajtásából eredő, 33, illetve több követelés esetén 50 százalékos letiltások. Államtitkár úr számára nehezen lesz befogadható, de azért én igyekszem megkönnyíteni a dolgát. A helyzet az, hogy a KSH szerinti átlagnyugdíj tekintetében 2020-ra egy 133 ezer forintos adatot hoztak ki. Még nem is a mediánnyugdíjjal találkozunk itt most, ami sokkal tipikusabb lenne. Fogjuk meg ezt a 133 ezer forintot! Adódik rá, mondjuk, kétféle követelés. Én is találkoztam olyan üggyel, ahol ugyanazt a követelést két végrehajtóbanda próbálta a családon behajtani, utóbb kiderült, hogy indokolatlanul, de addigra ezek a letiltások már foganatosításra kerültek, államtitkár úr. A helyzet az, hogy a dupla letiltás után ennek a keresőnek, beszéljünk egy átlagnyugdíjasról, akinek csak ez a nyugdíj az egyetlen bevétele, 66 ezer forintja marad arra, hogy egy hónapig megéljen, államtitkár úr. Eközben adott esetben az önök egy minisztere 10 millió forintot tud realizálni támogatás keretein belül, mondjuk, falusi CSOK-ra, biztos, hogy a rászorultság alapján. Ezért mondom, hogy nehezen befogadható, hiszen az önök világától távol áll, hogy valakinek ennyi pénzből kelljen megélnie. De nézzünk egy nettó minimálbéres esetet! Adott esetben, ha valakinek 111 ezer forintja marad, és ehhez jön egy ilyen 50 százalékos végrehajtói letiltás, amivel szemben önök nem akartak fellépni a válság alatt, ez a honfitársunk 55 ezer forintból kellene hogy megoldja az egész hónapját. Eközben önök, államtitkárok és miniszterek több százezer forintos nagyságrendű gyermeknevelési támogatást, illetve kafetériát kaptak juttatásként, és még közben a magyar állampolgároknak a lakhatási célú kafetéria felvételét megnehezítették, annak a munkáltató általi kiutalását komoly mértékben akadályozták. De nézzünk egy szerencsésebb helyzetben lévő honfitársunkat, azt, aki garantált bérminimumot keres! Ha őt éri ez a végrehajtói letiltás, ezt követően 72 ezer forintja marad, hogyha ő az egyetlen kenyérkereső, vagy mondjuk, egy egyszemélyes háztartásról van szó. Eközben egy fővárosi albérlet ára, mondjuk, 100 ezer forint fölött van, most már garantáltan a nagyvárosokban is. És azt látjuk, államtitkár úr, hogy benyújtottuk az azt illető javaslatot, hogy mentesítsük legalább a kisnyugdíjakat és a minimálbéres kereseteket az ilyen letiltások lehetősége alól, önök nem szóltak semmit ehhez a témához. A kérdésem tehát egyértelmű: támogatja-e ön személy szerint, hogy a legkisebb jövedelmeket, bevételeket mentesítsük a végrehajtói letiltások alól? (Szórványos taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Völner Pál államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úr által felvetett témában vagy akár a múlt heti devizahiteles témában is azért jelentős ténybeli, hogy úgy mondjam, alapok hiányoznak. Tehát a devizahiteleseknél is azt vetette fel a képviselő úr, hogy miért a 2010 előtti korszakról beszélünk, amikor jól tudjuk, hogy ezeknek a gazdasági bajoknak a nagy része (Z. Kárpát Dániel: 2001-ben.) abból az időszakból ered. Ezt Gyurcsány Ferenccel, miután most így jól összejöttek, kiválóan meg tudnák beszélni. Amit most konkrétan említett, képviselő úr, ezek a bizonyos letiltási ügyek, gyakorlatilag ez a magyar jogrendszer, az elmúlt 30 év terméke. De előtte is voltak végrehajtások. És azt is tudjuk, hogy vannak olyan végrehajtandó tételek, és a zömét azért azok teszik ki, például gyermektartásdíjról van szó, elborzadva mondta a képviselő úr, hogy 50 százalékos letiltás is lehetséges. Lehetséges. Ha több gyereket illet meg a gyerektartás, akkor valóban, a tartásra kötelezett akár a jövedelme 50 százalékáig köteles a gyerekeinek a neveléséről gondoskodni, hozzájárulni a házastársa kiadásaihoz, amit a gyereknevelésre fordít. A többi tételek, amelyek ezeknél a letiltásoknál jelentkeznek, gondoljunk például a társasházi tartozások egy részére. Mennyire méltánytalan lenne az, hogy gyakorlatilag a társasház többi tagja fizesse meg azokat a tartozásokat, amelyek, mondjuk, a vízfogyasztásból, a világításból, akár a hulladékelszállításból keletkeztek, és amelyeket a társasház közös költségként köteles megfizetni. Ha nem állna rendelkezésükre ez az eszköz, akkor gyakorlatilag valóban lennének potyautasok. Én nem vitatom, hogy valóban vannak olyan követelések, amelyeknek az érvényesítése jelentősen megnehezíti azoknak a sorsát, akik ezeket kénytelenek fizetni. Az is lehet, hogy kezességvállalásból eredtek, ahol, mondjuk, nem közvetlenül értendő. (15.30) De megint csak arra tudok kilyukadni, hogy gyakorlatilag jogrendszer van, felnőtt emberek vannak, szerződési szabadság van, de szerződési kötelezettségek is vannak, tehát nem rúghatjuk fel a jogrendszer egészét. Válsághelyzet van - említette képviselő úr -, ezért van például hiteltörlesztési moratórium. Sőt, mint tudjuk, jelenleg is a
