Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 13. hétfő - 230. szám - Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
1500 alkalmazottak földhöz juttatása céljából meghatározott földalapot, a magyar állam tulajdonában lévő földeket és a kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében árverés céljára meghatározott aranykorona-értékű földterületeket. A földalap-kijelölésre vonatkozó törvény egy olyan előzetes lépés volt, amely a további folyamatok előfeltételét képezte. Így vált lehetővé, hogy különböző jogosultsági körökbe tartozó személyek számára a vonatkozó eljárásokkal a földek kiadhatók legyenek. Annak érdekében, hogy a földtulajdoni viszonyok véglegesen rendeződjenek, a törvény összekapcsolta a folyamatot a kárpótlási törvényben meghatározott föld felosztásával. Ennek megfelelően a szövetkezetek feladata volt kijelölni a részarány-tulajdonosok és az állam földje mellett a földtulajdonnal nem rendelkező tagok és alkalmazottak, valamint a kárpótlásra jogosultak földhöz jutását szolgáló földterületeket. Mint ahogy korábban is említettem, a Rozmaring Szövetkezet esetében az országban egyedüliként itt nem sikerült megképezni a földalapokat, ugyanis az arra vonatkozó döntéseket rendre megtámadták, és a bíróság minden esetben új eljárás lefolytatását rendelte el. A törvényjavaslat új kompenzációs eljárást tartalmaz a sértettek helyzetének rendezésére. Az eljárás nem automatikusan, hanem kérelemre indul. Első körben ellenőrizni szükséges a kompenzációra való jogosultsági feltételeket, majd meg kell állapítani a kárpótlási jegyekben, illetve kárpótlási utalványban nevesített jogosultság aranykorona-értékét, és csak ezt követően kerülhet sor a tényleges kompenzációra. A kompenzációra jogosultak esetében a jogosultságok igazolását követően személyenként összesíteni szükséges az összes jogcímen fennálló és kárpótlási jegyben, illetve kárpótlási utalványban meghatározott, forintban kifejezett jogosultságot, majd meg kell határozni a kárpótlási összegnek megfelelő aranykorona-jogosultság mértékét. Az átváltás során a törvényjavaslat ezer forint értékű kárpótlási jegyet vagy utalványt egy aranykorona-értéknek feleltet meg. Ez a számítási metódus biztosítja a sértettek méltányos kompenzálását. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Törvényalkotási bizottság szerint támogatandó, ugyanis az 300 érintett solymári családon segít, hogy elégtételt kaphassanak a múltban elszenvedett sérelmeikért. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) (19.40) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár urat, kíván-e most reflektálni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy később. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági bizottság nem állított előadót. Képviselői felszólalások jöhetnek. Normál szót kérő képviselői felszólalóként Ritter Imre nemzetiségi képviselő kért szót. Parancsoljon! RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich wieder meinen Dank bezüglich des Gesetzesvorschlag mit Titel „Zur Regelung der Situation der auf Entschädigung im Betriebsgebiet der ehemaligen landwirtschaftlichen Produktionsgenossenschaft Rosmarin wartenden Personen” mit Nr. 17427, ausdrücke. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy független német parlamenti képviselőként kifejezzem köszönetemet a T/17427. számú, az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről tárgyú törvényjavaslattal kapcsolatban. Ez a törvényjavaslat is azt bizonyítja, hogy mind a mai napig vannak még feldolgozatlan, érthetetlen, fájó pontok a magyarországi német nemzetiség kollektív tudatában. Egy ilyen pont volt sokáig a solymári Rozmaring MGTSZ működési területén kárpótlásra váró személyek helyzete. Az a felfoghatatlan és megengedhetetlen helyzet állt fenn Solymár, Pilisszentiván és Nagykovácsi - nem kell hangsúlyoznom, hogy a második világháborút követően gyakorlatilag még döntően sváb települések - lakói esetében, hogy közel 350 család a mai napig, bő 30 évvel a rendszerváltás, a kárpótlások megkezdése után sem kapta meg azt a részleges kárpótlást sem, amit máshol mások már évekkel, évtizedekkel korábban megkaptak. Az itt élőket pedig ugyanúgy meghurcolták származásuk miatt, mint a többi magyarországi németet. Sújtotta őket az elűzetés, a kényszermunka és természetesen a javaiktól való jogtalan megfosztás is. Nem volt elég a rendszerváltásig tartó kényszerű hallgatás, ezt követően is el kellett szenvedniük az ott élőknek a mulasztásos jogsértést. A most a magyar Országgyűlés előtt lévő kárpótlásitörvény-tervezet, melyhez én is önálló képviselői módosító szándékot fogalmaztam meg és nyújtottam be, megoldást kínál, és reméljük, egyben megnyugvást is az érintett magyarországi németeknek, hozzátartozóiknak, a kárpótlásra jogosultaknak. Ezzel, a reményeim szerint hamarosan elfogadásra kerülő törvénnyel ennek az ügynek a végére is pont kerülhet, és ugyan csak részlegesen, de vagyoni kárpótlást kaphatnak a kifosztottak, kisemmizettek. Bízom benne, hogy minden feldolgozatlan probléma lassan napirendre és megoldásra kerül, és a múlt fájó sebei lassan begyógyulnak. Ebben nagy segítség számunkra a 2014.
