Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. szeptember 21. kedd - 212. szám - Az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
147 l: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmáról államtitkár úr is és Bartos Mónika képviselőtársam is részletesen beszélt. Azonban szeretnék reagálni Balczó képviselő úrra is, hiszen ez a „van rajta sapka, nincs rajta sapka” esete. Ha egy szabályozó szerv, egy hatóság, egy intézmény bekerül a kormányzat alá, akkor az a baj, ha kikerül és az Országgyűlés alatt fog működni, akkor meg az a baj. Egyszer azt mondják, hogy túlzott központosítás van, máskor meg azt mondják, hogy kiszervezés van. Tehát bármi történik, bármilyen irányba mozognak a dolgok, azt mindig kritizálják, de ezt értem, hiszen önök az ellenzék. Csak akkor döntsék el, hogy az-e a nagyobb probléma, hogyha központosítás van és intézmények bekerülnek a kormányzat irányítása alá, vagy az a probléma, ha kikerülnek a kormányzat irányítása alól és közvetlenül az Országgyűlés alá kerülnek, az Országgyűlés központi költségvetési szervévé válnak, ami az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül kerül majd önálló címként kialakításra. Azt szeretném mondani, képviselő úr - mert az elején egyetértettem az ön mondatával, hogy a klímacélok megvalósításához feltétlenül szükséges a nukleáris energia és az atomkapacitások szinten tartása -, hogy arra kérem önt, segítsen erről az abszolút tudományosan is megalapozott és fontos tézisről a saját szövetségén belül is meggyőzni a képviselőtársait és szövetségeseit, mert sok párt, például a DK vagy az MSZP, amely korábban még támogatta az atomenergia használatát és Paks II. bővítését is, most politikai érdekből hirtelen kihátrált emögül, s nem a magyar zöldcélokat, klímacélokat és nem az energiamixet nézik, hanem kizárólag politikai indíttatásból, politikai célokból ellenzik az atomenergia használatát. (14.30) Mert én tudom, hogy önnel és még több politikussal a Jobbikból egyébként egyetértünk ebben a kérdésben, és szerintem fontos, hogy ezek az egyetértési pontok megmaradjanak, sőt kibővüljenek, és ne szűküljenek, mint ahogy egyébként a DK is korábban kihátrált, meg az MSZP is kihátrált a korábbi álláspontjával. Én azt gondolom, hogy - ahogy az államtitkár úr is elmondta - itt a jogállásváltozásnak a célja a hatékonyság, a nagyobb mozgástér, és a még magasabb szakmai munkát irányozza elő ez a törvénymódosítás. Én azt gondolom, hogy ha egy ilyen fontos hivatal egy önálló szabályozói szervként, egy központi költségvetési szervként kap egy ilyen jogállást, akkor ez egy óriási lehetőség, de egy nagy felelősség is, és a hivatal különböző szintű vezetőinek ez a felelősség nyomja majd a vállát, hiszen szakmailag a legmagasabb munkát várhatjuk el országgyűlési képviselőként is, hiszen ez biztonsági kérdés, energiaellátási kérdés, nemzetstratégiai kérdés az atomenergia is. Úgyhogy én csak jó munkát tudok majd kívánni a hivatal vezetőinek, munkatársainak, azt kérve tőlük, hogy ezzel a felelősséggel, ezzel a lehetőséggel majd jól sáfárkodjanak. A KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Gurmai Zita képviselő asszony, az MSZP vezérszónoka a következő. Tessék! DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Először is tisztázzuk, hogy milyen intézmény alapvető működését szabja most át gyökerestül a kormányzat! Az Országos Atomenergia Hivatal saját magáról az alábbiakat írja honlapján: „...feladata az atomenergia kizárólag békés célra való alkalmazásával, a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolók, továbbá a nukleáris és más radioaktív anyagok szállításához használt konténerek biztonságával és sugárvédelmével, valamint azok védettségével összefüggő hatósági feladatok ellátása. Az OAH általános építésügyi hatósági és építésfelügyeleti jogkörrel rendelkezik a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonsági övezetében elhelyezkedő építményekre vonatkozóan. Új nukleáris létesítmény esetén az OAH felügyeli a teljes létesítési folyamatot, a telephely vizsgálatának módszertanától kezdve az üzembe helyezésig és üzemeltetésig.” Ezek szerint ez az intézmény felügyeli egyszerre Paks I. működését és Paks II. engedélyezési és építési folyamatait is. A most tárgyalt törvényjavaslattal a kormányzat már régen adósa az energetikai szektor azon szakemberei és munkavállalói számára, akik a hazai atomenergia biztonságos és nemzetközi szabályoknak is megfelelő működtetéséért felelősek. A mostani törvényjavaslat hosszú évek után november 1-jétől megbecsülést és fizetésemelést hoz az Országos Atomenergia Hivatal dolgozói számára. Ez az intézkedés mindenképpen támogatható, mint ahogy az is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal a jövőben az Országgyűlés alá tartozik majd, azaz kikerül a kormányzat közvetlen irányítása alól. Viszont az már erősen vitatható része a módosításnak, hogy a jövőben az eddigi határozatlan időre kijelölt főigazgató helyett a szervezetet elnök irányítaná kilencéves mandátummal, amely egy alkalommal ugyanennyi idővel meghosszabbítható; ráadásul a vezető személyéről, illetve sorsáról változatlanul a miniszterelnök dönt. A főigazgató kinevezését a törvényjavaslat a sarkalatos jogszabályok közé vonja, magyarul, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényt, onnantól a hivatal új elnökét is kétharmados többséggel lehet majd megválasztani kilenc évre, pályázat nélkül.
