Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 13. hétfő - 230. szám - Burány Sándor (Párbeszéd) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mikor és milyen eszközökkel fogják megszűntetni az egészségügyi várólisták rendszerét?” címmel - ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:

1444 Sőt, a helyzet egyre rosszabbá és rosszabbá vált. A járvány előtt mintegy 25 ezer fő szerepelt a különböző kórházi, egészségügyi várólistákon. Idén tavasszal ez a szám már 35 ezer fő volt. Szeptemberre ez a szám 41 ezer főre duzzadt, és ma mintegy 50 ezer ember vár valamilyen műtétre és vizsgálatra. Ez nagyjából egy egernyi város méretének felel meg, tehát egy magyarországi városnak megfelelő népesség vár Magyarországon valamilyen egészségügyi intézkedésre várólistákon. Ráadásul az önök válasza ebben a helyzetben az volt, hogy minden ötödik kórházi ágyat kiürítettek. Ez azt jelenti, hogy több mint 12 ezer kórházi ággyal van kevesebb arra, hogy beteget tudjanak ápolni, és ezzel a várólistákon lévő nyomást csökkentsék. (Dr. Rétvári Bence: Koronavírusos betegek fekszenek ezeken az ágyakon.) A másik katasztrofális adat, államtitkár úr - majd mindjárt lesz lehetősége válaszolni -: a hivatalos statisztikából eltűnt a daganatos megbetegedések 15-20 százaléka. Ez sajnos nem azt jelenti, hogy ennyivel csökkent a daganatos megbetegedések száma, hanem azt jelenti, hogy ez a szám eltűnt a statisztikából, köszönhetően a várólistáknak. Azt jelenti, hogy több mint 5 ezer ember vélhetően ellátatlanul, otthon küzd ezzel a súlyos betegséggel. Úgy tűnik, hogy ez önöknek nem fáj. A rendszerük haszonélvezői a magánegészségügybe tudnak menekülni a kihívások elől. Sőt, több milliárd forintnyi PCR-tesztet dobtak ki a kukába ahelyett, hogy az ellenzék javaslatát megfogadva tömegessé és ingyenessé tették volna a koronavírusteszteket. Sajnos az is tény, hogy Magyarországon a statisztikák szerint - s ez egy tragikusan szomorú tény - a szegény emberek 5-7 évvel élnek kevesebbet, mint gazdagabb honfitársaik. Kérdezem tehát államtitkár urat, hogy mikor és milyen eszközökkel akarják csökkenteni a várólisták hosszát, csökkenteni azoknak az embereknek a számát, akik várólistákra kényszerülnek kórházi ellátás helyett. Várom válaszát. ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó, miniszterhelyettes úr. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Van abban elég erős cinizmus és arcátlanság szerintem, tisztelt képviselő úr, hogy önök, akik merényletet követtek el a magyar egészségüggyel szemben - erre pár példát mindjárt mondok -, kezdenek el itt krokodilkönnyeket hullatni. Az önök idejében úgy, hogy nem volt koronavírus-járvány, jóval hosszabbak voltak a várólistán a várakozási időtartamok, mint most, sőt önök még várólista-nyilvántartást sem vezettek be, direkt azért, hogy ne is derüljön ki, hogy mennyi. Mit csináltak önök, ami nem rövidítette, hanem tovább növelte a várólistákat? Bezártak kórházakat, nem egyet, nem kettőt, nem hármat. 16 ezer aktív ágyat megszüntettek. Ön arról beszélt, hogy most kevesebb ágy van. Azért, mert koronavírusos betegeket ápolnak bizonyos ágyakon, a többin pedig a normál ellátás zajlik. De azok nem kerültek ki az egészségügyből, hanem egy rendkívüli helyzetben koronavírusos betegeket látnak el rajta, mint a világ minden országában, tisztelt képviselő úr. Tehát ne beszéljen már erről úgy, hogy csökkent a kapacitás! Nem csökkent a kapacitás, csak meg kell osztani a kapacitást a koronavírusos betegek és a többi beteg között. De felháborító arcátlanság ezt úgy bemutatni, hogy a koronavírusos betegeket ellátó ágyak kiestek a magyar egészségügyi rendszerből. Ilyen manipuláció még a baloldaltól is ritka. Hatezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el a 16 ezer aktív ágy megszüntetése mellett, aki megőrizhette a munkahelyét, attól pedig - orvostól, ápolótól - elvettek egyhavi bért. A betegekkel vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettettek, mondván, hogy azt majd megkapják az orvosok és az ápolók bérként, de a bért meg csökkentették. Ez volt az önök idejében. Mit mondott az önök egészségügyi minisztere, Molnár Lajos? Azt mondta, miután önök megnyerték a választást és folytatták a kormányzást 2006-ban, hogy a második Gyurcsány-kormány megalakulása után rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy nincs pénz, ezért megszorításokról kell dönteni. A legnagyobb elvonás pedig az egészségügyet érintette. Amikor önök kormányoztak, az országot csődközeli helyzetbe vitték, és amikor vissza kellett fogni a pénzeket, leginkább az egészségügyhöz nyúltak. S nem tennének most sem mást, hiszen László Imre elmondta, hogy Magyarországon a kórházak 45 százalékára nincs szükség. Mit tettünk mi a várólisták csökkentése érdekében, miután az önök idejében körülbelül 70 ezren voltak várólistán? Először is bevezettük az országos nyilvántartást, amit önök direkt nem vezettek be, hogy ne legyen látható ez a probléma. 2019-ig 41 milliárd forintot fordítottunk a várólista-csökkentésre - azért a 2019-es évet mondom, mert az volt a járvány kitörése előtti év -, és ebből a 41 milliárd forintból 70 ezer emberről körülbelül 23-24 ezer emberre tudtuk lejjebb szorítani a várólistán szereplők számát. S valóban, a koronavírus-járvány alatt Magyarországon is, mint a világ szinte minden országában sajnos valóban nőttek a várólisták, hiszen aki egészségügyi dolgozó volt, az a koronavírusos betegek ápolására, az ő életük megmentésére lett átcsoportosítva, ezért a halasztható műtétek halasztásra kerültek. A nem halasztható műtétek elvégzésre kerültek, a tartós egészségkárosodással járó helyzetekben a műtéteket és beavatkozásokat szintén elvégezték, de amelyek nem ilyenek voltak, ott valóban voltak halasztások, de ezt nyilván a józan ész diktálta így, hiszen a kapacitásokat a koronavírus-járványban az ebben szenvedők gyógyítására kellett fordítani.