Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. szeptember 21. kedd - 212. szám - Egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
139 Az Alaptörvény kilencedik módosítása szerint 2023. július 1-jei hatállyal a különleges jogrendi időszakok száma hatról háromra csökken, ezért indokolt a fogalomhasználat ehhez való igazítása az érintett ágazati szabályokban is, mert a fegyveres védelmi és biztonsági tevékenységekben érintett szervezetekre vonatkozó szabályokkal egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó, hatékony rendszer kialakítását szolgálja. Ezért a törvényjavaslatban szereplő módosítások főként technikai jellegű átvezetéseket tartalmaznak, ezzel biztosítva a jogrendszer koherenciáját. A javaslat hat törvény módosítását tartalmazza a következő törvényeket illetően: a rendőrségről szóló, a vízgazdálkodásról szóló, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló, a minősített adat védelméről szóló, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítását. Tisztelt Országgyűlés! A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény az eddigi ágazati működést kiegészíti az összkormányzati koordináció és hatékony együttműködés kereteivel. Ennek célja a társadalom biztonságtudatosságának erősítése. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy előre fel tudjuk készíteni mind a védekezésben részt vevő erőket, szervezeteket, mind az állampolgárokat az őket érintő bárminemű biztonsági kihívások ismeretére és annak kezelésére. Az összkormányzati válságkezelés, a különleges jogrendi feladatellátással kapcsolatos feladatok végrehajtása és a káresemények kezelése a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján valósul meg. A különböző káresemények kezelése során azonban szükség lehet azonnali beavatkozásokra; a kárelhárításokban érintett szervezetek összehangolt, egymásra épülő tevékenységével biztosítható a hatékony eseménykezelés. Ez biztosítja azokban az esetekben is a beavatkozást, amikor az esemény súlyára és terjedelmére figyelemmel az összkormányzati szintű koordináció nem szükséges. Az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében minden perc számít, tehát elengedhetetlen az érintett szervezetek gyors reagálása. Tisztelt Ház! A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályait a katasztrófavédelmi törvény szabályozza. Indokolt a kisebb súlyú eseményeket tartalmazó gyűjtőfogalmat módosítani a „veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény” elnevezésre. Így a hatósági jogalkalmazók számára egyértelműen elkülönül a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó kisebb súlyú rendellenesség és az ágazati üzemzavar fogalma. Ezen események hatósági kivizsgálását a megelőzés erősítése érdekében az iparbiztonsági hatóság végzi. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény bevezeti az összehangolt védelmi helyzet fogalmát. A vízgazdálkodásról szóló törvény határozza meg az árvíz- és belvízvédekezés országos irányításának rendjét, ami tipikusan olyan terület, ahol az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése szükségessé válhat, ezért kiegészítésre kerül a jogszabály ezzel a jogintézményre való utalással. A jelen törvénytervezet tehát a jogrendszer koherenciáját biztosítja azzal, hogy az Alaptörvény kilencedik módosítását, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény rendelkezéseit átemeli az egyes belügyi tárgyú törvényekbe. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a jogharmonizációt, a könnyebb jogértelmezést, az egységes terminológiák alkalmazását segíti elő. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezért a javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) (Szabó Sándort a jegyzői székben Hiszékeny Dezső váltja fel.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Bartos Mónika képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tavasszal fogadtuk el a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt. Ez a törvény, ahogy államtitkár úr is említette, az Alaptörvény kilencedik módosításához igazodva lefektette hazánk megújuló védelmi struktúrájának az alapjait. A törvény ezáltal jogalkotási kötelezettséget határoz meg szinte minden ágazat számára annak érdekében, hogy az Alaptörvény 2023. július 1-jén hatályba lépő változásaihoz igazodó új rendszer időben felépüljön. Az előttünk fekvő törvényjavaslat elsősorban e jogalkotási kötelezettségnek tesz eleget és nyit meg hat belügyi tárgyú törvényt. A módosítandó törvények többsége apró jogszabályi koherencia megteremtését célzó változás miatt van előttünk. A rendőrségről, a rendvédelmi jogviszonyról, valamint a minősített adat védelméről szóló törvényekben például egyszerű terminológiai pontosítás történik. A vízgazdálkodási törvény országos védekezésirányítási rendszerébe bekerül, ahogy államtitkár úr is mondta, az összehangolt védelmi tevékenység jogintézményére való hivatkozás. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása pedig minősítési jogkört biztosít a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve vezetője számára. A katasztrófavédelmi törvény módosítása az előbbieknél nagyobb
