Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke:
1314 meghosszabbítása, árfolyamrögzítés, eszközkezelő, kamattámogatás, forintosítás. Tehát nagyon sok százezer embert sikerült kimenteni ebből a dologból. Ami pedig az Igazságügyi Palota felvetését illeti, szeretném elmondani, hogy már rég le lehetett volna rendezni ezt az ügyet. Ugye, tudjuk, hogy Hauszmann-tervek alapján ’96-ra elkészült az Igazságügyi Palota, majd aztán jöttek a kommunisták ’49-ben, aztán beköltöztették a Munkásmozgalmi Intézetet, aztán ma éppen Néprajzi Múzeum van benne, de azért egy kis részt megtartottak maguknak, a Politikatörténeti Intézetet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha az kiköltözött volna időben, akkor már az Igazságügyi Palota rég a Kúria otthona lehetne; reméljük, hogy ez hamarosan megtörténik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Képviselők! Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelzés.) Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az együttes általános vitát lezárom. Megkérdezem Varga Zsolt András urat, a Kúria elnökét, kíván-e reflektálni, válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Öné a szó, parancsoljon! DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke: Köszönöm, elnök úr. Próbálom összefoglalni a választ azért, hogy az időt ne húzzam, de kérem, engedjék meg, hogy néhány előfeltevéssel kezdjem. Az egyik előfeltevésem az, hogy egyetlen bíró sem, a Kúria elnöke sem rendelkezik semmiféle politikai felelősséggel senki irányába. Következésképpen azokra a felvetésekre, hogy itt velem bármilyen politikai vitát és megbeszélést kellene folytatni, hadd mondjam azt, hogy tisztelt Országgyűlés, senkivel nem tudok politikai kérdésről beszélgetni semmilyen körülmények között, és ezzel máris megválaszolom az egyik európai parlamenti bizottsággal kapcsolatban két oldalról is érkezett kérdéseket. Azt próbáltuk elmondani annak a bizottságnak, de ez olvasható a Kúria honlapján, hogy amennyiben ők vendégek, mint egyetemisták vagy bármely polgár, aki kíváncsi a Kúria működésére, a legnagyobb örömmel elmeséljük nekik, mert minden érdeklődésre szívesen válaszolunk. Amennyiben azonban politikai számonkérést kívánnak folytatni, és ezt mondta az érintett bizottság, mert azt mondta, hogy ők hivatalos eljárásukban kívánják a Kúriát kérdezni, erre mondtuk, hogy erre sajnos nincsen lehetőség. De ezt nem is folytatnám, mert telik az idő; nyilván ugyanúgy, ahogy bármelyik magyar országgyűlési bizottság nem érkezik meg a Kúriára, hogy ott elszámoltasson, ugyanúgy ez egy más nemzetközi intézmény számára sem megengedett, úgyhogy nem is folytatnám. A második előfeltevésem az, hogy a beszámoló a jogegységről, illetőleg az Önkormányzati Tanács működéséről szólhat. Nyilván egyenlőtlen helyzetben vagyunk a tisztelt képviselő asszonyokkal, képviselő urakkal, mert az országgyűlési képviselők rendelkezésére áll a képviselői felelősségmentesség, aminek eredményeként bármit mondhatnak, engem viszont kötnek a törvények. Tehát én nem tudok bármilyen kérdésre válaszolni, hanem kizárólag az Alaptörvény és a törvények keretei között válaszolhatok, ennek megfelelően három csomagot vagyok kénytelen képezni. Azokra a kérdésekre, amelyek közvetlenül a jogegységre és az Önkormányzati Tanács működésére vonatkoznak, azokra igyekszem válaszolni. A második csomag az, amit kapcsolatba lehet hozni a jogegységgel és az Önkormányzati Tanács működésével, ezt megkísérlem, és ezekre a kérdésekre megpróbálok válaszolni. És végül van a harmadik csomag, amivel kapcsolatban tisztelettel kérem, hogy az Országgyűlés ezt ne tekintse az én részemről bármiféle negatív érzésnek, de politikai felvetésekre nem válaszolhat a Kúria elnöke, még akkor sem, ha politikai felvetések történetesen a Kúria elnökének megválasztásával kapcsolatosak; hogy egészen rövid legyek, a Kúria elnökének megválasztásával kapcsolatos viták nem tartoznak a Kúria elnökére. Bármennyire furcsa, a bírói függetlenség sajnos ezt jelenti. Ezért nem kommentáltam soha ezt az eseményt. A legélesebb megfogalmazásom is az volt az Országos Bírói Tanács döntésével kapcsolatban, hogy nem mondhatom meg senkinek, hogy mit gondoljon, és ezzel rá is térek a konkrét kérdésekre. Tisztelt Országgyűlés! A Kúria egyetlen tanácsának sem mondhatom meg, hogy mit gondoljon. Azon a tanácson kívül, amelyikben működöm, abban a tanácsban konkrét ügyben elmondhatom, hogy én mit gondolok, és ha a tanács többi tagjának többsége ugyanazt gondolja, akkor ebből lesz az ítélet. Nyilván a Jogegységi Tanács, Jogegységi Panasz Tanács esetén több bíróról van szó, nemcsak háromról, de ezenkívül nem befolyásolhatok egyetlen bírót sem. A személyes tapasztalatom az, és nagyon-nagyon erős nyomatékkal próbálom mondani, hogy nem ismerek egyetlen olyan bírót sem, aki politikai nyomásnak engedne. Nyilván elképzelhető, hogy van ilyen, én ilyennel nem találkoztam, a Kúrián biztosan nem találkoztam. (10.40)
