Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1307 az előző kormány ideje alatt a településképi rendeletek megalkotásához külön állami támogatást biztosított a kormány, és mindezek ellenére is volt mulasztás. Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a Kúria hatékonyan végzi feladatait, hozzájárulva ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősítéséhez. Mindezek mellett a Kúria nemcsak legfőbb bírói fórum, hanem intézményként maga a jogszokás keletkezésének és megszilárdulásának helye, valamint a magyar jogi tradíció megteremtője is egyben. A beszámolóban foglaltakat és a határozati javaslatot, amit a bizottság elnöke előterjesztett és ismertetett, a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy szintén támogassák. Vejkey elnök úr ismertette egyébként a bizottság egyhangú döntését, a szavazati arányokat is. A jövőre vonatkozóan mind az elnök úrnak, mind pedig munkatársainak jó munkát kívánunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dr. Varga Zs. András tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. Tessék! DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kúriai Elnök Úr! Tisztelt Munkatársai! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan beszámolót hallottunk, hogy ugyan Varga Zsolt András számolt be, de még a 2020. évről, amelyik Darák Péter elnöksége idejének a teljes éve volt, tehát erről szól ez a beszámoló. Megismerhettük a beszámoló elejéből a Kúria működésének az alakulását a rendszerváltás óta, és láthatjuk azt, hogy egy folyamatos átalakuláson megy keresztül a Kúria, illetve a működése és a feladatai is, ami nyilván nem kis kihívás elé állítja a Kúria dolgozóit. Tehát láthattuk azt, hogy a rendszerváltáskor a rendes és rendkívüli jogorvoslatok kerültek oda, majd aztán igyekeztek a rendes jogorvoslatok alól kivenni a Kúriát, illetve akkor még a Legfelsőbb Bíróságot; és akkor került felállításra Magyarországon az ítélőtáblák rendszere, amelynek az volt a feladata, hogy a Kúriát mentesítse a másodfokú ítélkezés alól. Aztán változott a közigazgatási perek módosulásával: első, másod-, harmadfok. Ez megint egy komoly szerepváltás volt a korábbival kapcsolatban, hiszen elsőfokú ügyek is kerültek oda, aztán újra másodfok és harmadfok. Aztán a legfontosabb feladata pedig a bíróságok egységes ítélkezési gyakorlatának biztosítása volt - erről elnök úr sokat beszélt a pulpituson -, aminek a lényege, hogy precedenshatásúak lettek a Kúria döntései. Ez azért lényeges, hogy Magyarország milyen irányba is halad a jogfejlődésben, hiszen 150 éven keresztül vagy azt megelőzően is a kontinentális jog volt a jellemző Magyarországon, és nem volt jellemző a precedensrendszer. Most ennek egy bizonyos feloldása alakult ki, amit elnök úr dicsért, és jónak is tartott. Nyilván, vannak előnyei, de vannak buktatói is. Az előnyök. Aki gyakorolta már a jogot Magyarországon, és én is, aki közel két évtizeden keresztül voltam gyakorló ügyvéd, tapasztalhattam azt, hogy ha bizonyos bíróságokon nyújtottunk be egyfajta keresetet, arra megkaptuk, mondjuk, a mi megyénkben a választ, és lehet, hogy az ország másik részén lévő megyében ezzel teljesen ellentétes ítélet született. Bizony, ez a joggyakorlat, amikor másként értelmezték a jogot ebben a megyében és másként abban a megyében, súlyos jogbizonytalansághoz vezet az országban; és nyilván, aki vesztes fél, annak nem tetszik, és próbál bármilyen módon is eljutni a győzelméhez, nyilván az a legfontosabb, és bizony rosszulesik, hogy máshol adott esetben nyerhetett volna. Nyilván, egy egységes joggyakorlat és annak a biztosítása rendkívül fontos dolog, és ezért lenne nagyon fontos az, hogy ezáltal ez a joggyakorlat országos szinten kialakuljon. És valóban, ez a jog stabilitását, az igazságszolgáltatás stabilitását, a kiszámíthatóságot biztosítja. Egyetlenegy nagy veszélye van, ha valamilyen szinten befolyás történik a Kúria munkájára, a jogegységi munkára, abban az esetben, nem várt esetben, ha valamiféle politikai befolyás lenne, akkor az súlyosan érintené az igazságszolgáltatást egész Magyarországon. Tehát ez mindenféleképpen veszélyként jelenik meg ebben, hiszen az alsóbb fokú bíróságok számára, nyilván egy picinyke eltéréssel, amit elnök úr is mondott, de kötelezőek lennének ezek a jogegységi döntések. Nyilván, ahogy itt elnök úr elmondta és ismertette, ha valamilyen új elem kerül szóba, akkor el lehet ettől térni. Nyilvánvaló, hogy ha időközben az Országgyűlés úgy dönt, hogy másfajta törvényt alkot, akkor más lesz a jogi alap, ami alapján ítélkezni kell, ebben az esetben is el lehet térni, de alapvetően ez meghatározza az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát. És ez azt jelenti, hogy hihetetlen módon megnő a Kúria felelőssége is ezzel a jövőben, nem mintha eddig nem lett volna, de ezzel még nagyobb lesz a felelőssége a Kúriának. (9.50) A 2019-es beszámolóban még olvashattuk, hogy az egyik legfontosabb feladatnak tekintette a Kúria a devizahiteles problémák megoldását, és több fórumon is rendeztek ezzel kapcsolatban értekezést, ahol próbálták értelmezni a jogszabályokat, és próbálták megfelelően, nyilván a társadalom számára is elfogadhatóan értelmezni a jogot. Úgy látom, ez már 2020-ban nem volt sarkalatos kérdés, és ez változott azzal egyidejűleg, hogy a devizahitelesek problémája sajnos még ma is egy akut probléma, amelyet nem sikerült megoldani.