Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1285 Bár most Nacsa Lőrinc képviselőtársamat meghallgatva rájöttem, hogy azért nem beszélt semmiről, mert nem tudott semmiről beszélni. Vagy amiről kellett volna, arról meg éppen nem akart. Hát, képviselőtársam is inkább foglalkozott a 2010 előtti időszakkal, mint arról, amiről most beszélnünk kellene. És akkor néhány mondatot hadd ragadjak ki elnök úr beszédéből. Azt gondoltam, hogy akkor, amikor ezt a félmondatot elmondta, hogy 2021 válságáért súlyos árat fizettünk, akkor elkezdi mondani, hogy mik voltak ezek a súlyos árak, és elkezdi mondani, hogy milyen súlyos és elhibázott járványkezelési döntéseket hozott a kormány. Ugyebár, senki nem beszél arról, hogy most már lassan, nem lassan, több mint 34 ezer honfitársunkat veszítettük el; micsoda elhibázott közbeszerzések történtek, és azt gondoltam, hogy valami ilyenekről is fog elnök úr szólni, de nem szólt. Majd mondott egy érdekes mondatot, hogy az infláció a hangulatunkat rontja. Hát, elmondanám elnök úrnak, hogy nem igazán ez a helyzet, hogy a hangulatunkat rontaná. Egyre jobban idegesíti és egyre aggasztóbb a helyzet, hogyha a magyar családokat hallgatjuk meg, hogy hova jutottunk az inflációval kapcsolatban, és amúgy figyelmeztetném elnök urat, amikor azt mondta, hogy 5 százalékos az infláció; az 5 százalék több, mint a 3. De bocsánat, nem 5 százalékról beszélünk, hanem 6,5-ről. És folyamatosan 5 százalékról beszélt itt elnök úr. Nem is értettem, hogy milyen számokról beszél! No, akkor egy kicsit mélyedjünk el abban, hogy miről is kellett volna elnök úrnak beszélnie. A benyújtott anyag mintegy 140 oldalon keresztül sorolja az MNB érdemeit, ami a 2020. évet illeti. A beszámoló alapján úgy tűnik, hogy minden a legnagyobb rendben van, az Országgyűlés számára nincs itt semmi látnivaló, minden a lehető legjobban alakult 2020-ban is. Bizonyos tekintetben lehet, hogy ez megalapozott állítás, de közel sem szabad általánosítani. Nem vonatkoztathatunk el attól sem ugyanis, hogy a forint az elmúlt hetekben elérte mélypontját. Volt időszak, amikor egy euróért több mint 370 forintot kellett fizetni. Elnök úr erről sem beszélt. Az infláció idén ősszel elérte a 6,5 százalékot - nem 3-at, nem 5-öt, 6,5 százalékot -, és egyes termékek esetén, mint az élelmiszer vagy az energia, ennek a szintnek a többszöröse a valós drágulási ütem. A fogyasztók bizalmi indexe rendesen bezuhant, ami azt jelenti, hogy sok jót nem várnak a magyar gazdaság jövőjét illetően. Lássuk be, van is rá okuk, mert felmérések szerint a gazdasági szereplők 60 százaléka tervez már rövid távon is áremelést. Ezek a mai napon is tapasztalható fejlemények nem alakultak volna ki, ha az MNB 2020-ban valóban olyan tökéletesen végezte volna a munkáját, mint ahogyan azt elnök úr a jelentésében állítja, vagy ahogy itt, a plenáris ülésen beszámolt. Sokat lehet olvasni olyan, likviditást javító programokról, mint az NHP vagy a növekedési kötvényprogram. Válsággal sújtott évben, mint amilyen a 2020. év is volt, ilyen programokra szükség is van. (15.30) Arról azonban viszonylag kevés szó esik, hogy kik azok, akik ezzel élhettek is. Ilyen például a 4iG cég, amely a napokban jelentette be, hogy megveszi a nála nagyobb árbevételt produkáló Digit. A Digiért 232 milliárd forintot fizettek, aminek egy részét az MNB kötvényprogramjából finanszírozták. Egy 232 milliárdos felvásárlásokat végrehajtó cég nehezen nevezhető a válság által sújtott, nehéz helyzetbe kerülő kkv-nak. Itt nyilván nem is azért kapott segítséget, hanem azért, mert NER-oligarcha akar felvásárolni egy, a Fidesztől független társaságot. Hasonlóan szerencsésen élt ezekkel a lehetőségekkel a KÉSZ-csoport is. 10 milliárd forintnyi, tízéves futamidejű kötvényt bocsátott ki a KÉSZ-csoport a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjának keretében. Ennél is nagyobbat kaszált Orbán Viktor egyik kedvenc ingatlanos vállalkozója, Balázs Attila és az általa vezetett Bayer Construct Zrt. A napokban 10 százalékos túljegyzéssel zárult a kötvénykibocsátása, amiben 29,62 milliárd forintot gyűjtött be, 3,9 százalékos éves fix hozammal; forgóeszközök kiváltására és új beruházásokra szeretné költeni a pénzt. Lesz is hová fejlődni, a társaság szinte az összes ingatlanos alpiacon ott van. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Más NER-es ingatlanos céghez hasonlóan erősen nyomul a Balatonnál, Budapesten több lakóparkot épít. Építőipari üzemet is épített, részben kormányzati támogatásokkal. Sajnos, a programok hatékonyságát jól jelzi, hogy gyakorlatilag stagnál Magyarország versenyképessége, a 2020-as 47,4 pont után 47,6 pontot értünk el az MNB versenyképességi jelentésében - derül ki a szerdán bemutatott dokumentumból. Ezzel az Európai Unióban a 18. helyre kerültünk a jegybank jelentése szerint. Ezt elnök úr el is mondta, hogy itt javítottunk egyet a pozíciónkon a tavalyihoz képest, csak azt felejtette el elmondani, hogy ez csak azért fordult elő, mert az Egyesült Királyság már nem szerepel a listán. A versenyképesség stagnálása jól jelzi, hogy nincs annyira rendben minden a magyar gazdaság háza táján. Rendkívül nagy az államháztartási hiány, nagy és gyorsul az infláció, újabban már a folyó fizetési mérleg deficitbe fordult. A magyar gazdaságot egész egyszerűen peremterületbe sorolta a nemzetközi piac, annak minden hátrányával együtt. Peremhelyzetünkből az adódik, hogy a külvilág által észlelt és objektíve is fennálló nagyobb sérülékenységünk miatt óvatosabb gazdaságpolitikát kellene, kellett volna követnünk. Itt már többször esett szó róla, és Nacsa képviselőtársam is említette a Matolcsy-Varga-vitával kapcsolatban, hogy a vita jó lehet, csak tudja, nem úgy, ahogy ők teszik, se a gazdaságunknak, se az országunknak nem tesz ez jót. (Nacsa Lőrinc közbeszól.)
