Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 1. szerda - 227. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1276 mindenhol. Ismerjük a számokat, 6 százalék körüli inflációs adatok vannak szeptemberben, októberben Európában, Németországban, Amerikában, és ennek nem csupán a koronavírus maga vagy a vírus hullámaiból történő kilábalás az oka, hanem a teljes globális gazdaság, világgazdaság átrendeződése. Az ellátási láncok, a termelési láncok felbomlanak, a szállítási költségek hétszeresére növekedtek Európában; csiphiány van; mindenki mindent hall, lát, olvas, minden, amit olvasunk, és az új évtized meglepetése, az inflációs hatású. Minden ugyanabba a kosárba bemegy, a csiphiány, a szállítási költségek, egyébként a jegybanki programok többletfinanszírozási forrása, és ez teremt egy erős inflációs hullámot. Magyarországon a magyar jegybank, azt gondolom, időben, először 2020 decemberében, majd 2021 márciusában figyelmeztetett arra, hogy jön az inflácó. Sőt, az Európai Unióban először, elsőként, 2020 júniusában elindítottuk azt a kamatemelési ciklust, amit azóta is folytatunk, és megerősítem minden korábbi közleményünket, illetőleg döntésünket: mindaddig folytatja a Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai feltételek szigorítását, amíg nem érezzük, nem látjuk, nem tudunk számolni azzal, hogy az infláció a középtávú célunk, a 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalék, de 3 százalék közelébe ér. Ez azt jelenti, hogy nem csupán 2021-ben, hanem ’22-ben is folytatódik a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai szigorítási ciklusa, ezen belül a kamatemelési ciklus. Az infláció valóban közellenség, nem csupán a hangulatunkat rontja és a pénztárcánkat apasztja, hanem minden, kivétel nélkül minden üzleti és beruházási döntést elbizonytalanít. Hogyan lehet olyan beruházási kalkulációt készíteni öt évre előre, ha ilyen az inflációs környezet? Minél előbb minél hatékonyabban le kell törnünk az inflációt. Ebben az évben és jövő évben is 5 százalék körüli inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank. A jövő évre van egy sáv, amit előre tudunk jelezni, ez 4,7-5,1 százalék, de az ismert bizonytalanságok alapján azt kell mondanom, hogy az 5 százalék körüli megfogalmazás a legpontosabb. (14.20) Ez egyszerre jelent három dolgot, azt gondolom. Az 5 százalék több, mint a 3. Tehát a Magyar Nemzeti Banknak folytatnia kell a monetáris politikai feltételek szigorítását. A másik, amit jelez, hogy 2021-22-re látunk magasabb inflációs pályát, és 2022 negyedik negyedévére kifejezetten azt várjuk, azt mutatják az előrejelzés számai, hogy visszatér a magyarországi infláció a Magyar Nemzeti Bank célsávjába. Tehát szemben a hetvenes évtizeddel, amely lényegében végig inflációs évtized volt, most a sok-sok-sok-sok sokk, meglepetés és inflációt növelő tényező hatására ez minden bizonnyal néhány évre, ezen belül két évre összpontosul, 2021-22-re. Ez nem jó hír, de jó hír abból a szempontból, hogy nem szükséges tartanunk attól, hogy az évtized egészét megeszi az infláció. S van még egy harmadik üzenete az idei és a jövő évi 5 százalék körüli inflációs előrejelzésnek: ez nem elfutó infláció, nem runaway, nem olyan, amit nem lehet kezelni. A hetvenes évtizedben, de még a harminc évvel ezelőtti inflációs szakaszban is sokszor volt olyan dilemma, hogy meddig tart. És sokáig tartott. Most tovább tart, mint eredetileg reméltük, számítottuk, de minden előrejelzés szerint nem az egész évtizedre, és nem egy két számjegyű elfutó inflációra kell számítani. Azt gondolom, hogy ezek olyan előrejelzések, amelyek kezelhetővé teszik mind az inflációt, mind az inflációt kezelő monetáris politikát. Tisztelt Elnök Úr! Bár az infláció egy rejtélyes és nagyon összetett dolog, a 2017 utáni szakaszban Ausztria mellett egyedül Magyarország, a magyar jegybank érte el az inflációs célját, a többi európai uniós jegybank nem. Ez is az alapokhoz tartozik, erős monetáris politikai alapjaink voltak. Nos, a 2017 utáni teljes szakaszban a magyarországi inflációban nagyjából 80 százalék a külső hatás. Importált infláció. Nem kevés a 20 százalék sem, de érezhető, hogy nagyságrendi különbség van a külső és a belső inflációs tényezők között. Ez jellemző a 2017 utáni teljes időszakra. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A monetáris politikai váltás, amely 2020 júniusától elindult, nem csupán az alapkamat-emelési ciklust jelenti. Egy rugalmasságot biztosító új eszközt vagy régi eszközt aktiváltunk: ez az egyhetes betét. Mint látták a képviselő hölgyek és urak, jelentős összeget, 7700 milliárd forintot fogadtunk be már legutóbb az egyhetes betétben. Tehát egy olyan monetáris politikát követ a válságból kilábaló magyar gazdaságban egy erős inflációs veszély közepette a Magyar Nemzeti Bank, amely egyszerre kiszámítható és rugalmas. Nagyon sok jegybank még ott tart a világban, hogy a vírus és az oltás mellett még tagadja az inflációt - úgy gondolják, hogy mindjárt elmúlik. Nem! Sőt, valószínűleg egy picit magasabb pályán marad még 2022-ben is, mint amennyit szeretnénk. Nagyon fontos, hogy az a jegybank nyer, amelyik szembenéz az inflációval és nem tagadja, és az a jegybank nyer, amelyik elsőként, az elsők között indítja el az infláció elleni harcot, illetve amelyik képes egy olyan fúziós eszközt használni, amely részben kiszámítható, ez a havi alapkamat-emelési ciklus, illetőleg rugalmas, és ez az egyhetes betét eszköze. Nem elég az alapkamat, illetve az egyhetes betét, ezért a Magyar Nemzeti Bank először csökkentette, majd minden bizonnyal rövidesen lezárja az állampapír-vásárlási programját. A „Növekedési hitelprogram Hajrá” válságkezelési eszközét kivezettük a keret lezárta után, s felülvizsgáljuk a növekedésikötvény-programot is annak ellenére, hogy ez zömében egy olyan hitelprogram, amely a kifektetést támogatja és a beruházásokat, de meg kell vizsgálnunk abból a szempontból, hogy bármilyen kockázata van-e az inflációs harcunk szempontjából a kötvényprogramnak.
