Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:

1270 Bangóné Borbély Ildikó jelezte, talán háromszor is elmondta, hogy háromszor annyi adót fizetnek a munkavállalók, mint a munkáltatók. Azt nyilván ön is jól tudja, hogy az adót a kifizető állapítja meg, tehát a cég csinálja a bérszámfejtést, a magánszemélynek már az adók levonása utáni nettó bért utalja. Tehát az adminisztrációt, az adó beszedését és begyűjtését a cég, a munkaadó készíti el, és a magánszemély a nettó bért látja majd a bankszámlájára megérkezni. Viszont nagyon fontos összefüggés, hogy három elemből tevődik össze most a munkához kapcsolódó adóknak a köre. Ez 2010-ben 11 adó volt, tehát 11 adó terhelte a munkát, most három ilyen adó lesz január 1-jétől: szja, tb-járulék és szocho. Nézzük meg, hogyan tevődik össze! Az szja Európában a harmadik legalacsonyabb, tehát azt gondolom, ebben nehéz azt a kritikát a kormány szemére vetni, hogy túladóztatjuk a magánszemélyeket. A 15 százalékos szja-val dobogósok vagyunk az egész Unióban. Ugye, a tb-járulék 18,5 százalék, az pedig megint csak válasz egy korábbi felvetésre, hogy na, mi van a nyugdíjkasszával. A nyugdíjkasszának a 18,5 százalékos egyéni járulék az alapja, nem a szocho. A szocho soha nem volt az egyéni nyugdíjjárulék-jogosultságnak a számítási módszerében benne, sem öt éve, sem most. Tehát az egyéni járulékokhoz azért nem nyúl hozzá a kormány, mert pontosan ezek azok a garanciális elemek, amelyek a nyugdíj jövőbeli számításánál figyelembevételre kerülnek, ezért ha az egyéni járulékhoz hozzányúlnánk, az egyben bizonytalanságot jelenthetne a nyugdíjváromány szempontjából. Tehát a tb-járulékhoz ezért nem nyúl hozzá a kormány. Talán sokkal, hogy mondjam, populistább lépés is lehetne, ha a munkavállalói oldalon csökkentenénk adót, de azt látjuk, és a hatáselemzések, amelyeket önök is hiányoltak, azt mutatják, hogy ez a jó, kiszámítható és hosszú távon fenntartható adócsökkentésnek és béremelésnek a receptje, ha a munkáltatókat hozzuk olyan helyzetbe, hogy a magasabb béreket ki tudják termelni, és egyre kevesebb adó terhelje őket azért, hogy meg tudják tartani a munkavállalót, és adott esetben magasabb béreket tudjanak nekik adni. Szintén Bangóné képviselő asszony jelezte, hogy a baloldali önkormányzatok sanyargatva vannak. Ennek a kérdésnek egy kicsit még a végére járok később a hozzászólásomban, viszont itt is elhangzott, hogy a minimálbér legyen adómentes. Azt gondolom, én személyesen is, de kollégáim is többször bemutatták, hogy az adómentes minimálbér egy nagyon jó kampányfogás, de cserébe a gazdaság teljesítőképességét és a magánszemélyekét is egy olyan helyzetbe lavírozza, ami a „merjünk kicsik lenni” hozzáállás legjobb példája. Gyakorlatilag egy üvegplafont helyezünk az emberek fölé, és nem a többletteljesítményt támogatjuk. Szintén elhangzott képviselő asszony hozzászólásából, hogy a legnagyobb segítség egyébként az áfacsökkentés lenne. Ez megint csak egy kicsit ilyen sok területet érintő felvetés volt, de itt is hadd emlékeztessek rá, hogy az áfacsökkentésekben megléptük az alapvető élelmiszereknél ezeket a lépéseket. Nagyon sok helyen segít, ahol egyébként a gazdaság fehéredésének ez az egyik legjobb módja, ahol alacsony áfakulcsot kell megtartani, de jól látjuk, hogy egy rendkívül drága módja egyébként az ösztönzésnek, ugyanis mindenki részesül ezekből a kedvezményekből, és egyáltalán nem biztos, hogy a végfogyasztói ár jelezni fogja ezt az adócsökkentést. Közgazdasági igazság, hogy az árak bizonyos termékeknél teljesen rugalmatlanok, van, ahol rugalmasak, de ahol rugalmasak, ott is inkább felfelé rugalmasak, tehát egy adóemelés rögtön beépül az árakba, akár egy kicsit magasabb értékben is, mint az adóemelés. Az adócsökkentések tipikusan nem épülnek bele az árakba, azt le tudja nyelni a közvetítő. Tehát az áfacsökkentésekkel nagyon óvatosan és kiszámítható módon kell operálni, nem hiszünk abban, hogy ezzel kell a lakosságot támogatni, sokkal inkább a sokkal magasabb reálértéken növekvő munkabérekben hiszünk. Varju képviselő úr is jelezte a hatástanulmányok hiányát, és hogy az önkormányzatok önállóságát megszüntetjük, erről akkor egy kicsit később. Nagyon fontos összefüggés még egyébként, hogy a minimálbér-emelés kapcsán a járulékcsökkentés milyen hatásmechanizmussal működik. Előttem Banai államtitkár úr is röviden összefoglalta, hogy azzal, hogy a munkáltatóknak adunk egy viszonylag komoly, gyakorlatilag 20 százalékot meghaladó adócsökkentést, segítjük nekik a bérköltség kitermelését, tehát a cégeknél egy növekedési potenciál marad, egy versenyképességet javító többletforrás marad, amiből egyébként nagyobb kibocsátás, nagyobb GDP-többlet lesz, tehát az ország növekedésének az egyik alapját segítheti az, hogy ez a forrás ott marad a gazdaság szereplőinél. Ők egyébként egy magasabb béremelést is kell hogy végrehajtsanak, hiszen látjuk, hogy a foglalkoztatási számok örvendetesen, nagyon pozitívan alakulnak, tehát kezdünk elérni oda, hogy a munkaerőpiac annyira feszes, hogy a béremelés gyakorlatilag ki van kényszerítve már a piac által. Tehát a cégeknek béreket kell emelni, és ezek az emelkedő bérek egyébként ismét csak emelkedő fogyasztást fognak generálni, ami egyébként a cégeknek megint csak többletárbevételt fog jelenteni. Ha ezekből a makroszámokból összerakunk egy tervet 2022-re, akkor az látható, hogy a mostani számításaink szerint 2022-ben a vállalkozások körülbelül 10 százalékos árbevétel-növekedéssel számolhatnak, tehát 10 százalékkal fog nőni a cégek globális árbevétele itt országos szinten. Azt gondolom, ez egy olyan szám, amely nyilvánvalóan a béremeléseknek is egy nagyon komoly fedezetet fog tudni jelenteni. (13.40) Csárdi képviselő úr úgy fogalmazott, hogy az előttünk fekvő javaslat szerint nő a minimálbér és a garantált bérminimum. Nem ez a javaslat szól a minimálbér emeléséről és a garantált bérminimum emeléséről. Ez a javaslat a hozzá kapcsolódó adócsökkentésekről szól, és amiket egyébként Csárdi képviselő úr felvetett, azok megint csak nem