Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 1. szerda - 227. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): - ELNÖK: - DR. BŐSZ ANETT (DK):
1267 És abba a választókerületbe, ahol ön Gyurcsány Ferenc támogatásával szeretne elindulni az országgyűlési választáson, oda 36 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett az elmúlt két évben, tisztelt képviselő asszony. 36 milliárd forintnyi fejlesztés. Szerintem sokan mások, akik más választókerületeket képviselnek, örülnének, hogyha ennyi forrás érkezett volna a választókerületükbe. Még egyszer: 36 milliárd forint az elmúlt két évben a siófoki választókerületbe. A képviselő asszony azt sérelmezte, hogy az önkormányzat számláján lévő sok-sok milliárd az dedikált forrás. Tehát fejlesztésre megy, szebb lesz a környezet, jobb lesz a beruházóknak, jobb lesz a turizmusnak, tehát jobb lesz. Képviselő asszony azt szeretné, hogyha szabadon elkölthető meg ellopható források lennének. Helyes, hogy ezek dedikált, fejlesztésre szánt források, tisztelt képviselő asszony, fejlődjön belőle Siófok és a környéke is! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony következik, Jobbik, két percben. POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Az 5,6 milliárd forintos forrásból 2 milliárd forint a Révész utcai stadionnak a beruházása. 2 milliárd forint. Csak azért, mert ez közel a felét kiteszi annak a forrásnak, ami ott most Siófok számláján landol, ami egyébként most már hosszú évek óta ott van, mert a BMSK, aki havonta levesz egy csomó pénzt, egész egyszerűen nem képes kiírni végre a közbeszerzést, és nem tud elindulni a beruházás. Ez is az önök felelőssége! Az a sportszervezet nem tudja végrehajtani azt a beruházást, amire egyébként a siófokiak megkapták a pénzt. És igen, ha fejlődés van, az jó, csak azt ne... Tehát olyan fejlesztések és olyan pályázatok legyenek, amelyek alulról jövőek, és ne fölülről mondják meg, hogy neked szökőkutat kell építeni, meg nem tudom... (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Igen, tehát néha olyan furcsa beruházásokat. Bocsánat, hogy ezt mondom, mert tényleg néha az ember az agyát eldobja, hogy mire adnak forrást úgy, hogy közben meg olyan beruházásra meg nem jut! És ezek a saját bevételek pont ennek teremtik meg a lehetőségét, hogy a képviselő-testület tagjai, akiket az ott élők választottak meg, ők határozzák meg, hogy mit szeretnének. Mert most úgy megy ez a pályázati rendszer, hogy na, most erre van! Persze, ha az önkormányzat azt szeretné, hogy legyen neki szökőkútja, mert neki az volt most a fejlesztési tervében, akkor legyen neki szökőkútja! De ha ő nem azt szeretné, hanem a Petőfi utcát leaszfaltozni, azt viszont ebből tudja megcsinálni! Persze, lehet útfejlesztési programokra is pályázni. Igen, ezek a pályázatok mindig úgy zajlanak, képviselőtársaim, hogy az országgyűlési képviselőnél kell kilincselni, hogy a pályázati források úgy legyenek elosztva. Erről szól ez az egész történet! De a saját bevételt ott, helyben, a helyben megválasztott képviselők dönthetik el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy mire használják fel. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Bősz Anett képviselő asszony rendes felszólalása következik. Parancsoljon! DR. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. A kormányzati gazdaságpolitika középpontjában továbbra is az adócsökkentés áll, ezt államtitkár úr expozéjában elmondta. Hozzátette, hogy nem lenne igazságos és koherens a javaslat, ha a helyi adók ez alól kivételt képeznének. Államtitkár úr, ez első ránézésre egy elvszerű mondat. De hogyha belemegyünk a szakmai részletekbe, akkor bizony olyan faktorokat találunk nemcsak az önkormányzatok szintjén, hanem egyéb finanszírozási szinteken, amelyekkel a Pénzügyminisztériumnak törődnie kellene, mert hogyha a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, valamint az egyes adótárgyú törvények módosítását, köztük a helyi adók módosítási lehetőségeit önök csomagban kezelik - bizonyos értelemben helyesen -, akkor én a legnagyobb jóindulattal szemlélve ezt a javaslatot, azt gondolom, hogy kötelességem felhívni a figyelmet valamire, amire önök valószínűleg nem gondoltak. Legalábbis, mondom még egyszer, ha a legnagyobb jóindulattal vizsgálom ezt a javaslatot. (13.20) A garantált bérminimum torlaszoló hatásában én nem kételkedem, bár a minimálbér torlaszoló hatása elenyésző. Itt most néznék Ritter Imre nemzetiségi szószóló úrra, aki azt mondta, hogy ezeknek tovagyűrűző hatása lehet. Nem kérdőjelezem meg ezt az állítást, amivel a Pénzügyminisztérium egyelőre nem hozakodott elő, ugyanakkor hadd hozzak ide egy történeti példát, illetve egy jelenlegi gyakorlati példát, ami jelentősen megnehezítheti az önkormányzatok finanszírozását. 2017-ben 5 százalékos munkáltatóiteher-csökkenés mellett a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal növekedett. Mindkét kategóriában egy 20 százalékos növekedés ma azonban más hatással jár, mondom is, hogy miért. 2017-ben az emelés torlaszoló hatása 4-4,5 százalékpontos többletnövekedést hozott az átlagbérben, míg ma ez a torlaszoló hatás mindössze 2,5-3 százalékpontos növekedést hoz. Varju László képviselőtársam említette, hogy ha adnak, fogadd el. Én azt gondolom, hogy minden előrelépésnek örülni kell, ugyanakkor azok a számok és
