Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1258 hónapban viszszaszerzik gyakorlatilag az egyharmadát, a 27 százalékát a nyugdíjának, amit egyébként a hónap elején megkapott. Ilyen vonatkozásban lehet nyugodtan arról beszélni, hogy igenis, önök átverik az embereket. Még egy megállapítást szeretnék tenni itt az elejére: különösen egy olyan gazdasági helyzetben, ami világos, hogy a járványveszély okozta gazdasági válság következtében is alakult ki, de még ilyen körülmények között is ezt folytatják és ezt csinálják, mert sikerült önöknek elérni, hogy a leggyengébb a forint, mint valaha volt, legdrágább a benzin, legnagyobb az államadósság, és legnagyobb az infláció itt az európai keretek között. Ráadásul úgy sikerült ezt a helyzetet önöknek kialakítani, hogy az elmúlt évek alatt - és ebbe most vegyük bele, ha már tízévezni szoktak, akkor az elmúlt tizenkét év alatt - gyakorlatilag az államadósságot a duplájára növelték. Ez egyszer önmagában 20 000 milliárd forint; elköltötték a képviselőtársam által már említett 3000 milliárd forint nyugdíj-megtakarítást hárommillió embertől konfiskálva, és elköltöttek 50 milliárd eurót, ez gyakorlatilag újabb 20 000 milliárd forint, amit elköltöttek az elmúlt időszakban csak úgy, hogy egyébként évente megkapták ezt a segítséget. Ebből az aspektusból nézve azt mondani, hogy ez egy sikeres gazdálkodás, azt gondolom, hogy ez biztosan csak valami vicc az önök részéről. Hiszen eközben a vártnál sokkal rohamosabban romlik a pénzünk, és tegyük hozzá, nem mindenütt dühöng egyébként így az infláció, de ezt majd a következő napirendnél a Magyar Nemzeti Bank vonatkozásában beszéljünk erről. A második gondolatkör, ami hozzátartozik, hogy tekinthetnénk akár örvendetesnek is, hogy a törvény benyújtására okot adott az, hogy létrejött a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának megállapodása a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Ez idáig tök rendben van, ha egyébként ez nem hónapokkal korábban már nyílvánvaló lett volna. Miniszterelnök úr már korábban kihirdette a végeredményt, nagyon sajnálom, hogy önmagában nemcsak a megállapodás előkészítéséhez, de ennek a törvénynek az előkészítéséhez is nem éltek azzal a lehetőséggel, amit maguknak teremtettek, illetve önmaguknak írtak elő azzal, hogy egy előzetes és egy utólagos hatástanulmányt, hatásvizsgálatot kell végezni; mert ha ezt megcsinálnák, akkor pontosan tudnák, vagy pontosabban tudhatnánk mi is, hogy miközben egyébként ezeket az adócsökkentéseket elvégzik, ennek mi lesz a következménye. Hogy ismét egy példát mondjak önnek: korábban a nyugdíjrendszer működésének, fenntarthatóságának a gondolkodása akár egy önálló nyugdíjalapban történt, ehelyett ma a költségvetésben az önök áldásos tevékenységének eredményeként egy önálló sor lett, semmi más. Bevétel van, kiadás, viszontlátásra! Az, hogy ez most milyen plusz vagy mínusz állapotban van, éppen jobboldali képviselőtársam már említette, ebben most nagy mínusz van, és ahogy haladunk előre, ez a nagy mínusz továbbra is, úgy tűnik, hogy növekedni fog. Tehát azt kell mondjam, hogy minden olyan döntésnek, amit - ahogy önök kezdték - terápiás jelleggel itt előadnak, annak van következménye, ára van. Ingyenebéd nincs, de önök szívesen hangsúlyozzák, hogy mi mindent tettek és mi mindent tesznek ebben a törvényjavaslatban, csak elfelejtik azt mondani, hogy ennek ára van, ez 27 százalékos áfa fenntartásához vezet, illetve ezzel jár. Ha önök ezt nem mondják, ettől még ezt az emberek érzik, bár Tállai államtitkár úr néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy sem az árfolyamromlást, sem az inflációt a családok nem érezték meg. Úgyhogy bizonyára ők is így érzik, ahogy az államtitkár úr. A terápiás kezeléshez, azt gondolom, hozzátartozik az is, hogy bár itt tanácsok osztogatására is vállalkozott a képviselő úr, de én azt mondom, hogy éppen azoknak a családoknak, akiket sújt az a helyzet, amit önök kialakítottak, gazdasági helyzet ez év végére, azoknak, akiknek kalácsot nem tudnak adni a karácsonyfa alá, azoknak tanácsot se adjanak önök. Mondhatnám ezt azért is, mert államtitkár úr a hozzászólását, expozéját azzal kezdte, vagy egy mondatában megemlítette, hogy részesüljenek az állampolgárok azokból az eredményekből, amelyeket az ország elért. Akkor kettő javaslatom mindenképpen lenne. Az első, hogy azt, amit elloptak, hozzák vissza, és akkor sokkal nagyobb, nem 750 milliárd forintról lehetne beszélni, hanem azok az oligarchák, akiknek túlárazott beruházásaik vannak, és önök ezekre nagyon büszkék, hogy ezek milyen nagy volumenű beruházásokat hajtanak végre, na, akkor ennek a túlárazott mértékét hozzák nyugodtan vissza, és akkor egyébként az adócsökkentést és az állampolgároknak adható kedvezményeket megtöbbszörözhetnék. (12.20) Mondhatnám azt, hogy akár csinálhatnánk ezek szerint minden évben választási évet, mert akkor az nagyon jól jönne mindenkinek, és mindenki boldogabb lenne tőle. Csak, államtitkár úr, tudja, kik nem boldogok? Azok a rokkantnyugdíjasok, akiknek 2011-ben elvették a juttatásait, több mint százezer embernek, majd egyébként egy tortúra után eljutottak odáig, hogy egy nevetséges ajánlatot tettek azzal, hogy 500 ezer forinttal kompenzálják az összes körülményt, amit elvettek tőlük, miközben négyszer ennyi kárt okoztak minden egyes embernek, akinek munkaképessége is csak korlátozott, vagy egyáltalán nem volt. Ez az, amikor azt mondom önnek, hogy lehet itt olyanokat mondani, hogy kedvezményeket adunk, ehhez képest ennek ára van. Tőlük elvették, és odaadták másnak. Odaadták a keveseknek, azoknak, akiknek egyébként lehet, hogy szükségük volt rá, de a vagyonuk növeléséhez volt erre szükség, és nem pedig a mindennapi megélhetésükhöz.