Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 1. szerda - 227. szám - Egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1245 volt 2010-ben. Ez ma 1 százalék alatt van. Csak azok vehetnek föl devizában hitelt, akiknek a jövedelme is devizában van. Tehát e tekintetben értelemszerűen sem az önök előtt levő javaslat nem tartalmaz semmilyen rendelkezést a családok devizahitelezése tekintetében, sem a kormánynak nincs olyan szándéka, ami családok devizahitelezésével foglalkozna. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony azt mondta, hogy az állam működési költségei növekednek, az állami bürokrácia nő. Tényszerűen szeretném elmondani, hogy az állami körben foglalkoztatottaknak a száma nem növekedett, és hogyha a kiadások növekedését látják, azok a bérek növekedéséhez társulnak. Abban a sokat emlegetett állami bürokráciában, állami közszférában benne van a teljes államigazgatás rendszere, benne van a tisztelt Országgyűlés képviselőinek a létszáma és bére is. Szerintem ez egy jó példa: a képviselők száma csökkent, a bérük, hála istennek, növekedett, hiszen ha a törvények alapján a nemzetgazdaságban a bérek növekednek, akkor a juttatások is növekednek, tehát pont az Országgyűlés példáján láthatjuk, hogy a létszámban és a bérben milyen változások voltak. Ami a családtámogatásokat illeti, a képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy a családoktól elvett a kormány, ez tényszerűen nem igaz. Minden egyes költségvetésitörvény-javaslatban bemutatjuk, hogy a családtámogatások évről évre hogyan változnak. A képviselő asszonynak azzal a megállapításával természetesen egyetértek, hogy nem minden egyes családtámogatási elem változik, ha úgy tetszik, az összeg nő évről évre - a családi pótlékot a képviselő asszony említette -, de épp ön hozta szóba a családi adókedvezményeket, amelyek 2010 előtt nem voltak, 2010 után a családtámogatási rendszernek a része. Beszélhetnénk a lakástámogatásról, beszélhetnénk az első házasok adókedvezményéről, számos elemről, amelyeket mégis hogyha együtt nézünk, akkor azt látjuk, hogy nemcsak 2010-hez képest volt egy jelentős növekedés, hanem európai viszonylatban is az a családtámogatási összeg, amit a kormányzat, a költségvetés a családoknak szán, kimagasló mértékű. Ezzel igyekszem röviden áttérni Z. Kárpát Dániel képviselő úr fölvetésére, aki a nyugdíjrendszerről beszélt, és a családtámogatásokkal azért van összefüggésben ez a kérdés, mert a képviselő úr azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, a nyugdíjkasszát a költségvetésnek ki kell egészíteni. Lehet, hogy nem egész pontosan idézem a képviselő urat, de az üzenete az volt, hogy a nyugdíjkasszát ki kell egészítenie a költségvetésnek, és hosszabb távon fenntarthatatlan lehet. Épp a családtámogatások, amint azt a képviselő úr pontosan tudja, azt a célt szolgálják, hogy a korfát megváltoztassuk. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának egyik pillére a korfa alakulása. Az, hogy nem sikerül: képviselő úr, megint nézzük meg, hogy honnan indultunk! És a képviselő úrtól azt kérem, hogy ne csak az abszolút számokat nézze, a termékenységi ráta másfeles szintjét, hanem azt, hogy honnan indultunk; ugye, 1,1 volt. Tehát a képviselő úr pontosan tudja, hogy van egy olyan politikai közösség, akinek a kormányzása alatt ez a termékenységi ráta lefelé ment. 2010 után pedig ez a termékenységi ráta fölfelé ment. Azzal abszolút egyetértek, képviselő úr, hogy a 2,1-től még messze vagyunk, de ismétlem, az irány szerintem biztató, és azzal egyetértek maximálisan a képviselő úrral, hogy ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a népességfogyást meg tudjuk állítani. De ez egy fontos eleme a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának. A másik elem a foglalkoztatás alakulása. Itt, hála istennek azért összességében kedvező számokról beszélhetünk. A harmadik elem a bérek alakulása, ebben képviselő úrral egyetértek. Megint nézzük meg a statisztikákat: Magyarországon a bérek az elmúlt időszakban jelentősen növekedtek, hozzáteszem, hogy a bruttó átlagkeresetek 2020-ban, a válság ideje alatt több mint 9 százalékkal növekedtek, tehát a reálbérek több mint 6 százalékkal növekedtek, a teljes bértömeg növekedett a gazdaságban, ami ki lett fizetve. Tehát azt gondolom, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát hosszabb távon meghatározó tételeknél kedvező változás volt, de ismétlem, egyetértek a képviselő úrral abban, hogy alapvetően a demográfia területén még további kedvező változásokra van szükség ahhoz, hogy a népességszám ne csökkenjen. Utolsó gondolat e tekintetben: szerintem összességében nem az államháztartás egyes alrendszereinek fenntarthatóságát kell nézni, hanem a költségvetés egészének a fenntarthatóságát. Pont a nyugdíjalap bevételét képező szociális hozzájárulási adó csökkentése ezért összességében szerintünk az államháztartás fenntarthatóságát segíti, hiszen a növekedést támogatja, a bérek növekedését támogatja, és ezáltal az államháztartás egészének fenntarthatóságát támogatja. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Végül az inflációról, engedjék meg, hogy két szót szóljak, hiszen többen ezt is szóba hozták, és ismétlem, ugyan a törvényjavaslat az inflációval nem foglalkozik, de tényszerűen el kell mondjam, hogy egyrészről a gazdaság válság utáni újraindításának egyik elemeként a világban mindenütt megjelent a magasabb infláció. (11.00)
