Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 21. kedd - 212. szám - A felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára

124 infrastrukturális fejlesztések; nagyjából 50 százalék az infrastrukturális fejlesztés benne, a többi az egyéb, a hosszú távú, nem a mindennapi működésről szóló, hanem hosszabb távon meghatározó, elsősorban szakmai, szellemi típusú fejlesztési igény, amelynek nyilván van egy anyagi alapja is. Tehát ez a 2700 milliárd forint az egyetemeknek még rendelkezésükre fog állni részben uniós, részben pedig magyar költségvetési forrásból. Az erre vonatkozó kormányzati döntések megszülettek, és ezek végrehajtásának az előkészítése zajlik jelen pillanatban egyetemi oldalról. De ugye, küzdöttünk az elmúlt évben egy olyan típusú váddal vagy inkább azt mondom, hogy rágalommal is, hogy akkor itt arról van szó, hogy a magyar állam kivonul a felsőoktatás finanszírozásából, és magára hagyja az egyetemeket. Mi ugyan az első pillanattól kezdve elmondtuk, hogy nem erről van szó, de közel van a jövő tavaszi választás, tehát értjük azt, hogy a baloldalon az észérveknek és a rációnak nem sok tere van, de mégis aki valamilyen módon bármennyire is konyít nemzetközi összehasonlításban a felsőoktatás működtetéséhez és a felsőoktatás finanszírozásához, az pontosan látja, és pontosan látta azt is, hogy még a legjobban működő, legsikeresebb Ivy League-egyetemek is, noha alapítványi formában működnek, noha eredetileg pont olyan konstrukcióban jöttek létre, mint amilyeneket a magyar átalakítás tartalmaz, de még most is a legnagyobb finanszírozója ezeknek az egyetemeknek különböző kutatási és egyéb oktatási együttműködéseken keresztül a szövetségi állam, illetőleg az amerikai adott tagállam, ahol ezek az egyetemek találhatóak. Tehát még, mondom, nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban is, az Amerikai Egyesült Államokban, vagy Nyugat-Európában, ahol a top 100-as egyetemekről beszélünk, amelyek alapítványi formában működnek, ott is az állam komolyan részt vesz finanszírozóként, természetesen az egyetem bevételi rendszere diverz, tehát több forrás is van. Az alumni rendszer is visszatölt forrásokat, a magánszektorból is hoznak be forrásokat, illetőleg a különböző állami szervek is finanszírozzák az egyetemet, és így jön össze egy olyan büdzsé, ami a szükséges, de nem elégséges előfeltétel a sikerhez. Itt zárójelet tennék. Egy kicsit a felsőoktatásról, bár nem sokan szoktunk erről beszélni: a felsőoktatás is kicsit olyan, mint a foci. Tehát ha a Bajnokok Ligájában szeretnénk szerepelni, ahol olyan csapatot szeretnénk, amely képes a Bajnokok Ligájában szerepelni, és megnézzük, hogy a Bajnokok Ligájában, mondjuk, az elmúlt tíz évben szereplő klubok éves költségvetése hogyan alakul, és azt látjuk, hogy ehhez képest a mi klubunk költségvetése a béka feneke alatt van, akkor gyakorlatilag nincs esély arra, hogy a Bajnokok Ligájába a csapat bekerüljön. Tehát a feladat, a siker szükséges, de nem elégséges előfeltétele, hogy a rendelkezésre álló forrásokat bővíteni kell, és fel kell hozni az egyetem költségvetését, és ugyanígy fel kell hozni a futballcsapat költségvetését is arra a szintre, hogy Bajnokok Ligája-képes legyen. És akkor ott jön a humántényező, az emberi tényező számításba, mert akkor kell jó edzőt, jó játékosokat igazolni, jó felkészülés és szerencse. Ugyanez az egyetem esetén: akkor kell jó kutatói bázist csinálni, akkor kell olyan hallgatói minőséget produkálni, akkor kell az infrastruktúrát rendbe rakni, és a többi. A magyar felsőoktatási intézmények - ezt csak azért szerettem volna elmondani minden ellenkező híresztelés és sugalmazás ellenére az ellenzék oldaláról -, nos a magyar felsőoktatási intézmények nem azért nincsenek benne jelen pillanatban a világ legjobb felsőoktatási intézményei között, mert a magyar oktatói, felsőoktatási kutatói, egyetemi tanári gárda ne lenne egyébként világszínvonalú, vagy ne lenne alkalmas arra, hogy kiválóan teljesítsen. Éppen ellenkező a helyzet, az anyagi feltételek biztosítása és az anyagi alapok megteremtése az, ami a rendszerváltoztatás óta hiányzott. Ezért kulcsfontosságú az, hogy az egyetemek egy új struktúrába rendeződtek, közérdekű vagyonkezelő alapítványként jöttek létre, ezért fontos az, hogy a kormány elköteleződött a vagyonátadás mellett, és az Országgyűlés támogatta a kormány ez irányú szándékait. Ez egy 2000 milliárdos vagyonátcsoportosítást jelentett már eddig is, ezért fontos az, hogy az egyetemek által benyújtott terveket, amelyek az infrastrukturális és az egyéb hosszú távú fejlesztésekről szólnak2700milliárdforint értékben, támogatta Magyarország Kormánya, és az ezzel kapcsolatos előkészítések folyamatban vannak. Az előttünk álló törvényjavaslat pedig azért fontos, mert ennek az új rendszernek igazából az utolsó zárókövét helyezi el, mégpedig rendezi annak törvényi lábát, hogy az állam és az egyetemek közötti viszony, illetőleg annak finanszírozási oldala hogyan alakul a következő években, a következő évtizedekben. Ezzel a törvényjavaslat arra tesz kísérletet, és ahhoz kéri a parlamenti képviselők támogatását, hogy az állam tudjon minden ilyen modellváltó egyetemmel hosszú távú, akár több évtizedre is szóló finanszírozási szerződést kötni. Ezek a finanszírozási szerződések kétfélék legyenek a törvényjavaslatban részletezett módon. A finanszírozás egyik része az alapfinanszírozás legyen, a második pedig teljesítményalapú finanszírozás, tehát az állam megrendelői pozícióban marad továbbra is, meg tudja határozni azokat a minőségi és egyébként mennyiségi követelményeket is, ahol ez felmerül, amelyek nemzetstratégiai szempontból jelentősek. Az egyetem ehhez tudja az erőforrásait hozzáigazítani, és akkor tud a finanszírozás második feléhez - ez, ahogy megyünk előre az években, egyre nagyobb százaléka lenne a finanszírozásnak -, tehát a finanszírozás második feléhez akkor tud az egyetem hozzájárulni. (12.10)