Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 30. kedd - 226. szám - A Magyarország és az Iráni Iszlám Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár
1176 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 120 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, az MSZP képviselője, az I/17422. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 120 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Varju László képviselő úr, a DK képviselője, az I/17662. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 120 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A határozathozatalok végére értünk. Most kétperces technikai szünetet tartunk. (Szünet: 12.22-12.25 Elnök: dr. Latorcai János Jegyző: Gelencsér Attila) ELNÖK (DR. LATORCAI JÁNOS): Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. A Magyarország és az Iráni Iszlám Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig Soron következik „A Magyarország és az Iráni Iszlám Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4073. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Most megadom a szót Magyar Levente államtitkár úrnak, miniszterhelyettesnek, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, miniszterhelyettes úr, öné a szó. MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár , a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat új elemmel egészíti ki a Magyarország és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodás célja a kétoldalú magyar és iráni gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatok előmozdítása, valamint a beruházási környezet biztonságosabbá és kedvezőbbé tétele. A megállapodás azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyeket a két ország beruházói egymás területén valósítanak meg. A megállapodás magyar szempontból az Iránban viszonossági alapon letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja, amelynek kiemelt jelentősége van a számos piaci lehetőséget magában hordozó közel-keleti térségben. Magyarország Kormányának külgazdasági stratégiai célkitűzése a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, továbbá az ott, mármint külföldön megtermelt profit hazahozatala és a külföldi beruházók által kivitt nyereség közötti egyensúly megteremtése. E stratégia megvalósításának alapjául szolgál a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások létrehozása. A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések az Európai Unión belül a közös kereskedelempolitika részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más országokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is - a szükséges nemzeti felhatalmazás mellett - kiadta jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti megállapodás esetében ez megtörtént, így a megállapodás az Európai Unió iránymutatása alapján és jóváhagyásával jött létre. Tisztelt Ház! A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy biztosítsa a két ország beruházói számára a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális kereteket. Irán vonatkozásában több hazai vállalkozás is tájékozódik későbbi beruházási szándékkal. A beruházók számára különösen fontos az esetlegesen, akár az állammal szemben
