Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 21. kedd - 212. szám - A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:

110 lehetőségektől, amelyek a rendeleti kormányzásban számára rendelkezésre állnak, és ezeket kívánja kihasználni. Világosan látszik, hogy ahhoz, amit a kormány csinált az elmúlt időszakban, semmifajta felhatalmazásra ismételten nincs szükség. Önök azt ígérték, és ez volt az előző vitának is a lezárása valamikor a nyár kezdetén, hogy amennyiben lehetőség lesz arra, akkor minél hamarabb megszüntetik a veszélyhelyzetet. Szeretném megkérdezni, hogy a nyáron miért nem volt lehetőség arra, hogy a veszélyhelyzetet megszüntessék. Magyarázzák el, hogy az őszi hacacárék időszakában vagy az erre vezető időszakban miért nem volt lehetőség arra, hogy visszaállítsák a rendes jogrendet! Ha az ország működik, és az oltások működnek, akkor Magyarországon a normális jogrend miért nem működik? Ez az egyik legfontosabb kérdés, hiszen azt mindannyian láttuk, hogy a nyáron már volt lehetőség arra, hogy a korlátozásoktól részben mentesen, sőt teljesen mentesen az emberek éljék a hétköznapi életüket. Ez azt jelentette volna, hogy a kormánynak is a hétköznapi élethez való jogalkotást és a hétköznapi élethez való állami működést kellett volna szavatolnia. Ehhez képest amiben ma vagyunk és most vagyunk, csak egy nagyon egyszerű példát mondok önöknek: ha az ember megkeresi az egyik államigazgatási szervet, amely történetesen az egészségügyi ágazatban van, és a magyar egészségügynek az egyik finanszírozója és a társadalombiztosításnak az intézője, akkor ők nem képesek egy egyszerű kérdésre nemhogy 15 napon belül, de lassan 90 napon belül sem válaszolni, márpedig a számukra rendelkezésre álló közérdekű adatról van szó. 90 nap alatt, hivatkozva a járványra, a munkájukat nem tudják ellátni, holott az országban az önök állítása szerint minden visszatért a régi rendjébe. Mindenesetre azt kell mondani, és önök szerintem nem tudják senkinek megmondani, ha júliusban az élet visszatért a rendes kerékvágásba, akkor miért nem térhetett vissza a törvényhozás is a rendes kerékvágásba, miért kellett a kormánynak pluszfelhatalmazás, és miért kéri ismételten ezt a pluszfelhatalmazást, amikor az ő állítása szerint mindent sikerült rendesen lezárni. A veszélyhelyzet meghosszabbításának az egyik kritériuma, önök azt mondták, a hatékony járványkezelés lenne. Nos, ha a hatékony járványkezelést önök úgy képzelik el, mint az előző hullámokban képzelték el, amikor a harmadik hullámban Európa-rekorder lett sajnos Magyarország a népességarányos halálozások számában - az utóbbi napokban előzött meg ebben minket Bosznia-Hercegovina, amit szintén sajnálunk, hiszen a térségben egy nagyon fontos szövetségesünk -, sőt Magyarországnak az volt az eredménye, helyesebben a kormánynak az volt az eredménye, hogy a viszonylag jól elinduló oltási rend és az oltási kampány a nyárra lelassult, és az Európai Unióban sorra-sorra haladtak el mellettünk azok az országok az első, illetve második oltás beadásának arányában, akik korábban kedvezőtlenebb helyzetben voltak, mint mi, akkor azt is nyugodtan mondhatjuk, hogy az országban a védekezés jórészt a nyárra megtorpant, sőt az előző hullámokat nézve, tanulva az első, második hullám kritikáiból, nagyon sok hiányossága volt. Ahhoz is kértek egy külön felhatalmazást, ahhoz is kérték azt, hogy a veszélyhelyzet alatti rendeleti kormányzás rendelkezésre álljon, és akkor sem jól éltek vele. Magyarországnak a vírussal szembeni védekezése nagyon sok kivetnivalót hagyott maga után, aminek az árát az emberek, a társadalom azzal fizette meg, hogy 30 ezer honfitársunk sajnálatosan ebben a megbetegedésben, ebben a vírusban elhalálozott, mindannyiunknak komoly vesztesége volt akár a barátok, akár a család terén. Mi úgy gondoljuk, hogy a kormány nem megfelelően használta a neki biztosított jogosítványokat, még akkor sem, amikor az önök kétharmados többsége megszavazta önöknek ezt a felhatalmazást. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt a törvényjavaslatot biztos nem fogja tudni megszavazni. Köszönöm szépen. (10.40) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megérkezett Arató Gergely képviselő úr, tehát most az ő felszólalása következik. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Azt hiszem, mindannyiunkat meglepte egy kicsit az, hogy a kormány egy ilyen nyúlfarknyi expozét mondott egy ilyen súlyú törvényjavaslathoz, ez is okozta a napirendben egy kicsit a fennakadást, hiszen itt azért mégsem egy egyszerű technikai ügyről van szó, mégsem arról van szó, ahogy azt a kormány próbálta beállítani, hogy itt egy kicsit meghosszabbítjuk a határidőt, de tulajdonképpen semmi lényeges dolog nem történik. A felhatalmazási törvény lényege az, hogy a kormány további hónapokat kér arra, hogy minden érdemi kontroll nélkül hozhassa meg döntések sokaságát; a kormány további hónapokra kér egy rendkívüli jogrend fenntartásához felhatalmazást. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan, ennek a jelenlegi helyzetben semmilyen járványügyi indoka nincs. Nem is állt elő egyébként ilyennel a kormány, nem hallottunk ilyet sem az expozéban, sem az indoklásban nincs ilyen,