Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 15. hétfő - 224. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (független):

1063 A későbbiekben egyre több írásos feljegyzés említi a település nevét fontosabb eseményekkel és cselekményekkel kapcsolatban. 1518-ban Tomaj Ferenc itteni birtokait II. Lajos király elkobozta. 1564-ben a község és környéke már a veszprémi főispán birtokában volt. A török hódítás a települést nem kímélte, elpusztult a Lesence-patakon álló négy vízimalom, majd a falu is lassan elnéptelenedett. 1678-ban a falu akkori földbirtokosa, Lengyel János újjáépítteti. A fejlődést Tóti Lengyel Krisztinának Nedeczei Nedeczky Károly kancelláriai referenssel kötött házassága indította el. Az új földbirtokos 1752-ben felépítette a ma is álló barokk stílusú kastélyt, valamint a régi romokból a mai templomot. A fejlődés magával hozta a lakosság létszámának lassú növekedését is, ami 1770-ben a nemesekkel együtt már 524 fő. A fő megélhetési forrást a szőlő- és gesztenyetermesztés, valamint a balatoni halászat jelentette. Lesencetomaj utolsó nagybirtokosai Hertelendy Ferenc és gróf Károly István voltak. A Károly-birtok 1945-ben állami kézbe került, a kastély 1955 óta pszichiátriai betegek otthona. Lesencetomaj címere vízszintes kék pólyával vágott, csücskös talpú tárcsapajzs. Felső vörös mezejében jobbra fordult arany griffmadár, alsó arany mezejében jobbra fordult vörös medve látható, amelynek nyaka fekete nyílvesszővel van átlőve. A falu melletti Keszthelyi-hegységből csodálatos látvány tárul elénk. A Tapolcai-medencéből kimagasló tanúhegyek, a Szent György-hegy, a Badacsony, a Gulács és a Szigligeti Vár mögül bújik eléjük a tó, a mindenki által kedvelt Balaton. A település körül több túraútvonal is lehetőséget ad a kerékpározásra, a túrázásra és a kirándulásra. Lesencetomajnak nemcsak múltja, történelme tiszteletreméltó, hanem jelene és jövője is. Jó érzés látni a tiszta utcákat, a takaros portákat, az épülő és megújuló családi házakat. A település szépül, fejlődik, lakosai magukénak érzik a falut. A hegységben munkálkodó borászok a szőlőkben nemcsak megélhetést találnak, hanem örömüket is lelhetik abban, hogy a minőségi Balaton-felvidéki bor a turisták kedvelt és örömmel fogyasztott itala. Köszönjük a településnek a történelmi múlt és a magyar keresztény európai kultúra kilenc évszázados őrzését. Kívánom, hogy Lesencetomaj lakói és a hegységben fáradozók az elkövetkezendő évszázadokban is találják meg boldogulásukat és boldogságukat. Isten éltesse a 900 éves Lesencetomajt! Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönjük szépen. Dúró Dóra képviselő asszony, független képviselő következik: „Ne legyen kötelező a koronavírus elleni oltás” címmel. Parancsoljon! DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rendhagyó módon a mai felszólalásomat hazugságok sorozatával kell kezdenem. No, nem a saját hazugságaimról beszélek természetesen, hanem azokról, amelyeket önök Orbán Viktor, illetve Gulyás Gergely vagy Merkely Béla mondtak el a járvánnyal, az oltással, illetve a járványkezeléssel kapcsolatban. Orbán Viktor idén áprilisban azt mondta, hogy nem lesz kötelező az oltás, nem diktatúrában élünk, ez egy szabad ország. De azt is mondta a miniszterelnök, hogy az oltás egy golyóálló mellény, lepattan róla a vírus, és nem lesz már kit megtámadnia a vírusnak, ha mindannyian beoltatjuk magunkat. Nem lesz szükség harmadik oltásra - mondta az egyik kormányinfón 2021 áprilisában Gulyás Gergely, de Merkely Béla odáig is elment, hogy ilyen átoltottság mellett nem lesz negyedik hullám. Mindezt 2021 júniusában mondta a kormányzati plakátokon is megjelent rektor. 2022-ben egyenesen nem is lesz Covid Magyarországon - szintén egy idézet önöktől -, sőt az, hogy élethosszig véd a vakcina, 2020 decemberében még ez a nyilatkozat is elhangzott; ahogyan az is, hogy legfeljebb egy-két napig tartó mellékhatásokat észlelhetnek az oltások után. És napestig sorolhatnám azokat a félrevezető kormányzati tájékoztatásokat, mondatokat, amelyekről utólag bizony kiderült, hogy nem voltak igazak. Arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy éppen majdhogynem egy éve, tavaly november 10-én, akkor nagyjából napi 4100 új fertőzöttnél jelentette be a kormány, hogy gyakorlatilag mindent lezárnak Magyarországon, most pedig, amikor 8300 új fertőzött van - közben beoltottak egyébként 6 millió embert - semmilyen lezárást nem eszközölnek. Félreértés ne essék, egyáltalán nem szeretném a lezárásokat ösztönözni, egyúttal egy beismerő vallomásként kell tekintenünk a kormány részéről erre, hogy ezeknek sem volt értelme, hiszen ha önök szerint 8300 új fertőzöttnél nem szükséges semmilyen lezárás, akkor vajon mi értelme volt 4100 fertőzöttnél ugyanezt megtenni. Orbán Viktor golyóálló mellényét Müller Cecíliáék cáfolták meg a leghitelesebben, akik végre hosszas újságírói kérdéseket követően kiadták azt, hogy az augusztus 1-je és október vége között, tehát három hónap alatt megfertőződöttek közül hányan vannak oltottak, és hányan vannak oltatlanok. Ez egy rendkívül beszédes statisztika, ugyanis az ő tájékoztatásuk szerint az újonnan fertőzöttek 48 százaléka oltott, és 52 százaléka oltatlan. De Gulyás Gergely is beszélt arról egy kórház adataira hivatkozva a kormányinfón, hogy abban az adott kórházban ápoltak 45 százaléka van beoltva. Az, hogy félrevezették az embereket, az, hogy hazudoztak összevissza, és folyamatosan megbélyegezték az oltatlanokat, egy dolog, de most módszert váltottak, módszerváltás történt Magyarországon ismételten, hiszen most már azt mondják, hogy aki nem oltakozik, az ne is egyék.