Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 15. hétfő - 224. szám - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) -a pénzügyminiszternek - „Meddig lesz még ’luxus’ a nagybevásárlás?” címmel - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK:
1058 Z. Kárpát Dániel (Jobbik) -a pénzügyminiszternek - „Meddig lesz még ’luxus’ a nagybevásárlás?” címmel ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Meddig lesz még ’luxus’ a nagybevásárlás?” A miniszter távolléte miatt válaszadásra Tállai András államtitkár urat kérte föl. Elfogadja-e, képviselő úr? (Jelzésre:) Öné a szó, tessék! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tállai államtitkár úr véleménye erősen érdekel azt követően, hogy összehasonlítottuk az ír és a magyar bevásárlás során tapasztalható árakat. Bizony, államtitkár úr, azt láttuk, és meséljen erről nekem, pontosabban a hátteréről, hogy a toast kenyér adott esetben drágább lehet a magyar boltban, mint Írországban, az egy kilogrammos rizs egy brit áruházlánc boltjában... - szintén több tucat forinttal magasabb árú itthon, mint Írországban, és egyébként a g7 és más portálok kiváló gyűjtései szerint még a vöröshagyma is bizonyos üzemegységekben drágább Magyarországon, mint abban az Írországban, ahol a minimálbér még az önök emelése után is több mint a háromszorosa a magyarénak. Ezenközben Írország speciális és csökkentett kulcsokkal támogatja azt, hogy alapvető élelmiszerhez mindenki hozzájusson, aki nélkülözik. Magyarországon ezzel szemben a 27 százalékos uniós rekorder áfakulcs tevődik nagyon-nagyon sok élelmiszerre, szelektíven egy-kettőre csökkentették a kulcsot, de ez viszonylag ritkán járt árcsökkenéssel, mert a megoldás az lenne, államtitkár úr, hogy az összes alapvető élelmiszer tekintetében 5 százalékra csökkenjen az áfa, ne játszhasson a feketegazdaság a különböző kulcsok okozta sötét helyzetekkel. Az a helyzet, államtitkár úr, hogy ebben az évben önök eddig több mint 400 milliárd forinttal több adót szedtek be a magyar emberektől, mint amennyi az önök bevételi várakozása volt erre az időszakra. Tehát benne van a kasszában az a pénz, ami teljes egészében elég lenne az összes alapvető élelmiszer áfatartalmának csökkentésére, és nyilván az a célunk, hogy ez árcsökkenéssel járjon, ez a mindenkori kormány felelőssége, ugyanakkor erre is megvan a megoldás. Adódik tehát a kérdés, államtitkár úr: meddig akar az állam nyerészkedni a legnehezebb helyzetben lévő magyarokon? Meddig sarcolja az ő vásárlásaikat uniós rekorder áfával, illetve van-e végre bátorságuk fellépni azon vásárlópolgárok érdekében, akiket intézményesített módon fosztanak ki? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Tállai államtitkár úr, parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon hevesen követeli most az áfacsökkentést, de akkor, amikor a kormány ideterjeszti az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot, a tojásét, a baromfihúsét, még sorolhatnám, akkor viszont önök elfelejtik megszavazni. (Z. Kárpát Dániel: Haha!) Most akkor ez hogy van? A Jobbik föláll, követeli az áfacsökkentést, amikor pedig szavazni kell róla, akkor pedig nem szavazza meg. Amikor pedig az Írországgal való összehasonlítást elmondta a felszólalásában, annyi megjegyzésem van, hogy a magyar emberek Magyarországon élnek alapvetően és a magyar viszonyok között. A magyar viszonyok között pedig nem élnek olyan rosszul (Z. Kárpát Dániel nevet.), hiszen 2013 óta - ön ezen nevethet - a makroszámok azt mutatják, hogy a magyar emberek egyre többet tudnak vásárolni, több a fogyasztás. Több a fogyasztás azért, mert lehet ugyan, hogy válság idején magasabb az infláció, egyébként pedig kiegyensúlyozott volt az infláció mértéke 2010-től, most a koronavírus-járvány valóban az inflációt megnövelte, de nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon és Európában. De a magyar kormány olyan választ ad erre, hogy megnöveli, a gazdaságot arra ösztönzi, hogy növelje a jövedelmeket és ne csak a jövedelmeket, hanem a reáljövedelmeket. Ezért van az, hogy többet tudnak a magyar emberek vásárolni. Számtalan módja van annak, hogy a magyar gazdaságpolitika hogy érte el azt, hogy az emberek többet tudjanak vásárolni, még adott esetben is, ha egy-egy termék ára magasabbra ugrik. Most például a minimálbér emelése fogja ezt segíteni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), 200 ezer forint lesz a minimálbér Magyarországon, és a garantált bérminimum pedig 260 ezer. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK:
