Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 11. csütörtök - 223. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik):
1004 gyermekáldás nem várható akár egészségügyi ok, akár saját szándék okán, tízezres nagyságrendben növekedett 2010 óta. A lakáspiaci árak megduplázódása tekintetében, ami szintén egy gátja talán a családalapításnak és sokszor a gyermekvállalásnak is, nem is kell 2010-ig visszamennünk, lényegében 2015 óta megduplázódtak az árak. A közösségi médiában éppen most fut nagyot az a hír, amelynek értelmében tavalyhoz képest találni olyan budapesti ingatlant, amely 5 millió forinttal drágább, eközben a miniszterelnök úr 133 ezres nettó minimálbérrel reklámozza magát. Ezt kell összeadni azzal, hogy egy átlagos méretű ingatlan ára akár 5 millió forinttal is nőhetett egyetlen esztendő alatt. Azt is látjuk, hogy a nagyon nehéz helyzetet tovább súlyosbítják a megalázóan alacsony bérek, erre a Jobbik korábban a béruniós koncepcióját tette le az asztalra, illetve a forint mesterséges rontása, gyengítése. Korábban elhangzott miniszterelnöki szintről, hogy csak gyenge emberek akarhatnak gyenge forintot. Tökéletesen azonosulni tudok ezzel a gondolattal, de ha megvizsgáljuk, hogy milyen kereset jelentett Magyarországon ezer eurót, akkor azt látjuk, hogy 2010-ben nagyjából 265 ezer forintot kellett ehhez keresni, most pedig már 360 ezret. Szakadéknyi tehát a különbség, és minden egyes importtermék esetében egy árfelhajtó hatása van a gyenge forintárfolyamnak, de talán kevesebben tudják, hogy a hazai előállítású élelmiszer árát is nagymértékben megdobja a gyenge forint. Egyrészt azért, mert az üzemanyag ára is kihatással van, másrészt pedig a hazai előállítású zöldség, gyümölcs esetében is elképzelhető, hogy kell használni külföldi gépet, vegyi anyagot az előállítás és a termesztés során. Nem tudja tehát senki kivonni magát az érintett hatások alól. Azt is látjuk, hogy az infláció úgy szabadult el, hogy Magyarország Kormánya lényegében semmit nem tud vagy akar ezzel szemben tenni. Az alapvető élelmiszerek árai körében pedig már durva városi anekdoták születnek, amelyeket a nemzet templomában nem idéznék, de bőven találunk olyan cikkeket is, amelyeknek az ára egy évben belül több mint 30, azaz 30 százalékkal növekedett. Ezt az egészet leönti egyfajta negatív sziruppal az elszabadult benzinár, amely drágítja a gyógyszereket, az alapvető élelmiszereket és minden egyes olyan cikket, amelyet megvásárolunk. Éppen ezért a néppárti Jobbik nagyon komoly erőket mozgósított az utóbbi időben abba az irányba, hogy történjenek lépések egyrészt a benzinárak befagyasztása tekintetében, másrészt kezdjünk konzultációt a benzin adótartalmának, jövedékiadó-tartalmának és áfatartalmának csökkentése tekintetében. A három fő követelésünk közül az első, úgy látszik, meg is valósul - így kell tehát ellenzékből kormányozni -, de nem állunk meg, a másik kettőt is szeretnénk megvalósítani. Azt látjuk tehát, hogy a megalázóan alacsony bérek, a gyenge forintárfolyam, az elszabadult infláció, az élelmiszerárak, illetve az elszabaduló benzinárak mind-mind fojtogatják azokat a családosokat, akik gyermekvállalási szándékkal bírnak, a szülőföldjükön akarnak boldogulni, eközben pedig a természetes fogyásunk is fojtogató. Pest régióban 202 százalékkal nőtt a természetes fogyás, az Észak-Alföldön pedig 113 százalékkal, ha a januártól szeptemberig terjedő időszakot vizsgáljuk, márpedig a KSH ezt tette meg. Éppen ezért eltökélt célunk az, hogy Magyarországon a szülőföldön való boldogulás lehetőségét minden család, minden mostani és minden leendő gyermeket vállaló számára biztosítsuk, mert nem képzelhető el fontosabb feladata egy magyar országgyűlési frakciónak és országgyűlési képviselőnek, mint az, hogy ennek útjait kikövezze, kimunkálja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Steinmetz Ádám képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Hogy is van ez?” címmel. Jegyző úr, öné a szó. DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem kérdés, hogy Magyarországon ismét tombol a koronavírus-járvány. Nem kérdés, hogy ez ellen védekezni kell, nem kérdés, hogy Magyarország Kormányának felelős döntéseket kell hoznia, és az sem kérdés, hogy ezeket a szabályokat be kell tartani. Az viszont kérdés, hogy ezek a szabályok mennyire ellentmondásosak. Itt van például Kásler Miklós miniszter úr levele, amit a középfokú iskolák vezetőinek írt, amelyben úgy fogalmaz, hogy a szalagavató bálon a diákok és a tanárok korlátozás nélkül mehetnek az ünnepségre, eddig ez rendben van, azonban a szülők és a családtagok csak védettségi igazolvány birtokában. Ez már azért emberileg is kifogásolható. De korábban is voltak ellentmondásos szabályok. Gondoljunk csak arra, hogy az 500 fő feletti rendezvényekhez védettségi igazolvány meglétét írták elő, miközben a több tízezer látogatót vonzó vadászati kiállításon lehetett a nélkül részt venni (Z. Kárpát Dániel: Békemenet!), vagy éppen a békemeneten menetelni és vonulni. Egy szintlépés az október végén megjelenő 598/2021-es kormányrendelet, amely egyébként a magyarországi munkáltatóknak megadja azt a lehetőséget, hogy fizetés nélküli szabadságra küldjék azokat a munkavállalóikat, akik nem hajlandók beoltatni magukat. De mit is mondott egyébként Orbán Viktor miniszterelnök úr korábban? Ha megengedik, akkor most idézem. „Felnőtt embereknek koronavírusügyben előírni a kötelező oltást, énszerintem ez Magyarországon nem működik.” A miniszterelnök úr azt is mondta, hogy politikus ne akarjon járványügyi szakember lenni. Én sem akarok most járványügyi szakember lenni, mert igaza van. De ha igaza van, akkor viszont kérdés az,
