Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SIANOS TAMÁS nemzetiségi szószóló:
678 tisztességesebb baloldal, mint minálunk. Holetschek bajor egészségügyi miniszter azt mondta, örülne, ha Bajorországban gyártanák a Szputnyikot. Spahn szövetségi egészségügyi miniszter azt monda, hogy a Szputnyikot gyorsan be kell szerezni, és a minisztériuma már kapcsolatban áll az orosz féllel. Csak tisztelettel kérdezem, hogy vajon az összes német vezető is emberkísérletet hajt végre, és az összes európai vezető, Kurz kancellárról, az osztrákokról és másokról, ahogyan ön is utalt erre, nem is beszélve, ők mind emberkísérletet hajtanak végre, vagy a magyar baloldal hazudott. A választ a jelenlévőkre és azokra bízom, akik bennünket figyelnek most. Szeretnék én is még kitérni arra, hogy van egy baloldali polgármester Pestszentlőrincen, Szaniszló Sándor nevezetű úr, bár az „úr” talán erős, sok tisztelnivalót nem látok benne, aki egyébként nem tett mást, és erre külön szeretném felhívni a figyelmet, mint végrehajtotta a gyurcsányista tervet. Ugyanis a gyurcsányista polgármesterek néhány hete kiálltak, és elmondták, ők nem akarják, hogy elérhető legyen az orosz és a kínai vakcina az általuk vezetett kerületekben és településeken. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) A polgármester úr ezt hajtotta végre, elvette a lehetőséget, és el akarják venni a lehetőséget a magyar emberektől az oltás vonatkozásában. Kérem, hogy ezt ne tegyék, mert emberéletekkel játszanak. Végezetül arra szeretnék kitérni, mert ma is volt ilyen utalás itt a parlamentben, szeretném a tisztelt baloldali képviselők figyelmét felhívni arra, hogy lehet Oroszországot és Kínát folyamatosan szidni. (12.20) Halkan jegyezném meg, hogy ezektől az országoktól most éppen életmentő vakcinát vásárolunk. És amikor mi életmentő vakcinát vásárolunk Oroszországtól és Kínától (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és valaki ezeket az országokat folyamatosan szidja, akkor azt szeretném kellő tisztelettel kérdezni, hogy önök kiket szolgálnak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Menczer Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Sianos Tamás görög nemzetiségi szószóló jelentkezett napirend előtti felszólalásra. A címe: „A görög szabadságharc kezde-tének 200 éves évfordulója”. SIANOS TAMÁS nemzetiségi szószóló: Αξιότιμη Εθνοσυνέλευση, αξιότιμε κύριε Πρόεδρε του Ουγγρικού Κοινοβουλίου, αξιότιμε κύριε Πρέσβη της Ελληνικής Δημοκρατίας, αξιότιμοι Βουλευτέςκαι Εκπρόσωποι των Εθνοτήτων! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Március 25-én lesz kétszáz éve, hogy a görög nép elindította szabadságharcát az Oszmán Birodalom ellen. A görögök felkelése a XIX. század egyik legnevezetesebb nemzeti megmozdulása, amely több európai nemzet, köztük a magyar nemzet szabadságküzdelmeire jelentős hatást gyakorolt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalását követően nem kevesebb, mint 30 regionális felkelést indítottak a görögök az elnyomás ellen. 1821-ben kitört a forradalom, amely megrengette az egész Oszmán Birodalmat. A nemzetközi helyzet is ideális volt, nem maradtak tétlenül a diaszpórában élő görögök sem. A legnagyobb görög közösségek Bécsben, Pesten és Triesztben éltek. Az osztrák hatóságok gyanakvással viszonyultak a görög szabadságharchoz, hiszen egy görög siker a Monarchia népei számára is buzdító erővel hathatott. Odesszában létrejött a Filikí Etería, magyarul Baráti Társaság, amelynek forradalmi vezetője pedig 1820-ban Ipszilandi Sándor, az orosz cári hadsereg görög származású altábornagya volt. 1821 februárjában Havasalföldön kezdték meg a felkelést, amelyet az oszmánok még elfojtottak, de a Peloponnészoszi-félszigeten országos jellegűvé vált a harc. A felkelők március 25-én esküt tettek, jelszavuk a következő volt: „Szabadság vagy halál”. Követték az 1798-ban kivégzett Rigasz Fereosz költő és mozgalmár gondolatát: „Jobb csak egy kurta órát szabadon élni át, mint negyven esztendeig viselni a rabigát.” Százezer fős görög sereg nézett szembe az oszmán erők félmilliós hadseregével. Egész Európa megismerte a legnagyobb görög szabadságharcosok nevét: Bouboulina, Diakosz, Kolokotronisz, Karaiszkakisz, Kanarisz, Miaulisz és még sokan mások. Magyarországon is az érdeklődés középpontjába került a görögök hősies küzdelme. Életüket áldozták a görög nép felszabadításáért: Dessewffy százados, Járvay György, Laszky Kristóf és sokan mások. 1828-ban a Pórosz szigetén megtartott görög nemzetgyűlés Joannisz Kapodisztriaszt, az Orosz Birodalom görög származású külügyminiszterét bízta meg hét évre a kormányzói feladatokkal. A szabadságharc véglegesen 1830. január 22-én ért véget, amikor a nagyhatalmak Londonban elismerték a független görög államot, melynek államformája a királyság lett.
