Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 8. csütörtök - 188. szám - Egyes köznevelést érintő törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
972 A törvényjavaslat tartalmazza az önálló köznevelési honvédkollégiumok létesítésére vonatkozó szabályokat. Ebben az esetben a korábban már alkalmazott szabályok törvénybe történő visszaemeléséről van szó, az érintett rendelkezések lehetővé teszik, hogy a tanulók számára sajátos honvédelmi nevelési szempontokat, szabályokat és kötelezettségeket írjanak elő ezekben a kollégiumokban, illetve hogy a nevelő-oktató munka pedagógus-munkakörben, de szolgálati jogviszonyban is ellátható legyen. Az alapvető jogok biztosa észrevétele nyomán garanciális elemként az is kimondásra kerül, hogy ezek a speciális szempontok és előírások nem lehetnek ellentétesek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben rögzített azon alapelvvel, miszerint a tanuló természetesen nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek. A köznevelés egyik ritkán fókuszba kerülő szegmense a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátása, annak ellenére, hogy több mint ötszáz köznevelési intézmény végez jelenleg is ilyen tevékenységet. (13.40) A hétköznapi nyelven kórház-pedagógia névvel illetett tevékenység jogi státusza harmonizációt igényel. A tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátása tárgykörben létrehozott munkacsoport két éve kezdte meg működését, eddig hét alkalommal tartott ülést, több közben elkészült munkaanyag feldolgozásával, időközben kiegészülve az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának képviselőjével is. A törvényjavaslat részeként szabályozni javasoljuk ezen tevékenység fogalmát és működését, ami a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátását teszi még hatékonyabbá, ezzel is támogatva az érintett tanulókat tanulmányaik folytatásában. Az óvodai jogviszony kezdete korábban nem volt jogszabályban rögzítve, ami egyes esetekben értelmezési nehézségeket okozott. Ezért az iskolai jogviszony létrejöttéhez hasonló módon rögzítésre kerül a törvényben az óvodai jogviszony létrejötte, illeszkedve a 3 éves kortól főszabály szerint létező, az óvodai nevelésben való részvételre való kötelezettséghez. Ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok alapján az esetlegesen külföldre távozó gyermekek miatt kezdeményeztük az óvodai jogviszony szüneteltetésére lehetőséget adó szabályok megteremtését. Ez alapján biztosítottá válik a korábban külföldre távozott és az óvodakötelezettségük alatt visszatérő gyermekek számára, hogy a már élő OM-azonosítókkal folytathassák a hazai óvodai nevelést. A módosítás célja, hogy a köznevelési intézményrendszerben biztosított legyen a jogviszony nyomon követésének feltételrendszere. Az ingyenes tankönyvellátás a kormány köznevelés-politikájának egyik kiemelt pillére. Annak érdekében, hogy a tankönyvellátás mint állami közfeladat egész folyamata a lehető legkönnyebben tudjon megvalósulni, a takarékos és zavartalan tankönyvellátás biztosítása érdekében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a későbbiekben is kijelölje a tankönyvellátási, -előállítási feladatokban közreműködő szervezetet, fokozva ezzel az ellátásbiztonságot. A koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy mennyire fontos a pedagógusok megfelelő módszertani felkészültsége, a naprakész és gyakorlatban használható tudás biztosítása. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása a tanárképzés megerősítését, a köznevelési és a felsőoktatási szakterület szorosabb együttműködését szolgálja. A javaslat értelmében a kancellárok helyett a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják majd a pedagógus-továbbképzéseket is, az érintett főigazgatók megbízásakor pedig a köznevelési intézményben szerzett vezetői tapasztalatot is figyelembe lehet majd venni. A módosítás célja annak biztosítása, hogy a jövőben a tanárképző központok főigazgatójaként ne csak a tudományos pályán mozgó személyek, hanem a legalább 4 éves intézményvezetői tapasztalattal rendelkező köznevelési szakemberek is kinevezhetők legyenek. A felsőoktatási törvény jelenleg a kancellárok feladataként nevesíti a pedagógus-továbbképzések koordinációját. Mivel az alapítványi fenntartásba kerülő, modellváltó egyetemek esetén az irányítási modell eltérő, a módosítás révén ezt a feladatot a tanárképzési központ főigazgatója látja majd el a jövőben. Ez a módosítás biztosítja a pedagógusképzés és a pedagógus-továbbképzés magas szakmai színvonalának és egymásra épülésének fenntartását. Az előbbiekben említetteken túl még két törvényt érint a most benyújtott javaslat. Az egységes elektronikus kártyakibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvényre vonatkozó módosítás célja a dereguláció és az egyszerűsítés a pedagógusigazolvány kiállításával kapcsolatban. Álláspontunk szerint az elmúlt évek gyakorlata alapján indokolt az igazolvány kivétele a nemzeti egységes kártyarendszer hatálya alól. Az oktatási nyilvántartásról szóló törvény részeként újabb adatkezelési felhatalmazások megállapítása vált szükségessé a különböző kedvezmények minél egyszerűbb igénybevétele érdekében. Így a Magyar Államkincstárnak a finanszírozás jogszerű igénybevételének ellenőrzése során szükséges a hozzáférése beazonosítható módon azon pedagógusok adataihoz, akik a sikeres pedagógusminősítési eljárás következtében
