Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 8. csütörtök - 188. szám - Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

960 A következő fontos dolog, amit itt kihoz a jogszabály, a nemzetiségi név feltüntetése az útlevélen. Én személy szerint mindig is azon a véleményen voltam, hogy ha körülbelül mi kerülünk kisebbségbe egy adott országban, egy adott személy, akkor amit ő elvár, azt várja el fordított esetben is. Tehát nyilván mi nagyon bele tudjuk képzelni magunkat az itt élő nemzetiségek helyzetébe, hiszen jelentős, többmilliós magyar lakosság kényszerült az igazságtalan trianoni békediktátum következtében a határainkon túlra, és bizony nagyon zavarja az ott élő embereket, az ott élő magyarokat is az, amikor magyartalanított módon kell a neveiket használni akár a személyi igazolványukban, akár az útlevelükben. Akár kitérnék itt arra, hogy például még dalban is megjelent, amikor a Felvidéken a trianoni béke után Kovács Máriából Mária Kováčová lett, és ezentúl hivatalosan így kellett használnia a nevét. De gondoljunk csak arra, hogy Erdélyben is mi történik: ha megházasodik egy hölgy, akkor mindig a férje nevét veszi fel, mert ebben az esetben nem kell románosítani a nevet, hanem akkor tudja használni abban a formában. Tehát nyilván mindenütt úgy próbálták ezt kijátszani, ahogy az adott jogszabályok ezt lehetővé tették. Nyilván, ha mi is elvárjuk azt, hogy akár a Felvidéken, akár Erdélyben az ott élő magyarok használhassák a nevüket az eredeti magyar formában, vagy itt gondolok akár a kárpátaljai magyarokra is, ahol még súlyosabb volt a helyzet, hiszen teljes mértékben oroszosították annak idején a nevüket, és még talán nyomokban sem emlékeztetett az eredeti nevükre, tehát ha mi ezt elvárjuk az ottani oroszoktól, akkor nyilván nálunk is figyelembe kell venni, hogy egy adott nemzetiséghez tartozó személy milyen formában kívánja a nevét használni. Igenis nagyon fontos az, hogy akár ezentúl az útlevélben is tudja azt a nevet használni, amit ő éppen szeretne, ami valóban a nemzetiségéhez tartozó neve. Tehát ez egy jogos elvárás, és ez is mindenféleképpen támogatandó. Az automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer egy nagyon érdekes intézmény, amikor automatikusan kerül sor a döntéshozatalra, amire korábban csak akkor volt lehetőség, ha törvény vagy kormányrendelet ezt megengedte, illetve ha a hatóságnak minden adat rendelkezésére áll. Mérlegelést nem igényelt a dolog, és nem volt ellenérdekű ügyfél. Ezekben az esetekben lehetett ezt eddig igénybe venni. Ebben most változás lenne, és ezen túl a folyamatok továbbfejlesztése szükséges, és más esetekben is sor kerülhetne erre az automatikus döntéshozatalra. A videotechnológiás ügyintézés és kapcsolattartás a következő. Ez megint a XXI. század terméke itt, Magyarországon. Eddig a bírósági eljárásban, a büntető-, illetve a polgári eljárásban lehetett ezeket használni, ott már vizsgázott ez a rendszer. Ez jól vizsgázott, a kezdeti nehézségeket követően ez a rendszer jól vizsgázott. Ez egy zárt videorendszert jelent, a technológia alkalmas erre, és szükséges ennek a hatósági eljárásokban történő kibővítése is. Ez is maximálisan elfogadandó. Más kérdés, és nagyon fontos, hogy abban az esetben mehet csak, amikor ezt törvény lehetővé teszi, illetve ez csak lehetőség, de nem kötelező, illetve hogy a hatósági szerv kötelezettséget videotechnológiai kapcsolat keretében nem közölhet, tehát ez a jövőben is csak írásban történhet meg, és nyilván ez lehet hagyományos módon, írásban, illetve elektronikus módon is. Aztán a közfoglalkoztatást is érinti még egy fontos téma a törvénymódosításokkal kapcsolatban. Itt bővül a lehetőség, hogy a Start szociális szövetkezetek is tudnak most már közfoglalkoztatottakat foglalkoztatni. Itt egy fontos probléma csak felmerül, és nem szabad ezt sem a szőnyeg alá söpörni. Tehát amit látni kell, hogy ezek a szociális szövetkezetek az elmúlt időszakban sok esetben visszaélésre adtak lehetőséget, és sok esetben a visszaélések meg is valósultak, mégpedig súlyos visszaélések, itt akár milliárdos költségvetésipénzlenyúlásokról is hallottunk, nemegyszer olvastuk ezeket a sajtóban, tehát ezekkel voltak súlyos problémák. Ezeket a gyermekbetegségeket nem tudom, sikerült-e már egyáltalán kiheverni, de ha ezzel kapcsolatban ezt bővítjük a közfoglalkoztatottak foglalkoztatásával is, akkor nyilván két lehetőség van. Vagy bővül a visszaélések tárházának a lehetősége, tehát ez is nyilván felmerül az emberben, másrészt kérdés az, hogy mennyire jól vizsgázott ez a program, hiszen olyan csekély mértékben biztosítja a közfoglalkoztatás a személyeknek, a családoknak az anyagi eltarthatóságot, ami éppen a határra viszi ezeket a személyeket, illetve a családokat, hogy ne az éhenhalás küszöbére érjenek, hanem valamilyen szinten legalább a legalapvetőbb dolgokat meg tudják vásárolni maguknak. Nyilván szinte az éhenhaláshoz sok, de megélni ebből a pénzből kevés, továbbá - mint ahogy hangsúlyoztam - visszaélésre is adhat lehetőséget. Ezért kérdéses az, hogy ez egy pozitív elmozdulás-e. Amennyiben ez a munkaerőpiacot valóban bővítené Magyarországon, és a közfoglalkoztatottak száma ezzel növekedne, és kicsit ellentmondásos most, amit mondok, de ha rátérek arra a helyzetre, hogy Északkelet-Magyarországon, akár Borsod megyét, akár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét említeném, ahol a közfoglalkoztatás szinte egyedüli munkahelybővítést jelentett az elmúlt tíz esztendőben, akkor azt mondjuk, hogy valóban jól vizsgázott a közfoglalkoztatás, hiszen valamilyen szinten biztosította az emberek megélhetését. Másrészt viszont nem látjuk annak a lehetőségét, hogy a közfoglalkoztatás egy ugródeszka, hogy visszatérjenek a valós munkapiacra, munkaerőpiacra ezek a személyek, tehát nem biztosította megfelelően ezt a lehetőséget a közfoglalkoztatás.