Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 22. hétfő - 185. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):

809 Vagy ha mindannyian egyszerre otthon maradnának, az olyan gazdasági katasztrófát okozna ennek az országnak, amelyet megbecsülni sem tudunk. Ezért a ránk háruló roppant felelősség súlyát átérezve a Polgári Válasz nevében azt kezdeményezzük, hogy azok a 60 év feletti honfitársaink, akik március végéig nem regisztrálnak az oltásra, a jövőben ne előzhessék meg azokat a fiatalokat és középkorúakat, akik ezt már megtették. Aki eddig hezitált, az döntsön, és lehetőség szerint döntsön az oltásra való regisztráció mellett. Aki még bizonytalan vagy kivár, az viszont innentől várja ki a sorát. Megengedhetetlen és elfogadhatatlan az, hogy kirekesztünk több százezer embert pusztán az életkora miatt egy olyan mutáns vírus esetében, amely abszolút nem tiszteli a kort, és nem is válogatja meg sajnos az áldozatait korosztály szerint. (23.30) Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzenek körül ebben az országban, hogy mi zajlik: 30-40 éves férfiakat és nőket tolnak be az intenzív osztályokra. Harmadik trimeszterben lévő várandós édesanyákat kötnek lélegeztetőgépre, és kell rajtuk végrehajtani idő előtt császármetszéseket, hogy a saját maguk és a gyermekeik életét meg tudják óvni. Általános iskolás korú gyerekek édesanyját és édesapját viszi el egy hét leforgása alatt ez a vírus, és hagynak maguk után árva gyerekeket és csonka családokat. A történelem, mint egy ilyen szörnyű horrorfilm pereg le a szemünk előtt, és mi bénultan nézzük. Arra kérem önöket kellő tisztelettel, hogy merjünk végre bátor lépéseket tenni, és merjünk változtatni végre, mielőtt túl késő és túl hiábavaló is lesz bármit is változtatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Hajdu László képviselő úr, a DK képviselője következik: „Gyulai Líviusz grafikusművész halálára” címmel. Parancsoljon! HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Túl vagyunk immár a koronavírus 18 ezredik hazai áldozatán. Ma itt az egyik áldozatról kívánok megemlékezni, a kortárs művészet kiemelkedő alakjáról, Gyulai Líviusz grafikusművészről. Könyvillusztrátorról, számtalan animációs film figuráinak megtervezőjéről, akinek haláláról a múlt heti hírekből, tudósításokból, híradóból döbbenettel értesültünk. Annyi sikeres évtized, nagy győzelmek, kiemelkedő elismerések után a Coviddal szemben alulmaradni kényszerült. Március 16-án, kedden délelőtt 84 évesen, a vírussal vívott háromheti egyenlőtlen küz-delem után fel kellett adnia. A betegség legyőzhetetlennek bizonyult számára. Életművének meghatározó részét alkotják a könyvillusztrációi. Pályafutása során legkevesebb 500 könyvet illusztrált, Karinthy Frigyes, Szerb Antal, Ráth-Végh István, Csokonai, Villon, Cervantes, Egon Kisch, Heinrich Mann műveit, vagy éppen főként latin nyelvű középkori versesgyűjteményt, a Carmina Buranát, ő alkotta meg a Swift-regényt illusztráló Gulliver-figurát. De mint Barkóczi Balázs kollégám, a Demokratikus Koalíció szóvivője - civilben magyartanár - felhívta rá a figyelmemet, Szathmári Sándor egyik regényében a Gulliver-ábrázolás illusztrációja is az ő nevéhez fűződik. Sorra kapja a megrendeléseket a Magvető, Európa, Móra, Szépirodalmi, Helikon kiadóktól. Illusztrációi, akárcsak játékos, ironikus, gyakran archaizáló tollrajzai, rézkarcai, linómetszetei és litográfiái jellegzetesek, egyediek és összetéveszthetetlenek. Olyan Gyulai Líviusz-osak. Székelyföldön, a Kovászna megyei Baróton született 1937-ben, de családja a II. világháború idején Magyarországra menekült, 9 éves korától Sopronban, később Budapesten élt. Képzőművészeti gimnáziumban tanult, 1956-62 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként, Kmetty János tanítványa, de tanította Ék Sándor és Barcsay Jenő is. Az eredetileg szintén festőnek készült és ugyancsak Kmetty-tanítvány, Nagy László közbenjárására már főiskolásként is közli tollrajzait és metszeteit az Élet és Irodalom. Végzése után olaszországi és angliai tanulmányúton vehetett részt. 1971-ben megkapta a firenzei Grafikai Biennálé aranyérmét, és az Uffizi Képtár linómetszetet vásárolt tőle, ami akkor hatalmas értéket jelentett számára. Elnyerte a lipcsei Könyv Biennálé aranyérmét, két ízben a Cannes-i Filmfesztivál oklevelét, a kairói filmfesztivál arany Nofretete-díját, Munkácsy-díjas lesz ’73-ban, ’89-ben érdemes művész, ’99-ben megkapja a „Magyar művészetért” díjat, 2004-ben Kossuth-díjas. 2005-ben Prima Primissima-díjas, 2014-ben a nemzet művésze. Tagja lett a Magyar Művészeti Akadémiának is, műveit kiállították Budapesten kívül Bécsben, Amszterdamban, Münchenben, Helsinkiben, nagyon sok helyen a világon. Gyulai Líviusz művész úr Pestújhely polgára volt. A szerénység, a közvetlenség eleven szobra volt. Lokálpatriótaként ismerték a XV. kerületben, Pestújhelyen, Rákospalotán, Újpalotán szinte minden lakó. Több