Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP):

761 gazdasággal, egyetértett a fenntartható fejlődéssel, egyetértett számos olyan ponttal, családtámogatásokkal, demográfiai kérdésekkel, amelyeket egyébként mi is fontosnak tartunk az elkövetkezendő időszakban is. Egy mai hír - és ez nagyon szorosan kapcsolódik a mai vitához, hiszen európai uniós forrásokról van szó -, hogy a rendőrség újraindította a Welt 2000 Kft. ügyében a nyomozást, ismerik, ez az önök klánjának a cége. Tudjuk azt, hogy 18 milliárd forintot kellett visszafizetnie Magyarországnak, olyan súlyos szabálytalanságokat talált az Európai Bizottság, közbeszerzési szabálytalanságokat, olyan súlyos közbeszerzési rendellenességeket állapított meg 2003 és 2009 között megkötött szerződésekben, hogy 18 milliárd forintot kellett visszafizetnie Magyarországnak. Két személyi összefüggésre hívnám fel a figyelmet: a Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese a szerződés időpontjában Dobrev Klára volt, és 2010 után a Welt 2000 Kft. ügyvezetője hol kapott jól fizető állást? Az Altus cégnél, Gyurcsány Ferenc házipénztáránál. Azt kell tehát mondjam, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy olyan mértékben áthatotta a korrupció és a rossz, nem hatékony pénzfelhasználás a Gyurcsány-, Bajnai-kormányokat, hogy innen volt egy nehéz út felfelé 2010 után és különösen 2013 után. Mert nagyon könnyű összehasonlítani két hétéves ciklust, és ugye, a tapasztalatokból érdemes kiindulni ahhoz, hogy meg tudjuk tervezni a következő hétéves európai uniós ciklust. Itt szerintem nincs helye mellébeszélésnek, van két lezárt hétéves fejlesztési ciklusunk, az összehasonlítás is a rendelkezésünkre áll, van egy, amelyet a baloldal tervezett és van egy, amelyet a Fidesz-KDNP. A baloldal a 2007-2013-as fejlesztési időszakban csupán a források 16 százalékát fordította gazdaságfejlesztésre, míg a nemzeti kormány a ’14-20-as ciklus 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordította. Elmondtuk már, hogy a mi felfogásunk szerint ez nem brüsszeli támogatás, nem brüsszeli könyöradomány, nem Brüsszel jótéteménye a magyar emberek felé, hanem ez a magyar embereknek járó és jutó forrás, ezek nekünk járnak, ezeket nem kell megköszönnünk; persze az illendőség azt kívánja, hogy köszönjük meg, de nem kell megköszönnünk, nem kell ezért nekünk könyörögnünk, mert ez a magyar embereknek jár. És amikor itt az önök felszólalásaiból azt hallom ki, hogy önök azt szeretnék, hogy Magyarország elessen ezektől a pénzektől, önök azt szeretnék, hogy Magyarország ellen mindenféle koholt vádak alapján elinduljanak mindenféle eljárások, amelyekből önök politikai hasznot remélnek, és most, ebben a témában is azt remélik, csak a 2022-es választási kampány jár a fejükben, egy világjárvány kellős közepén és az újranyitás tervezésekor önöknek kizárólag a 2022-es politikai hatalmi ambícióik lebegnek a szemük előtt, és ezért nem képesek objektíven gondolkodni erről, és nem képesek ilyenkor sem az Orbán-kormány és az irántunk érzett gyűlöletüket hátrébb szorítani, a hazaszeretetüket egy kicsit előrébb. (A páholyban ülő Cseh Katalin felé: ) És ha most nem éppen feljelentgetnek itt Brüsszelben bennünket - ha már itt van a képviselő asszony is közöttünk -, akkor inkább ne azon dolgozzanak, hogy Magyarország elveszítsen forrásokat, hanem hogy minél többet kapjunk, és minél jobban tudjuk azt elkölteni, mint ahogy egyébként az államtitkár úr is elmondta; ezért indított ő is mint a kormány ezért felelős tagja egyeztetéseket az önkormányzati szövetségekkel, civil szervezetekkel és akiket ő felsorolt. A baloldal tehát 16 százalékot fordított gazdaságfejlesztésre, a többi pénz nagy részét látható eredmények nélkül költötték el abban a fejlesztési ciklusban; illetve volt látható eredménye is: egy síkságra alagutat építeni az autópálya fölé, az egy óriási és látható eredmény volt. A források lehívása is sokkal eredményesebben zajlik és hatékonyabban zajlott az elmúlt hét évben, mint az azt megelőző baloldali tervezési ciklusban, több mint négyszer gyorsabb volt a heti átlagos kifizetés üteme és négyszer több a kifizetett támogatás összege is a 2007-2013-as időszakhoz képest. A Gyurcsány-rendszer fejlesztési hibáiból Magyarországot 25-30 százalékos forrásvesztés fenyegette akkor, és a 2010-es kormányváltáskor kiderült, hogy a Bajnai-kormány hazudott az uniós források felhasználását illetően, éppen úgy egyébként, ahogy 2006-ban Gyurcsány Ferenc hazudott a költségvetési számokról. A baloldal a 2010-es választási kampányban azt hazudta, hogy Magyarország az uniós fejlesztési pénzek felhasználásában és lehívásában mindig az első harmadban volt - ezt Ujhelyi képviselő úr is állította akkoriban -, erről azonban a kormányváltáskor kiderül, hogy ez egy óriási baloldali hazugság volt, hiszen Magyarország 2010. április 30-áig 3,8 milliárd eurót tudott lehívni a ciklusban hazánknak rendelkezésre álló 24,9 milliárdos támogatási keretből. Ekkor a hétéves, 2007-13-as ciklus felénél járunk, és a lehívott összeg a teljes fejlesztési összeg 15 százaléka, nevetségesen alacsony összeg, még a kétszer ekkora összeg is elképesztően rossz eredménynek számított volna, hogyha elérik a 30 százalékot, de csak 15 százalékot sikerült lehívni a ciklus feléig. A 2010 előtti baloldali uniós fejlesztési politikát a koncentrált stratégiai tervezés és a projektmenedzsmentszemlélet teljes hiánya jellemezte, elszalasztott, elvesztegetett lehetőségek és a mértéktelen korrupció jellemezte ezt az időszakot. Az Európai Bizottság egyébként 2006-tól általánosan engedélyezte a tagállamoknak azt, hogy előleget fizessenek, és a korábbi tapasztalatok, valamint a hatékonyabb