Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE, a Miniszterelnökség államtitkára:

753 Kritizálták a közbeszerzéseinket. Ha megnézzük, az egységes piaci eredménytábla, ami egy bizottsági dokumentum, évente publikálják elég sok közpolitikai terület mutatóit uniós szinten. Ennek a közbeszerzésre vonatkozó megállapításai azt mutatják, hogy a magyar közbeszerzési rendszer hatékonyabb, átláthatóbb, mint a szomszédos államaink közül többek között Ausztria, vagy a déli államok között Olaszország, Spanyolország, Portugália, és átlagos a magyarországi közbeszerzési hatékonyságnak a minősítése. A közbeszerzési jogszabályaink, több auditmegállapítás is alátámasztotta, teljes mértékben megfelelnek az uniós sztenderdeknek. Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! A közbeszerzési rendszerben ennek ellenére a kormány további előrelépéseket, további hatékonyságnövekedést tűzött ki maga elé, és február elején elfogadott egy kormányhatározatot - ezt a Magyar Közlönyben is olvashatják -, olyan ambiciózus célokkal, ami után minden egyes uniós tagállam, csak ha szabad így mondanom, de kulloghat utánunk. Ezeket végre fogjuk hajtani, és a Bizottsággal folytatott, a forrásokról, a fejlesztéspolitikáról folytatott tárgyalások során ez egy következetesen visszatérő téma, azokat a visszajelzéseket kapom, hogy igen, a magyarországi közbeszerzési rendszer jelenleg is jó állapotban van, és üdvözölnek minden kormányzati elkötelezettséget a jövőre nézve. Kaptunk javaslatokat itt a vita során. Többek között elhangzott, hogy el kéne azt érnünk, hogy közvetlen lehívást tegyünk lehetővé az önkormányzatoknak. Ha részt vesznek ilyen politikai vitákban, én javaslom, hogy a tárgyalás alapját képező uniós alapvető szabályokkal szembesüljenek előbb. A magyar önkormányzatok nem tudnak közvetlenül hozzáférni ezekhez a forrásokhoz. A helyreállítási alap forrásainál ráadásul az uniós szabályrendszer szerint még a területiséget sem vehetnénk figyelembe, egyébként ennek ellenére mi erre törekszünk. Arról van szó, hogy ezek országos nagyberuházások. Miért nem adjuk ezt a pénzt inkább a családoknak, miért infrastruktúra-fejlesztésre fordítjuk? Mind a kettőre fordítjuk, sőt, amikor a családpolitikai támogatásokról van szó, gyakorlatilag az a minden heti tapasztalatom, hogy fordítókulcsot kell használnunk az uniós szervekkel, legyen szó akár a helyreállítási alapról vagy a hétéves költségvetésről. Ami a magyar kormány számára családpolitika, családtámogatás, azt azért, hogy ők ebben mellénk tudjanak állni, hogy felhasználhassunk ehhez uniós eurókat is, gyakorlatilag át kell kódolnunk az összes családpolitikai intézkedésünket, és amikor bölcsődét és óvodát a családok érdekében fejlesztünk, akkor azért, hogy ezt az uniós szabályrendszer be tudja fogadni, azt mondjuk, hogy ez az anyák érdekében egy munkaerőpiaci intézkedés. Nagyon nehéz uniós forrásokat demográfiára és családügyekre elkölteni, mi megtesszük, amit tőlünk lehet, ami ebből az uniós kötöttségek miatt nem jön ki, azt természetesen a magyar kormány, mint eddig is, mindent meg fog adni a családoknak. Hivatkoztak arra többen is, hogy leveleket küldtek Brüsszelbe, jelezve az elégedetlenségüket a hazai konzultáció kapcsán. Egy minapi élményem magas rangú bizottsági tisztviselőkkel, miután nekik is személyesen is elküldtem elég sok tájékoztatást arról, hogy kikkel, hogyan, milyen intenzitással konzultálunk - a postakönyvünket csak azért nem küldtem meg számukra, mert Brüsszelben, hál’ istennek ilyen nincs, ezért csak Excel-táblákban osztottuk meg, hogy kinek, mikor, hány levelet küldtünk -, visszakérdeztek, hogy én mit javasolnék, milyen választ adjanak azokra az ellenzéki levelekre, amelyek az én állításaimmal merőben szembemennek, és az ellenkezőjét állítják. Én csak azt tudtam nekik erre jelezni, hogy úgy látom, hogy az ellenzéki politikusaink egy párhuzamos valóságban élnek, és ahelyett, hogy tőlünk kérnének tájékoztatást, vagy hozzánk fordulnának konzultációért, azonnal Brüsszelhez szaladgálnak, és tőlük kérnek tájékoztatást. Én azt gondolom, hogy nincsen szükségünk közvetítő szervekre, ha egymással akarunk beszélni Magyarországon. A társadalmi konzultáció tekintetében, mint már említettem, több mint 500 szervezetet szólítottunk meg. Elhangzott a vitában, hogy kihagytuk ebből a nagyvárosokat, a megyei jogú városokat, kihagytuk a fővárost. Ez nem felel meg a valóságnak. Még tavaly decemberben mind a 23 megyei jogú várost megszólítottuk, egy kivételével megszólítottam, ami kihagyás egyébként nem volt tudatos, és pótoltam utána, megszólítottuk az összes önkormányzati érdekképviseletet, a hazai kamarákat, a bilaterális kamarákat, NGO-kat és civil szervezeteket. Azért használom ezt a két szervezetet, mert a magyar politikai közbeszédben ez már más fogalmakat jelent. Ugyanúgy a kormánnyal kritikus szervezeteknek is megküldtük a javaslatkéréseinket. Erre az igényesebbje válaszolt. Jelenleg a megszólított szervezetek közül nagyjából az egyötödük már részletes véleményt adott nekünk. (18.20) Mi ezekre konzekvensen reagálunk, és nagyjából két-három hetes csúszással, mert az intézményrendszerünk alapvetően most a tervezésre fókuszál, de igyekszünk mindent megválaszolni. Április 30-án, elhangzott, hogy addig be fogjuk-e nyújtani a dokumentumot, és mennyi konzultációt folytatunk. Április 30-áig be fogjuk nyújtani a dokumentumokat, nekem ma ezt a Bizottság is megerősítette, hogy ők is reálisnak tartják ezt a céldátumot. Egyébként velük nagyon jó a szakmai együttműködésünk, és