Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy ez nem szakmai vita lesz (Derültség a Jobbik soraiban.), Jakab Péter meg is győzött arról, hogy ez nem az. (Jakab Péter: Nem kell l... - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy ez nem szakmai vita lesz (Derültség a Jobbik soraiban.), Jakab Péter meg is győzött arról, hogy ez nem az. (Jakab Péter: Nem kell l...
733 pénz, képviselőtársak, megvan a pénz, csak rossz helyen, rossz helyen van meg ez a pénz. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Nem tudom, miért kiabál.) A magyar embereknek ezt a juttatást megadni! És igen, nem fogunk belenyugodni, nem fogunk belenyugodni abba, hogy önök ezt az országot lerabolják és kifosztják. Vissza kell venni azt a pénzt, amit önök a magyar emberektől elloptak! És igen, örömteli számomra, hogy mi, ellenzéki pártelnökök döntöttünk arról és írásba is foglaltuk, hogy új korszakot nyitva, 2022-től az új nemzeti egységkormány egyszer s mindenkorra véget vet a korrupciónak, véget vetünk az urambátyám világnak, véghez visszük az elszámoltatást, és csatlakoztatjuk Magyarországot az Európai Ügyészséghez, mert egy nemzetet büntetlenül kifosztani nem lehet, kiváltképp válság alatt, márpedig önök pontosan ezt teszik akkor, amikor az uniós támogatást még most, a válság hónapjaiban sem a magyar embereknek adják, hanem megtartják saját maguknak. Jut eszembe, az Európai Unió 40 millió eurós segélyt kíván adni Magyarországnak. Azért ez is beszédes, nem? Tehát a magyar kormány együttérzést ad a bajbajutottaknak, Brüsszel pedig pénzt. Pontosan azért, hogy ez a pénz ne Orbánt, ne Mészárost és ne a többi ingyenélőt gazdagítsa, ezúton szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, hogy a Jobbik levélben kereste meg az Európai Bizottság elnökét, azt javasolva az Európai Uniónak, hogy ezt a pénzt ne a korrupt magyar tolvajkormánynak adja oda, hanem adja oda a bajba jutott magyar embereknek (Taps a Jobbik soraiban.), ebből a pénzből ne újabb stadionok épüljenek, ne fideszes paloták, hanem legyen belőle kenyér azoknak az asztalán, akiknek lassan már kenyérre sem telik. A válaszról természetesen tájékoztatni fogjuk önöket. Köszönöm a figyelmet. Jólétet minden magyarnak! (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A KDNP képviselőcsoportja is jelezte, hogy a frakció álláspontját két képviselőjük ismerteti. Elsőként megadom a szót Hollik István képviselő úrnak. Parancsoljon, öné a szó. HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy ez nem szakmai vita lesz (Derültség a Jobbik soraiban.), Jakab Péter meg is győzött arról, hogy ez nem az. (Jakab Péter: Nem kell lopni!) Mi ettől függetlenül azért próbálunk arról beszélni, ami ennek a vitának a tárgya lenne. Juhász Hajnalka képviselőtársam fog beszélni az előttünk álló költségvetési ciklusról, valamint az Új Nemzedék és az újraindítási alap részleteiről, én azt tekinteném át, hogy hogyan jutottunk el idáig, mégiscsak mögöttünk van két uniós költségvetési ciklus, amely egyébként nagyon fontos tapasztalatokat rejt önmagában. Alapelvként azt mindenképpen leszögezhetjük, ami itt már elhangzott, hogy nekünk az uniós források nem nyugati könyöradományok, így is viszonyulunk a kohéziós forrásokhoz. Főként azért nem könyöradományként tekintünk rájuk, hiszen ezek a források, amik a nettó befizető országoktól érkeznek, egy jó részük visszavándorol oda, ahonnan ezt küldték, és ezt nem mi mondjuk, hanem az Európai Bizottság korábbi biztosa, Oettinger úr állította azt, hogy a 80 százaléka ezeknek a forrásoknak visszavándorol. Ráadásul mi meg is nyitottuk a piacainkat a tőkeerős nyugati vállalkozások előtt, tehát egyértelmű, hogy kompenzációként ezek a források járnak nekünk. Ahogy mondtam, két ciklus van mögöttünk. Az első ciklust a szocialista, baloldali kormányok rakták össze, a ’14-20-ast pedig már a Fidesz-KDNP-kormány. Azt gondolom, hogy két olyan szempont van, amelyen keresztül érdemes ezeket vizsgálni. Az egyik a lehívás folyamata, szabályai, a források prioritásai, mennyire felhasználóbarátok ezek. A második szempont pedig a kohéziós források hatékonysága, azaz ezek a források hogyan és mennyiben járultak hozzá Magyarország felzárkózásához. Ha megnézzük az első szempontot, ott azt láthatjuk, hogy az első költségvetési ciklusban, amit a szocialisták raktak össze, ott azt láthattuk, hogy papíralapú pályáztatás volt, teljesen egyértelműen elégtelen informatikai háttér, ami óriási terhet rótt a pályázókra és magára az intézményrendszerre is. Ennek volt köszönhető az, hogy komolyabb beavatkozások nélkül 500 milliárd forintot veszített volna az ország, ha a baloldali kormányon múlik mindez. Az első ciklusnak, azt gondolom, illetve a lehívás folyamatának az egyik szimbóluma volt maga az informatikai rendszer, az úgynevezett EMIR, amit a Welt 2000 Kft.-vel fejlesztetett le az akkori szocialista kormány. Hogy is történt ez? Egy olyan céget választottak ki, akinek az akkori tulajdonosa egy kőbányai MSZP-s önkormányzati képviselő volt. Hogyan választották ki? Pályáztatás, versenyeztetés nélkül, és ráadásul akkor, amikor ez a cég nyerte el ezt a közbeszerzést, akkor a Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese Dobrev Klára volt. Az már csak hab a tortán, hogy az állam számára rendkívül előnytelen szerződést egy olyan elnökhelyettes írta alá, aki később egyébként Gyurcsányék családi cégében, az Altusban volt kutatási igazgató. Én nagyon kíváncsi lennék egyébként, hogy mit mondana a Welt 2000 ügyére Jakab Péter, ha akkor ült volna ott a parlamentben, és csak azért lennék rá kíváncsi, mert most velük fogtak össze, azokkal a
