Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
728 ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. És külön köszönöm, hogy az időkeretet maximálisan betartotta. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportja jelezte, hogy a frakció álláspontját két felszólalójuk ismerteti. Elsőnek megadom a szót Bánki Eriknek. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió által a tagállamoknak nyújtott forrásoknak a gazdaságfejlesztést, a vállalkozások támogatását és az emberek életkörülményeinek a javítását kell szolgálnia. Amikor az uniós források felhasználásáról és annak hatékonyságáról vitázunk, elsősorban ezeket a célokat kell szem előtt tartanunk. A 2021-2027. évek közötti éves uniós költségvetés elfogadásához hosszú és rögös út vezetett, de végül az Európai Parlament megerősítette az állam- és kormányfők döntését, hozzájárult a hét év alatt 1800 milliárd eurót tartalmazó uniós költségvetés, illetve a helyreállítási alap elfogadásához. A lengyel-magyar együttműködés ismét sikeres volt, melynek köszönhetően Magyarország nemcsak hogy megvédte a magyaroknak járó európai uniós pénzügyi forrásokat, de végül - ahogy azt államtitkár úr is említette az expozéjában - Orbán Viktor miniszterelnök úr tárgyalásának és a tárgyalás hatékonyságának köszönhetően 2 milliárd euróval több forrást tudunk a kohéziós alapban felhasználni arra, hogy elsősorban a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, azaz azoknak a településeknek a fejlesztése megtörténhessen Magyarországon, ahol az arra legrászorultabb emberek élnek. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, tisztelt hölgyeim és uraim - vannak még itt közöttünk olyanok, akik 1998 óta itt ülnek az Országgyűlésben -, amikor az első közös fejlesztési költségvetés idején a lengyelek tudtak egy egymilliárd eurós külön támogatási alapot kérni akkor a mezőgazdaság támogatására. Láthattuk, hogy a következő években micsoda eredményeket tudott hozni a lengyel mezőgazdaság eredményességének és hatékonyságának növelése érdekében. Tehát azt gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ez egy valóban nagyon komoly eredmény. A megállapodás emellett megerősítette azt is, hogy semmilyen politikai feltételt nem lehet szabni a magyaroknak az uniós szerződés alapján járó finanszírozás kiosztásához, illetve annak felhasználásához. Ha a parlamentben ülő ellenzéki pártok képviselőin, illetve az ő európai parlamentben ülő képviselőtársainak a hozzáállásán múlott volna, akkor ez a döntés nyilvánvalóan nem tudott volna megszületni. A megállapodással így sikerült megvédenünk Magyarország szuverenitását, a jogunkat arra, hogy minden olyan kérdésben, amely nemzeti hatáskörbe tartozik, saját magunk dönthessünk. Nem lehet egyetlenegy olyan ideológia vagy politikai kérdés sem, amelyben bárki ránk erőltetheti az akaratát; nem lehet az, hogy a baloldal által megfogalmazott politikai vádaskodás visszaköszönjön az uniós intézményekben hozott döntésekben. A magyarországi baloldal a költségvetési tárgyalások folyamán minden energiáját azon mozgósította, hogy milyen módon tudhatna ártani Magyarországnak, a magyar polgároknak. Azon dolgozott, hogy elvegye, csökkentse a nekünk járó támogatásokat; hogy Magyarország kárán önmaga számára politikai előnyt szerezzen, és ezt a 2022-es parlamenti választásokra tudja felhasználni. Tisztelt Ház! A számokat tekintve elmondható tehát, hogy Magyarország részesedése a következő hétéves fejlesztési forrásokból 30,8 milliárd euró, azaz közel 11 000 milliárd forint lesz. Ha ehhez hozzáadjuk a „Next Generation” program, az európai újjáépítési alap összegeit is, akkor 51,6 milliárd eurót, azaz mai áron számolva közel 19 000 milliárd forintot fogunk tudni elkölteni a következő hét év időszakában, annak érdekében, hogy a magyar gazdaság újra tudjon indulni; hogy a magyar gazdaság újra fejlődési és növekedési pályára tudjon állni; hogy a magyar gazdaság, ugyanúgy, ahogy a válságot megelőző időszakban, ezutáni években is az európai uniós növekedés kétszeresével tudjon nőni. Ehhez azonban mindannyiunknak közös összefogásra van szükségünk. A 2021-2027 közötti időszak magyar céljait tekintve nézetünk szerint a legfontosabb az, hogy a gazdaság helyreállítása minél hamarabb megtörténjen, a foglalkoztatás terén ugyanannyi munkahelyet tudjunk teremteni, mint amennyi munkahelyet a válság elvett tőlünk, és egyben a magyar gazdaság ellenálló képességét tovább tudjuk erősíteni. Célunk az, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama között legyen. Ha vannak vállalkozások, ha lesznek munkahelyek, akkor a felzárkóztatás is megvalósul Magyarországon, ebben nem lehet kétségünk. A következő időszakban a zöld-, valamint a digitális fejlesztésekre is jóval nagyobb hangsúly helyeződik, mint a korábbiakban volt. És ez nemcsak azért fog megtörténni, tisztelt hölgyeim és uraim, mert Magyarországtól ezt várja az Európai Bizottság, hanem azért, mert ezt Magyarország, a magyar kormány is fontosnak érzi.
