Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
726 Magyarországon megjelenő többletvízmennyiséghez kapcsolódó, a természetes élőhelyek helyreállításához szükséges intézkedések támogatásával. A fenntartható zöldközlekedés tekintetében elsősorban a vasúti infrastruktúrára, az elektromos buszhálózatokra fogunk fókuszálni, kiemelt hangsúllyal a főváros és agglomerációja közötti közlekedési kapcsolatok megerősítésére. Az energetika-, azaz a zöldátállás-komponens tekintetében pedig az időjárásfüggő megújulóenergiahálózatoknak a központi hálózatokra való befogadási kapacitásaival, újabb naperőművek, geotermális erőművek fejlesztésével, helyi, lokalizált, települési erőművek kialakításával fogunk foglalkozni. A körforgásos gazdaság pedig, semmi újat nem árulunk el ebben a tekintetben, a hulladék anyagában való újrahasznosítását fogja elősegíteni annak érde-kében, hogy ne a depóniákra kerüljön a hulladékunk. A digitalizációkomponenssel, összhangban a már bemutatott DIMOP programmal, elősegítjük mindazokat a célokat, amelyek európai összevetésben is a gazdaság és a társadalom digitális készségeinek a fejlesztését segítik elő. És utolsóként említem, de a legfontosabb e tekintetben az egészségügyi komponens, ahol alapvetően a kórházi hálózat infrastruktúrájának, az alapellátási szolgáltatásoknak a megerősítésére, illetve az orvosok és ápolók jobb elismerésére helyezzük a hangsúlyt. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Magyarország Kormánya felkészült és kiváló szakembereink tapasztalatára, munkájára alapozza a következő fejlesztéspolitikai ciklus célkitűzéseinek a meghatározását, a források felhasználásának hatékony tervezését. Az a tapasztalatom az elmúlt hónapok kapcsán, hogy bár ez a hazai közbeszédben ritkán tükröződik, de nagyon közel állunk a magyar fejlesztési célokkal és a magyar fejlesztési stratégiákkal az Európai Unió közös elvárásaihoz és célkitűzéseihez. A vita későbbi folyamán talán lesz alkalmunk arról beszélni, hogy európai összevetésben hogy állunk a Bizottsággal folytatott tárgyalásokban, és abban kérjük az önök javaslatait, akár kritikus észrevételeit, hogy egységes nemzeti álláspontot alakíthassunk ki az Európai Unió felé. Abban bízunk, hogy az Európai Bizottság, illetve a Tanács az összes fejlesztési programunkat ez év nyarán jóvá fogja hagyni, és ezzel a következő hat, illetve tíz évben Magyarországon minden eddiginél intenzívebb fejlesztéspolitikai programokat tudunk végrehajtani. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánynyilatkozat ismertetését Dömötör Csaba államtitkár úr folytatja. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy pár pontban kiegészítsem az államtitkár úr által elmondottakat. A vita elején érdemes tisztáznunk egy dolgot, mégpedig azt, hogy hogyan is tekintünk az uniós forrásokra Magyarországon. Gyakori megközelítés, hogy ezeket egyfajta segélyjellegű kegyelemadományoknak tekintjük, de mi nem így tekintünk rájuk, mégpedig azért nem, mert ez a pénz jár Magyarországnak, mert ez kompenzáció azért, mert megnyitottuk a piacainkat, és lemondtunk bizonyos gazdaságvédelmi lépésekről. Azt a vitát itt már meg sem nyitom, hogy nem kizárt, hogy a nettó befizető országok jobban keresnek a nettó haszonélvező országokon, ha azt is figyelembe vesszük, hogy milyen nagyságrendben áramlanak vissza ezek a pénzek hozzájuk. Ami az előzményeket illeti, nem túl meglepő, itt a Házban is beszéltünk már erről, de a baloldali kormányoktól az uniós források terén is nagyon súlyos örökséget vállalt át ez a kormány. Ennek elsődleges oka, hogy úgy alakították át a 2007-13-as uniós fejlesztési ciklus forrásait, hogy azoknak csupán 17 százaléka kapcsolódott gazdaságfejlesztéshez. Ami járt volna, azt pedig rosszul hívták le. A 2010-es kormányváltásig mindössze 15 százalékát hívták le a forrásoknak. 2010-ben még az Európai Bizottság is azt gondolta, hogy amennyiben nem lesz változás, Magyarország a rendelkezésre álló forrásoknak legfeljebb 65 százalékát tudja majd lehívni. Na, ebben áll a sokat emlegetett baloldali szakértelem! Ehhez képest, többek között az intézményi fejlesztési átalakításoknak köszönhetően, Magyarország a rendelkezésre álló forrásokat 109 százalékos eredménnyel lehívta, ami garantálta a teljes forráslehívást. Ráadásul a második Orbán-kormány a következő, 2014-20 közötti ciklus forrásfelhasználási szerkezetét már úgy szabta át, hogy annak 60 százalékából lehetett gazdaságfejlesztési célokat szolgálni. Ez közvetlenül segítette a munkahelyek védelmét és létrejöttét. Engedjék meg, hogy így fogalmazzak: egy rangos külföldi megfigyelőt is idézzek annak alátámasztására, hogy hatékonyan használjuk fel az uniós forrásokat. Idézem: a
