Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 17. szerda - 184. szám - A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. BRENNER KOLOMAN): - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt meghallgathattuk nagy hangerővel, hogy jobbikos képviselőtársamnak az a problémája, hogy arról tárgyalunk, ami ebben a törvényben v... - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt meghallgathattuk nagy hangerővel, hogy jobbikos képviselőtársamnak az a problémája, hogy arról tárgyalunk, ami ebben a törvényben v...
619 Eddig erről szólt! De önöknek ez nem fontos, a fontos az, hogy kiemelt fejlesztési területté nyilvánítsák, és felülírjanak minden szabályozást. Az épületmagasságot, a beépítési százalékot, a zöldfelületet, és akkor ilyen szörnyedvények nemcsak a Balaton partján, az ország bármely területén felbukkanhatnak! Nagyon bízom benne, hogy ez a vita valóban vita lesz, és választ kapunk a kérdéseinkre. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (DR. BRENNER KOLOMAN): Köszönjük. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt meghallgathattuk nagy hangerővel, hogy jobbikos képviselőtársamnak az a problémája, hogy arról tárgyalunk, ami ebben a törvényben van, és nem arról tárgyalunk, ami ebben a törvényben nincs. Idehoz számtalan olyan témát, ami ebben a törvényben nincs benne. Fontos témák. Lehet róluk beszélni, csak nem ebben a törvényi vitában. Most arról kellene beszélni, ami ebben a törvényben le van írva, és ami ennek a lehetséges hatása. Azért van az Országgyűlés, és azért tárgyalja meg például a kormány előterjesztéseit, hogy megnézzük, hogy annak mi lesz a hatása, az hogyan teszi jobbá az emberek életét, hogyan segít, hogyan egyszerűsít, számtalan ilyen kérdés. Nem olyan kérdésekről, melyeket ön a kénye-kedve szerint idecitál az Országgyűlés elé; erre való a napirend előtti felszólalás és sok más fórum is egyébként. Tehát ön a felszólalása első 5 percében fölhozott olyan témákat, hogy miért nincs ebben a törvényben ez meg ez, meg ez, meg ez a téma, ez meg ez a szabályozás miért nincs ebben a törvényben. Tisztelt Képviselő Asszony! Mint ahogy a kormánynak is, így minden képviselőnek joga van benyújtani törvényjavaslatokat. Most azokról tárgyalunk, amiket ez a törvényjavaslat szabályoz, nem amiket ön itt kíván. Képviselő asszony, majd válaszoljon ön is arra a kérdésre, ha vitát kezdeményez - én sosem futok el a viták elől, és nem vagyok az a típus, aki ettől megijed -, hogy önök számtalan álhírt terjesztettek ezzel a törvénnyel kapcsolatban is, az önök médiái, az önök politikusai, számtalan álhírt jelentettek meg már az előtt, hogy elkezdtük volna tárgyalni ezt a törvényjavaslatot, és itt mindenki álláspontja világossá válhatott volna. Hogy az önkormányzatok a jövőben meghatározhatják-e az egyes területek hasznosításának a jellegét, ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül, erre a válasz az, hogy igen; önök azt mondták, hogy nem. Az önkormányzat ezentúl, ha ez a törvény elfogadásra kerül, meghatározhatja-e a telkek beépítési százalékát? A válasz az, hogy igen, ezentúl is meghatározhatják a telkek beépítési százalékát; önök mégis azt terjesztették, hogy nem. Meghatározhatják-e az önkormányzatok a jövőben, ha ez a törvény elfogadásra kerül, az adott terület beépítési magasságát? Igen, az önkormányzatok továbbra is, a jövőben is meghatározhatják a beépítési magasságot. Meghatározhatják-e a telek méreteit, vagy meghatározhatják-e a minimális zöldfelületeket? Igen. Ezekre a válasz mind az, hogy igen. Önök megint teljesen tudatosan, kormány elleni támadásból és politikai érdekből hangulatot keltettek és álhíreket terjesztettek ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, miközben teljesen világos, hogy például ezek a jogok továbbra is az önkormányzatoknál maradnak, és a beépítési százalék, a kötelező minimum zöldfelület, az épületmagasság, ezek továbbra is önkormányzati hatáskörben maradnak, és nagyon helyes, hogy úgy maradnak. Ezért azt gondolom, az egyszerűsítés, az átláthatóság, a digitalizáció és a korszerű, új konstrukció nem ördögtől való alapvetően. Én mindig el szoktam mondani, hogy azokat a törvényjavaslatokat, amelyek bürokráciacsökkentésre, az ügyek egyszerűsítésére és a papírok csökkentésére vonatkoznak, azokat teljesen mindegy, hogy milyen színezetből, ki milyen szándékból nyújtja be, azok alapvetően támogatható dolgok. A bürokráciacsökkentésben, abban, hogy például az önkormányzati túlbürokratizált rendszereket egyszerűsítsük, és egyébként megérkezzünk a digitalizáció korába, azt gondolom, nem lenne szabad, hogy ebben vita legyen köztünk, hogy ennek van 2021-ben nemcsak hogy létjogosultsága, hanem szüksége, és ezen a területen lépnünk kell. Az, hogy észszerűsítés történik, egyszerűsítés történik, és nem az állampolgárok, az építtetők, a maguknak családi házat építők szívják azt meg - így pestiesen mondva -, hogy milyen túlbürokratizált rendszer van egyébként sokszor önkormányzatoknál - számos, egyébként környezeti ismeretségi körből, vidékről is tudok példát mondani, hogy egyes önkormányzatok hogyan bürokratizálták ezt túl -, az, azt gondolom, hogy támogatható. Azt a célt, hogy az építésügyi szabályozás észszerűsítésére irányuló törekvés részeként a helyi építési szabályzat eljárási, elkészítési rendje és tartalmi elemei egyszerűsödjenek, szintén támogatható dolognak tartom. A digitalizáció minden korábbinál nagyobb mértékű bevonásával fel is gyorsulnak a tervezési, valamint a kivitelezési folyamatok. Nem lesznek majd olyan projektek, olyan családi házak, olyan
