Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 17. szerda - 184. szám - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (független):

604 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdem én is azzal, hogy támogatni fogom a javaslatot, már csak azért is, mert körülbelül egy évvel ezelőtt jómagam is benyújtója voltam egy hasonló javaslatnak. Szomorú az, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt, egészen pontosan 2020 februárjában önök bizottsági ülésen egy hasonló tartalmú javaslatot leszavaztak. Nemcsak hogy leszavazták, hanem még annyit sem mondtak ezen a bizottsági ülésen, hogy egyébként jó a javaslat, de mondjuk, nem tartják időszerűnek vagy a költségvetés nem teszi ezt lehetővé. Önök szó nélkül leszavazták ezt a javaslatot. Most pedig azt halljuk önöktől, a miniszter asszonytól kezdve a kormánypárti képviselőkön át, hogy itt aztán a tejjel-mézzel folyó Kánaán fog megjelenni a fiataloknak, mert annyira fontos ez a javaslat. Mondom még egyszer: egy évvel ezelőtt önök ezt szó nélkül, indoklás nélkül leszavazták. Ezért úgy gondolom, eléggé álszent az, amit önök produkálnak ebben a vitában. Azt is hozzá kell tennem a kezdetekben, hogy én is sajnálom, hogy Novák miniszter asszony nincs jelen a vitában. Kevés olyan törvényjavaslat van ebben a házban, amely jobban a profiljába vág miniszter asszonynak, és szomorú vagyok, hogy nem hallgatja meg az ellenzéki észrevételeket, kritikákat, mert nekem is lennének kritikáim, építő jellegű kritikáim. Mondom még egyszer: a javaslat egy apró lépés előre, de számos kérdést vet fel. Az első kérdés rögtön az, hogy ha önök ezt az egész intézkedést a gazdaság újraindítása kapcsán hirdetik meg, akkor miért csak 2022. január 1-jétől fog életbe lépni. 2022. január 1-jéig nem kell újraindítani a gazdaságot? Vagy mi ebben a logika? A kérdés költői: tudjuk nagyon jól, hogy utána néhány hónap múlva választások lesznek. Ha önöknek őszinte lenne a szándékuk, őszinte lenne a kommunikációjuk, hogy a gazdaság újraindítását várják többek között ettől a lépéstől, akkor már most, a lehető leghamarabb elindítanák ezt az intézkedést. Én segítek önnek ebben, ugyanis egy módosító javaslatot nyújtottam be, hogy ne csak 2022 januárjától lépjen életbe ez az intézkedés, hanem jóval előbb, konkrétan 2021. július 1-jétől már lépjen életbe. Ugyanis, ha valóban azt várjuk ettől, hogy a gazdaság újraindításában egy lökés lehet, akkor azzal nem várhatunk újabb háromnegyed évet, most van szükség a gazdaság újraindítására. A költségvetési hatása nem olyan nagy. Önök azt mondják, hogy egy évben körülbelül 160 milliárd forintot fog igénybe venni ez az intézkedés. Én fél évvel hoznám előrébb ennek a bevezetését, ez 80 milliárd forint. 80 milliárd forint, ami persze önmagában nem kevés összeg, de vegyük figyelembe, hogy a Gazdaságvédelmi Alapból már több mint 2000 milliárd forintot költöttek el. Néhány példát sorolnék, hogy mégis mire. Nemzeti sportközpontokra, különböző állami cégek tőkeemelésére, kerékpáros-létesítmények fejlesztésére, de még az űrtevékenységek finanszírozására is jutott a Gazdaságvédelmi Alapból. Ha mindezeket figyelembe vesszük, hogy mire jutott pénz, és 2000 milliárdnál több pénzt költöttek már el a Gazdaságvédelmi Alapból, akkor, úgy gondolom, nem a 80 milliárd forinton fog múlni, ha valóban ennyire fontos ez az intézkedés. Bízom benne, hogy önök nyitottak a módosító javaslatomra, és támogatni fogják ezt a kezdeményezésemet. Én is szeretnék felvetni néhány kérdést a javaslat kapcsán. Többen felhozták már a korhatár kérdését, és én is jogosnak tartom, hogy ezt feszegessük. Ugyanis a mai világban a 25 éves kor egy olyan alacsony kor, amely önmagában nem fog segítséget nyújtani nagyon sok fiatalnak. Tudjuk nagyon jól, hogy sokan járnak felsőoktatási intézményekbe, 18-19 évesen elkezdik az egyetemet, három-három és fél éves alapképzés, egy kétéves mesterképzés után 23-24 évesen kerülnek ki az egyetem padjaiból akkor, ha elsőre sikerült mindent teljesíteni, mert tudjuk nagyon jól, hogy nagyon sok egyetemistánál azért vannak csúszások. Előfordulhat tehát az a helyzet, hogy az önök által támogatni hivatott fiatalok egy jelentős része vagy egyáltalán nem tud élni ezzel a lehetőséggel, vagy mindösszesen fél évig, egy évig tud, másfél évig tud élni ezzel a kedvezménnyel, lehetőséggel. Valljuk be őszintén, ez nem fog neki olyan segítséget nyújtani, ami érezhető lesz az életkezdésénél. Éppen ezért én magam is fontosnak tartanám megemelni a korhatárt. Valóban adjon több segítséget ez a fiataloknak! Egyébként, ha már az életkorokról beszélünk, mindig úgy érzem, hogy önök kicsit más világban élnek, amikor arról beszélnek, hogy a fiatalok kapcsán milyen támogatásokat nyújtanak. Önök mindig a babaváró hitelt, a CSOK-ot és hasonló dolgokat szoktak ilyenkor felsorolni, amelyek valóban fontosak, csak valójában ezek nem a huszonéves fiataloknak fontosak. Ugyanis manapság, a mai korban, önök is tudják, hogy a babavárás, a gyermekvállalás, a családi elköteleződés jelentős esetekben nem a huszonéves korban zajlanak le, hanem sokkal inkább a 30-35 éves kor felé közeledő fiatalok azok, akik már ilyen lépésekre szánják el magukat, a huszonéves fiatalok pedig kimaradnak ezekből a kedvezményekből. Éppen ezért lenne fontos, hogy legalább ilyen téren kompenzálják őket, és ennél a konkrét javaslatnál is ne 25 év, hanem akár 30 év legyen a felső korhatár.