Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 17. szerda - 184. szám - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
597 lakhatáshoz, az életkezdéshez, egyébként annak megoldásaihoz hogyan és milyen módon, milyen odavezető utak vannak, és ha erre próbáltak volna választ találni, akkor nem egy választás előtti ötlethalmaz egyik elemeként nyújtottak volna be egy ilyen javaslatot. De mindenkinek azt javaslom, fogadja el, és utána pedig felejtse el a Fideszt. Tehát ebből a megközelítésből én szeretném azzal folytatni, hogy az, amit az adórendszerbe módosításként ilyen módon bevisznek, az egy nagyon fontos módosítás, és itt - bár sem a Pénzügyminisztériumtól, sem mástól nincs itt olyan, aki értene ehhez, és ennek a következményeivel tudna számolni - önök valóban egy olyan döntést hoznak, amely az adókedvezmények semlegességét töri meg, és ez, én azt hiszem, hogy nemcsak egyéves probléma, hanem sokkal több mindennel kell szembenézni. De önök ezt elindítják, rajta lelkük, csináljuk! A kedvezmények ugyanis kiszámíthatatlan módon degresszivitást visznek be a rendszerbe, hiszen olyanoknak adnak kedvezményt, akiknek egyébként korábban ez nem volt. Ez a megoldás, amit ilyen módon csinálnak, a szabályozás, adókedvezményt biztosít a megelőző év júliusának bruttó átlagkereseti szintjéig, ugye, mert azt a trükköt belerakták, hogy nem a teljes jövedelem után jár, csak annak egy szintjéig. Azt önök el se tudják képzelni, hogy esetleg van egy olyan magas teljesítményt nyújtó fiatal, akinek ez járhatna, és valóban érdemi életkezdésre új lehetőséget adna. Ezenkívül még további adókedvezményi ügyekkel nem terhelném államtitkár és képviselő urat, de arra mindenképpen felhívnám a figyelmüket, hogy az nem jutott eszükbe esetleg, hogy a fiatalokat azzal segítsék az oktatás területén, hogy a 16 éves iskolakötelezettséget megemeljék? Mert ez volt az az igazi lépés, amivel önök az egyik oldalról az egyetemek leépítésével - ugye, tagadhatatlanul még Nacsa képviselő úr is képes lesz azokat a számokat követni, hogy mondjuk, a 15 évvel ezelőtti egyetemi létszámokhoz képest mennyivel kevesebben járnak ma az önök által, mondjuk úgy, hogy kellő módszerességgel szétzilált egyetemi rendszer tagjai közé, és - kifejezetten azt akarják elérni, hogy egyébként a gyerekek ne az egyetemre, hanem a munkapadok mellé álljanak, és ott kössenek ki. (12.00) Egyébként ez a javaslat, amit önök most megfogalmaztak, na, ez még ezt alá is támasztja. Sőt, kifejezetten érdekeltté teszi őket abban, hogy nem tanulni kell, hanem el kell menni dolgozni minél hamarabb, mert egyébként abból neked több lesz a jövedelmed. Kíváncsi lennék; például a hatástanulmány bemutathatta volna azt a hajlandóságot, amiről miniszter asszony itt egy mondatában elmondta, hogy majd akkor egyébként a fiatalok ezt félreteszik, és a 25 éves koruk után majd egy összegben milyen módon fogják ezt az életkezdéshez felhasználni. Úgyhogy legyen egyértelmű képviselő asszonynak is, hogy a Demokratikus Koalíció képviseletében egyértelműen támogatjuk a fiatalokat, de őszintén szólva, ennél az átlátszóbb ötletnél lehetett volna jobb ötletük is, mert szerettük volna azt is támogatni, hogy abból legyen valami. De mi majd ezt megtesszük, nem kell önöknek ezen most már sokat gondolkodni. Ellesznek e nélkül a gondolkodás nélkül, eddig is elvoltak, nincs rá szükség. Majd a jövő! És majd éppen azok a fiatalok, akik az önök helyét majd elfoglalják, azok lesznek, akik ezt a megoldást megcsinálják. Ez, azt gondolom, mindenképpen rávilágít arra, hogy igen, amikor a munkanélküliségükre igazából önöknek nincs válaszuk, akkor, amikor nem tudnak önök azzal mit kezdeni, hogy egyébként a fiatalok elvándorolnak, és nem maradnak itthon, akkor őszintén szólva arra a pár tízezer forintos havi előnyre valószínűleg akik itthon vannak, számítanak, és örülni fognak neki, akik pedig egyébként ennek a többszörösét fogják - mondjuk úgy, hogy akár tanulás helyett vagy a tanulás után - külföldön megkeresni, akkor önöknek róluk pedig le kellett mondani, de azt gondolom, hogy önök már régen lemondtak róluk; hiszen képtelenek egy olyan rendszerben gondolkodni, amelyben nem pillanatnyi lepellel akarnak problémákat elfedni, hanem érdemi megoldások helyét keresni. Egyébként a parlament, jelzem, erre való, és a kormányzás éppen erre való, hogy nemcsak pillanatnyi ösztönből hoznak döntéseket, hanem végiggondoltan, rendszerszerűen, éppen azért, hogy egyébként a fiatalok szempontjából legyen megoldás. Hiszen az ő problémáik sokkal inkább vannak a tankötelezettség - mint ahogy említettem - környezetében, a munkanélküliségnél, és hogyha az, amiben önöknek mondhatnám, hogy önök tettestársak is egyben, abban, hogy az ingatlanárak olyan szintet értek el, amihez képest a fiatalok életkezdési esélyei, mondjuk úgy, hogy családi támogatás nélkül biztosan, mondjuk úgy, hogy nem lehetségesek. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) De egyébként ebben államtitkár úr valószínűleg hamarosan felpattan, elsorolja, hogy milyen kedvezményeket vezettek be, és csak egy dolgot tegyen oda, államtitkár úr. (Zsigó Róberthez: ) Nézzen ide egy pillanatra, legyen szíves! (Zsigó Róbert Varju László felé fordul.) Látja, ezt a grafikont? (Felmutat egy
