Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 17. szerda - 184. szám - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - NOVÁK KATALIN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:

587 Hányan is és milyen mértékben érintettek ebben a lehetőségben jövő év január 1-jétől? A „hányan”-ra nehéz válaszolni, hiszen azt tudjuk, hogy 15 és 25 éves kor között valamivel több mint egymillió fiatal él Magyarországon, tehát potenciálisan akár egymillió fiatal is élhet ezzel a lehetőséggel. Azt is tudjuk, hogy valamilyen rendszerességgel most félmillió fiatal végez munkát, tehát minden második ebben a korosztályban lévő fiatal legalább alkalmanként végez munkát, és azt is tudjuk, hogy rendszeresen 280 ezer 25 év alatti dolgozó fiatal van Magyarországon. Azt mondhatom tehát, hogy ami biztos, az az, hogy ezt a jelenleg dolgozó félmillió fiatalt, illetve rendszeresen dolgozó 280 ezer fiatalt bizonyára pozitívan érinti ez a lehetőség, de - ahogy mondtam - akár az egymillió 15 és 25 év közötti fiatal számára is nagyobb mozgásteret jelenthet ez a törvénymódosítás. Idetartozik az is, hogy mekkora összeget, mekkora megtakarítást jelent ez számukra. Hogyha a jelenleg a fiatalok által megkeresett összeget nézem, akkor a személyijövedelemadó-mentességnek köszönhetően havonta átlagosan körülbelül 40 ezer forintot takaríthatnak majd meg, ez éves szinten bizony egy félmillió forintos megtakarítást jelent. Tehát hogyha ők ezt a félmillió forintot félre tudják tenni azok alatt az évek alatt, amíg dolgoznak, akkor azért az életkezdésükkor, akkor, amikor már mondjuk, önálló családot szeretnének alapítani, az ő anyagi mozgásterük jelentősen meg tud növekedni. A foglalkoztatottsági adatokat is érdemes talán idehozni, hiszen az elmúlt tíz évben jelentős javulást tapasztaltunk a fiatalok foglalkoztatottsági adataiban. 2010-ben 221 ezren dolgoztak a 25 év alatti korosztályból, 2020-ban a rendszeresen dolgozó fiataloknak a száma ugyanebben a korosztályban már 280 ezer volt, tehát itt egy több mint negyedével való növekedést, egy 26 százalékos növekedést tapasztalhattunk, a foglalkoztatási ráta 18,6 százalékról 28,1 százalékra emelkedett. Tehát itt majdnem egy 10 százalékpontos emelkedést tapasztalhattunk tíz év alatt, ami egy komoly mutató, és ugyanezt látjuk a fiatalok munkanélküliségénél és azon fiataloknak az arányában is, akik sem nem tanulnak, sem nem végeznek munkát, az ő számuk és arányuk is örvendetesen csökkent az elmúlt időszakban, illetve az elmúlt tíz évben. Hogy mekkora kiadást - én inkább úgy fogalmaznék, mekkora befektetést - jelent a költségvetésnek ez a lehetőség, ez a személyijövedelemadó-mentesség? Ez a mi mostani számításaink szerint körülbelül 130-150 milliárd forint közötti kiadást jelenthet a költségvetésnek, de ahogy mondtam, ez nem kiadás, ez sokkal inkább befektetés a jövőbe, hiszen ez a pénz jó helyre kerül, ezt a pénzt a fiatalok tudják majd hazavinni, ez a pénz az ő mozgásterüket tudja növelni. Sokat egyeztettünk az elmúlt hetekben a fiatalokat képviselő szervezetekkel is, és azt tapasztaltuk, hogy az ő korosztályuk nagyon pozitívan fogadja ezt a lehetőséget, éppen azért, mert sokak vélekedésével szemben nagyon sokan dolgoznak akár a tanulás mellett is. Igen gyakori ma is az, ami a mi fiatalkorunkban is divat volt vagy gyakori volt, vagy akár számos esetben lehetett olyan is, hogy ezt a megoldást kellett választania valakinek, hogy már bizony a tanulás mellett, 15-16 évesen dolgozik – ugye, szülői engedéllyel már 15 évesen lehet munkát végezni -, ma is nagyon sok fiatal teszi ezt a tanulás mellett is, és ők örülnek annak, hogy most a megszerzett jövedelmük, munkával megkeresett jövedelmük növekedni fog. Sokan diákmunkában végeznek valamilyen munkát az iskolaszövetkezeteken keresztül, az ő anyagi mozgásterük is nő, ráadásul ők semmilyen más járulékot sem fizetnek most sem, tehát tulajdonképpen a jövőben, jövő év január 1-jétől az ő bruttó és nettó bérük megegyezik majd egymással - ezzel is a diákmunkát végzőknek a mozgásterét, lehetőségeit fogjuk bővíteni. Én abban is hiszek, hogy a munkaadóknak is érdeke az, hogy a tehetséges fiatalokat minél nagyobb számban alkalmazzák, és hogyha ők is tudják azt, hogy a személyijövedelemadó-mentességnek köszönhetően a fiatalok többet tudnak majd megtakarítani, többet tudnak majd hazavinni, akkor talán ők is könnyebben fognak a fiatalok alkalmazása, felvétele mellett dönteni. Bízunk tehát abban, hogy a fiatalok számára a munkaerőpiac még vonzóbbá válik, többen keresnek majd ilyen lehetőséget. Összefoglalva tehát, a 25 év alattiak jövedelemadó-mentességével a célunk az, hogy egyrészt ösztönözzük a fiatalokat arra, bátorítsuk a fiatalokat arra, hogy vállaljanak munkát, hogy munkával keressenek pénzt, másrészt szeretnénk támogatni a saját lábra állásukat, szeretnénk azt, hogyha minél korábban el tudnák indítani az önálló életkezdésüket, ha minél korábban tudnának a saját lábukra állni, és akár családot alapítani, hogyha erre elérkezettnek érzik az időt. És abban bízunk, hogy a biztonságérzetüket is növelni fogjuk, hiszen az ő mozgásterük növekedésével a biztonságérzetük anyagi értelemben is, egzisztenciális értelemben is növekedni tud. Én abban bízom, hogy itt a különböző pártok képviselői között nincs abban vita, hogy a magyar fiatalokat támogatni kell; most mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is igazolja ezt, ez abban nyilvánul majd meg, hogyha önök is támogatják ezt a törvényjavaslatot. Én tehát arra kérek mindenkit, hogy segítsük a magyar fiatalokat azzal is, hogy megszavazzuk a törvényjavaslatot, és ezzel lehetővé tesszük azt, hogy jövő év január 1-jétől Magyarországon a 25 év alatti fiatalok