Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 17. szerda - 184. szám - Az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
583 DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): (A képviselő a pulpituson mondja el felszólalását, azonban a mikrofon nincs bekapcsolva.) Köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK: Mindjárt megkapja a hangot. Tessék! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormányának B/14255. számú beszámolóját tárgyalja az Országgyűlés, amely az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában történő magyar katonai szerepvállalásról szól. A beszámoló összege mindössze ennyi: „A nemzetközi szervezetek által végrehajtott közös béketámogató feladatokból hazánk a vállalt kötelezettségek és elvárások alapján aktívan, a nemzeti katonai stratégiában meghatározott ambíciószinttel összhangban vesz részt.” Ennyi a beszámoló, ennyire futotta a Honvédelmi Minisztériumnak a beszámoló, különösen úgy, hogy tudjuk mindannyian, hazánk elsődleges diplomatái a világban a katonáink, mert elképesztő teljesítményekről adnak számot minden egyes misszióban azok a külföldi szervezetek és prominens képviselőik, akik találkoznak a magyar katonák munkájával. A kormány érdemben tehát ezt a beszámolót nem tette meg, mert ez az egy mondat nem beszámoló, a többi része a beszámolónak mindössze jogszabály-ismertetés, amelyet a Ház képviselőinek nem kell ismertetni, hiszen eléggé jól ismerik, az Országgyűlés képviselői hozták meg azokat a határozatokat. Tekintettel arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium valójában nem kívánt beszámolni a libanoni békefenntartó tevékenységben való katonai szerepvállalásról, ezért én a nyilvánosan megjelent forrásokból tájékozódva beszámolok az Országgyűlésnek az ENSZ libanoni békefenntartó misszióban történő magyar katonai szerepvállalásról. A Libanoni Multinacionális Erő egy nemzetközi békefenntartó erő volt, amelyet 1982 augusztusában hoztak létre a Palesztin Felszabadítási Szervezet és Izrael között 1981-ben, az Egyesült Államok által közvetített tűzszünet után, hogy beszüntessék részvételüket a libanoni kormánypárti és Szíria-barát frakció közötti konfliktusban. A tűzszünet 1982. június 3-áig tartott, amikor is az Abu Nidal Szervezet megpróbálta meggyilkolni Shlomo Argovot, Izrael londoni nagykövetét. Izrael a Palesztin Felszabadítási Szervezetet hibáztatta ezért és három nappal később megtámadta Libanont. A megállapodás a Multinacionális Erők telepítését írta elő, hogy segítse a libanoni fegyveres erőket a Palesztin Felszabadítási Szervezet, a szíriai erők és a libanoni polgárháborúban részt vevő más külföldi harcosok evakuálásában. A négy nemzetből álló MNF-et - így rövidítették akkor ezt a szervezetet - mint beavatkozó erőt hozták létre, amelynek célja a Palesztin Felszabadítási Szervezet békés kivonulásának felügyelete, ezen kívül pedig a Libanoni Multinacionális Erő feladata volt a libanoni fegyveres erők különféle egységeinek kiképzése is. A misszió kezdetén a viszonylag jóindulatú környezet átadta helyét a káosznak, és amikor a polgárháború újra felerősödött a megválasztott elnök, Bashir Gemayel 1982. szeptemberi merényletét követően, így ezt az MNF-et már nem tekintették békefenntartónak, és egyértelművé vált 1984 elején, hogy Libanon kormánya nem képes már ráerőltetni akaratát a hadviselő csoportokra. Ezért ez az első misszió befejezte munkáját Bejrútban, és offshore partra lépett, mielőtt júliusban elhagyta volna annak idején Libanont. Ebben az évben, az 1983. októberi laktanyabombázás következtében 241 amerikai és 58 francia katona meghalt, és ezért lépett fel az ENSZ Libanoni Ideiglenes Erő, ez a bizonyos UNIFIL, amely egyébként 1978 óta Libanonban volt, tehát az ENSZ égisze alatt ez az addig ideiglenes erő vette át a békefenntartó szerepet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006. augusztus 11-én egyhangúlag elfogadta 1701. számú határozatát, amellyel módosította az UNIFIL addigi mandátumát. Kibővítette azzal, hogy felszólították a Hezbollahot és Izraelt a Libanonban folytatott katonai akciók azonnali leállítására, az ellenségeskedések megszüntetése után Izrael visszavonja csapatait, a felszabaduló területeken a libanoni kormány és az UNIFIL megkezdi erőinek telepítését, a tűzszünet biztosítására ütközőzónát hoznak létre. Az ütközőzóna az UNIFIL által felállított úgynevezett Kék-vonal és a Litani folyó közötti területet foglalt közre, ahol a libanoni kormány és az ENSZ békefenntartó erőin kívül tiltott mindennemű fegyver, eszköz és erő alkalmazása. Így hát ennek a békefenntartó missziónak kibővített határozatát az ENSZ jóváhagyta, és innentől kezdve a lakosság és a segélyszervezetek részére biztosított humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását is feladatának határozták meg. Eredetileg ennek a missziónak 15 ezer fő volt a maximális létszáma, azonban 2020-ban, tehát a beszámolási időszakban, amely a Honvédelmi Minisztérium mostani kötelezettsége, 13 ezer főre csökkentették a maximumlétszámot. Hogy rátérjek a magyar haderő részt vállalására, illetve részvételének minőségére, egypár tájékoztatást szeretnék adni az Országgyűlés számára. 2020. január 26-án jelentették, hogy azokban a napokban véget ért a
