Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 16. kedd - 183. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz):

553 Aztán jöttek az ötvenes évek, és elkezdték a leépítését, fokozatosan a rendszerváltásig üresedett ki ennek a tevékenysége. Csak azért, mert a higiéniai viszonyok jelentősen javultak országunkban, azt hitték a korábbi vezetők, hogy a fertőző betegségek kora lejárt. A rendszerváltás utáni széles körű elszegényedés újra fellendítette a fertőző betegségek megjelenését, és 1990-től ÁNTSZ néven egy hasonló integratív építkezés kezdődött a járványügyben, mint volt az Országos Közegészségügyi Központ. 2017. szeptember 17-én miről tudósítanak a járványügyben dolgozók? Hosszú éveken át az ÁNTSZ-ben dolgoztam, a leépítés folyamatos volt ugyan, de kismértékű. Az ÁNTSZ korábbi átszervezése is nagy érvágás volt, de ezekből a nagy átalakításokból az Országos Epidemiológiai Központ kimaradt. Szűkült a mozgásterünk, de mindig szakmai alapon változtak a dolgok, voltak harcok és küzdelmek, mégis hagytak önálló intézményként dolgozni bennünket, és ezt a Tisztifőorvosi Hivatal hagyta is. Egyre fogyott a pénz, de belső átcsoportosításokkal sok mindenre elő lehetett teremteni a forrást. Most viszont teljes a bizonytalanság. Az átszervezéssel kulcsemberek hagyták ott a szakmát. 2017. Aztán 2019-ben, a járvány előtt egy évvel már arról tudósítanak, hogy hivatalosan átmenetileg megszűnt az oltóközpont, ami akkor lett volna 60 éves, a leépítési hullám elindult, és gyakorlatilag a patinás oltóközpont szinte megszűnt. Tehát mit tudunk mondani? Ez a kormány mindent elkövetett ahhoz a járvány előtti években, hogy az amúgy is már megtépázott járványügyet még inkább szíven döfje. De amint az előbb mondtam, ugyan ’90-ben elkezdődött az ÁNTSZ újraszervezésével egy integráció, de a 2000-es évek közepére megint azt gondolták a politikusok, az akkori szocialista kormány, hogy nem is kell ennyire komolyan venni a járványügyet, nem is kell, hogy elegendő ember dolgozzon benne. És mi történt 2006-ban? 404 fő leépítését határozták el, majd mire ez véget ért, már 563 embert bocsátottak el erről a területről. Az tény, becsületükre legyen mondva, hogy legalább 2009 augusztusában közzétették egy pandémiás influenzára történő felkészülés előírásait az ÁNTSZ honlapján, azért, mert az Európai Bizottság határozatot hozott 2009-ben arról, hogy ilyen stratégiákat kell az egyes országokban kialakítani, azaz nem tudták elhalasztani legalább egy koherens szabályrendszer létrehozatalát. Ezt természetesen az Orbán-kormány 2010-től érvénytelenítette. Milyen következtetést vonhatunk le? Akik korábban kormányoztak és akik most kormányoznak, a járványügy leépítésében semmilyen módon nem tehetnek egymásnak szemrehányást, mert ezt, ami mára kialakult, közösen hozták létre. Köszönöm szépen. (Bencsik János tapsol.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Horváth László képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Elkerülő útból, nem elkerülő út” címmel. Öné a szó, képviselő úr. HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden út vezet valahova, minden útnak van értelme, célja, iránya, és persze az utaknak is megvan a maguk története. A félbehagyott, be nem járt utak a céltévesztés, a céltalanság és az önfeladás szimbólumai. Ilyen magára hagyott, elszomorító szimbólum a gyöngyösi elkerülő út is, a nyugati elkerülő, ahogy a helyiek nevezik, ami nemhogy a város nyugati részét, de semmit sem kerül el, csak őt és a gyöngyösieket kerülte el a szerencse és egy ígéret betartása. Más nem történt. Évtizede áll magára hagyottan, céltalanul, félbehagyottan az út, aszfaltját nem járművek, hanem az idő koptatta és koptatja, és bizonyítja, hogy ő az úr, mármint az idő. És ehhez kétség sem fér, mert ma már a nem kerülő elkerülő megroggyant, csonka része nem alkalmas forgalom fogadására. Pedig mennyire másképp indult ez a történet. Mikor is? Az álom 2002 után ért földet. 2003-ban kiírták a közbeszerzést, 2004-ben szerződést is kötöttek, igaz, azt később többször is módosították. Szép álom volt, szerették a gyöngyösiek, mert a megálmodó szocialista városvezetés, a szocialista országgyűlési képviselők és még maga a szocialista-szabad demokrata kormány is kihirdette, könnyebb lesz a gyöngyösiek élete, elkerüli őket a városon áthaladó forgalom, csökken a zsúfoltság, a levegő-, a zajszennyezése, valamint a balesetveszély. Szép terv, jó terv. Ki ne örülne ennek? Persze lehetett volna kukacoskodni már a legelején azzal, hogy ez is csak egy félmegoldás, mert a tervezett elkerülő a város legforgalmasabb útjára, a központi részre vezeti az elkerülőket, ahelyett, hogy legalább Gyöngyös egy részét kikerülné teljesen. Meg azt is lehetett volna mondani, hogy túl keskenyre sikerült az