Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 16. kedd - 183. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):
549 talajon épült meg, és ebben a tőzegben az erdő viszonylag gyorsan hatalmasra nőtt, és ennek az erdőnek a kivágása kezdődött meg úgy, hogy ebben a helyi lakosság, a helyi önkéntes munkát végző, előbb említett egyesület, és hozzá kell tegyem, a közigazgatásilag illetékes XV. kerületi önkormányzat véleményét sem kérték ki, hiszen úgy módosult a természetvédelemről, az erdőről szóló törvény, aminek alapján nincs szükség egy külterületi... - hiszen itt nem belterületi ingatlanról van szó, hanem egy külterületi ingatlanról. (18.40) A külterületi ingatlan a kormányhivatalhoz tartozik. Ez a kormányhivatali hatóság pedig Érden működik, és az érdi hatóság, anélkül, hogy tudta volna, hogy mi az a terület, és hogyan néz ki, kiadta a fakivágási engedélyt. Tehát a tiltakozás, az aláírásgyűjtés arról szól, és arra szólítja fel nyílt levélben az egyesület a politikusokat, a parlamenti pártok képviselőit, hogy tegyenek az olyan törvény ellen, amely tarvágást enged több hektáron úgy, hogy ezeket a fákat, mondhatni, szociális faként, piaci értékesítésben továbbadják, ugyanakkor semmi garancia nincs arra, hogy a kivágott fák helyén milyen erdőtelepítés zajlik, noha még a hatóság jogerős fakivágási engedélyét is csak külön kérésre tudta megkapni az önkormányzat. Abban le van írva a fa visszatelepítése, de nincs leírva az a körülbelül ötven, egyébként nyilvántartott madárfészekhely, azok a különleges növények, különösen védett állatok, és mivel tó van, különleges halak is, amelyek ezen a részen fa nélkül maradtak, és a természet védelme ilyen módon lett károsítva. Ami miatt szót kértem, ennek a levélnek az érkezését követően Barkóczi Balázs képviselő-segítőnket, a párt szóvivőjét kértem meg, mert időközben kiderült, hogy ő természetvédő, ért ezekhez, és ketten jártuk be ezt a területet. Rossz volt nézni. Helyi országgyűlési képviselőként nem vettem észre, hogy kivágtak 6-8 hektár erdőt döntően az éjszaka leple alatt és hétvégén, és azt fel is szelték, és visszaállították, hogy erről Újpalota lakosságának, Rákospalota népének nem kellett tudni semmit, és az önkormányzatnak, a XV. kerületnek nincsen se vétózási joga, se fellebbezési joga ebben az ügyben. Milyen törvény az, ahol a helyi közigazgatásnak van annyi kis joga, hogy a belterületi ingatlanon a gyümölcsfa kivágásához engedélyt kell hogy adjon, ugyanakkor több hektár fa kivágásáról még a véleményét se kérheti ki, ugyanazon a területen, persze külterületen, tehát mezőgazdasági területen, de mondjuk, 600 méterre a belterülettől, és ott már nincsen jogosítványunk. Ami miatt szót kértem, az az, hogy úgy gondolom, a haszonelvűség lépett föl a környezetvédelem területén. A klímaigazságosság, amikor itt mi különböző döntéseket hozunk a klímakibocsátások határértékeiben, akkor nem gondolkodunk azon, hogy közben ebben a programban az van, hogy erdőtelepítés, erdőtelepítés, és azzal megfogni a CO 2-kibocsátásokat; beszélünk, beszélünk róla, és a valóságban az történik, hogy a haszonelvűség alapján pusztítják a természetet és a környezetet. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varju László képviselő úr, DK-képviselőcsoport: „Mi történik Újpesten?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Korábbi hozzászólásomban egy újpesti egészségügyi dolgozó levelét idéztem itt önöknek, azzal a céllal, hogy legyen tapasztalatunk arról, akár egyéni véleményt is meghallgatva, hogy mi az, amit tenni kellene. Most ennek az ellentettjét, több ezer ember kiáltását vagy szavát szeretném önöknek tolmácsolni, sokkal több ember véleményéről szeretnék beszélni, éppen abból az apropóból, hogy Újpesten több ezer ember töltötte ki azt a petíciót, amelyet az önkormányzat indított el két héttel ezelőtt Újpesten. A petíció aláírói a kormányzati kompenzációt követelik, amely kerületünket jogosan megilleti az elmúlt időszak elvonásai után. Az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta: a kormányzat nem veheti el kompenzáció nélkül a települések adóbevételeit a kötelezően ellátandó feladatok veszélyeztetésével, és ebben a helyzetben, amiben a kormány döntött, ebben a helyzetben ez fennáll. Ez azt jelenti, hogy kerületünknek jár ez a kompenzáció, és elvárom, hogy akkor, amikor a kormány erről dönt, akkor a jogszerűség elvénél maradjunk, és a mellett a politikai döntés mellett, hogy nem lehet megkárosítani több mint százezer embert, tisztán politikai célokból, azért, ami egyébként láthatóan a kormánynak célja. Mindezek ellenére az újpesti önkormányzat úgy döntött, illetve tesz is a cselekvésében, erőn felül teljesítve, ami jelzi azt, hogy felkészült arra, hogy akár a saját maga által üzemeltetett szakrendelő oltóponttá váljon. Felkészült arra, hogy ezt meg tudja valósítani, azért, hogy a tömeges oltás szándéka, amiről a kormány beszél, ámbár nem teszi, ennek a lehetőségének a helyszíne és a helye legyen. Ehhez arra lenne szükség, hogy a kormány biztosítsa ehhez a védőoltást.
