Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 16. kedd - 183. szám - Dr. Bajkai István (Fidesz) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Milyen gazdája Karácsony Gergely a rábízott közpénznek?” címmel - DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára:
509 DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány napja Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a főváros idén novemberre fizetésképtelenné válik. Elgondolkodtató kijelentés, főleg akkor, ha ismerjük Budapest anyagi helyzetét és annak alakulását. A Magyar Államkincstár adataiból kirajzolódik, hogy amíg 2019 őszén Karácsony Gergely 160 milliárd forintnyi állampapírral vette át a főváros vezetését, addig 2021 tavaszán már csak 43 milliárd forint volt az állampapírvagyon. Ez elsőre 117 milliárdnyi veszteség, de vegyük figyelembe azt is, hogy 2020-ban közel 30 milliárd forinttal kevesebb iparűzési adó folyt be a fővároshoz. Így tehát másfél év alatt körülbelül 80 milliárd forint tűnt el Budapest vagyonából, pedig nem voltak nagy volumenű fejlesztések vagy nagy kiadások, amelyek indokolnák ezt a veszteséget. Hová folyik el a pénz? Csak találgatni lehet. Tanácsadók, helyettesek serege, újonnan kinevezett fővárosi cégvezetők kérik és kapják a milliós fizetéseket és jutalmakat. Előnytelen szerződések köttetnek. Pénzbe kerül az állandó panaszkampány is. Karácsony Gergely jó úton halad afelé, hogy megismétlődjön a zuglói csőd, csak éppen eggyel magasabb szinten. Emlékszünk, Karácsony 2014-ben stabil anyagi helyzettel, többmilliárdos tartalékkal vette át a XIV. kerület vezetését, majd 2019-ben úgy lépett tovább, hogy mindössze 50 millió forint maradt a 120 ezer lakosú kerület számláján. A pénz ott sem fejlesztésekre ment el. Zugló egy fejlődésnek induló kerületből leszakadó, csőd szélére került városrésszé vált. Hitelekből működött, saját önkormányzati cégei felé is tartozásai voltak. Úgy néz ki, ugyanez a sors vár Budapestre is, sőt Karácsony Gergely emelte a tétet, a járvány egyik legnehezebb időszakában a kormány által folyósított bértámogatásokat veszi le a bajba jutott budapesti vállalkozások számlájáról. A legnehezebb helyzetben lévő vendéglátósok hiába kértek engedményt a fővárostól, a bértámogatás, amivel cégeket, állásokat lehetne megmenteni, most iparűzésiadó-előlegként vándorol Budapest számlájára, abba a pénzeszsákba, amin már most is 80 milliárdos lyuk tátong. Mit tesz ebben a helyzetben Karácsony Gergely? Elvonul a nyilvánosság elől. Beszédes magatartás. Kérdezem tisztelettel államtitkár urat, hogyan értékeli a kormány Karácsony Gergely gazdálkodását. Milyen helyzetbe navigálja a fővárost, továbbá mit eredményezhet a bértámogatások felháborító elvonása? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ, mint említettem, Soltész Miklós államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Való igaz, hogy Karácsony Gergely és a jelenlegi baloldali városvezetés tulajdonképpen elindult ugyanazon a nyomvonalon, ugyanazt teszi, mint 2010 előtt a bukott Demszky-féle baloldali városvezetés. Két dolog jellemezte leginkább őket és az egész tevékenységüket, egyrészt a felelőtlen gazdálkodás, másrészt pedig a korrupció. A felelőtlen gazdálkodásról, azt hiszem, sok mindent lehetne sorolni, de néhányat azért mindenképpen el kell mondani. Több száz milliárd forint hiányt hagyott a főváros annak idején, amikor átadta a jobboldali városvezetésnek, Tarlós Istvánnak. Mindezt a hiányt a kormány 270 milliárd forint konszolidációval tudta csak helyre tenni azért, hogy a fővárosi emberek érdekében mindent megtegyünk, hogy ők élhessék ezt a várost, hiszen nagyon fontos számunkra, hogy szép legyen és jó legyen ez a város. Ugyanúgy, ha belegondolunk, hogy azok a beruházások, amelyek minimálisan történtek meg a városban, mekkora nagy bajt okoztak, az már beletorkollott a korrupcióba. Ha megnézzük a 4-es metró kérdését, a 4-es metró Európa egyik legnagyobb korrupciós botránya volt, azt is a Demszky-féle vezetés, illetve a baloldali vezetés vitte. (15.30) Más beruházást nem nagyon hagytak maguk után a baloldali városvezetés részéről, és ha belegondolunk abba, hogy ennek ellenére mennyi korrupció volt - mondjuk, a Hagyó-ügy, nokiásdobozok, és sorolni lehetne tovább ezt az őrületet -, bizony volt mit tanulnia, úgy néz ki, Karácsony Gergelyéknek, hiszen ugyanezt a rossz értelemben vett, de mégis baloldali hagyományt folytatja tovább, folytatja tovább akár az alkalmatlan városvezetéssel és a gazdasági káosszal, és folytatja tovább korrupciógyanús esetekkel is. A gazdasági káoszra hadd térjek ki néhány gondolatig. Iparűzésiadó-bevétele a fővárosnak, ha az egész országot nézzük, 37 százaléknyi, ami a fővároshoz jut, ehhez képest a főváros lakossága az ország lakosságának 17 százaléka. Sokan örülnének ennek a hatalmas nagy összegnek, és Karácsony Gergely nem tesz mást, mint sír és nyavalyog.
