Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 16. kedd - 183. szám - Dr. Hiller István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Döntés után - az ovisokról, a Hivatalról és az érettségről ismét” címmel - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
500 Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Nem fogadom el a választ, mert az egykor szakmai válaszokat adó államtitkár helyett most az egyik leggátlástalanabb propagandista válaszát hallottam. (Taps a Jobbik padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Így van!) Semmi érdemi választ nem kaptam! Mi közöm nekem ahhoz, és a Jobbiknak, hogy mi volt 2010 előtt? (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Semmi!) Konkrét, megválaszolandó kérdést raktam föl. Egyébként Matolcsy György megadta a választ: szerinte az újranyitás kulcskérdése, hogy döntően nem a régi gazdasági szerkezetet kell helyreállítani. És azt is mondta: Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Ez az oka annak, tisztelt államtitkár úr, hogy ma Magyarországon, az önök évtizedében, 58 ezerrel kevesebb gyermek született, mint az előző évtizedben. Ennek a következménye az - a gazdaság nem önmagáért van -, hogy az elmúlt évtizedben sok százezer tehetséges magyar fiatal hagyta el ezt az országot a minőségi munkahelyek hiánya és a fojtogató légkör miatt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Ezzel kellene szembenézniük! (Taps a Jobbik padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan, köztük: Úgy van!) Dr. Hiller István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Döntés után - az ovisokról, a Hivatalról és az érettségről ismét” címmel ELNÖK: Hiller István, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez. Megadom a szót, képviselő úr. DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! A gyermekeinkről, ovisokról, a hivatalról meg az Alkotmánybíróságról akarok beszélni. Az történt ugyanis, tisztelt Ház, hogy nemrégiben az Alkotmánybíróság egy közelmúltbeli döntésével megsemmisítette a köznevelési törvény azon módosítását, amely az iskolaérettségről, illetve annak megállapítása szabályozásáról szól. Ezt a törvénymódosítást a jelenlegi többség kezdeményezte, azt állítva, hogy egy olyan egységes szabályozás jön létre, ami egyébként jogszerű, és a gyermekek érdekében áll. Most az Alkotmánybíróság megkérdőjelezhetetlen határozatával kimondta, hogy ez nem így van. Normál esetben egyébként minden további nélkül lehetne egymással tárgyalni, tisztelt többség, amikor a gyerekeinkről, az unokáinkról, a 6-7 évesnél fiatalabb nemzedékről van szó, hogy önök tévedtek, ilyen van, javítsuk ki együtt a hibát. De nem ez történik! Nem ez történik, és ostoba módon még mindig azt állítják, amiről immáron az Alkotmánybíróság is kimondta, tudniillik a döntésről, hogy ez nem szolgálja a gyerekek érdekét. Az én véleményem szerint a döntés egésze csak és kizárólag a nagybetűs „hivatal” érdekét szolgálja. Arról van szó, hogy úgy gondolták, hogy minden gyermek ugyanolyan, és amikor 6 éves lesz, akkor zsupp, be vele az iskolába. Pedig önök pontosan tudják, nyilván lelkiismeretes szülőként, hogy van olyan gyermek, amelyik érett, és van olyan gyermek, amelyik még nem érett az iskolára. A korábbi módszer ez volt, és kormányoktól függetlenül, egymást követő éveken, évtizedeken keresztül ezt hoztuk. Aztán önök ezt megváltoztatták, most meg az Alkotmánybíróság július 30-ai hatállyal ezt megsemmisítette. (14.50) Azt kérdezem, tisztelt államtitkár úr, bírunk-e egy ilyen ügyben normálisan beszélni egymással, vagy már annyira eluralkodott az őrület, hogy az ovisokról, a legkisebbekről sem tudunk valódi, épeszű szakmai vitát folytatni. Azt akarom kérdezni, államtitkár úr, a gyermekeink érdekében visszaállítják-e az eredeti szabályozást, merthogy az újat megsemmisítette az Alkotmánybí-róság. Elfogadják-e, hogy nem minden gyermek ugyanolyan? Sőt, ennél többet mondok: önök ezt pontosan tudják szülőként, nagyszülőként.
