Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 1. hétfő - 182. szám - Schmuck Erzsébet (LMP) - a miniszterelnöknek - „Hogyan is élnek ma az emberek Magyarországon?” címmel - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter:
445 A Központi Statisztikai Hivatal 2019-ben újította meg a keresetstatisztikai adatgyűjtését. A havi kereseti információk forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallása, költségvetési szervek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatok. Az adminisztratív adatforrásokból származó adatok használata jelentősen csökkenti az adatszolgáltatási terheket, úgy, hogy emellett folyamatosan bővülő részletezettségű összehasonlító adatok állnak rendelkezésre. A KSH publikációiban a fő indikátor továbbra is a bruttó és a nettó átlagkereset, a vonatkozási kör pedig a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési és nonprofit szervezetek, valamint a hosszú időtávra visszatekintő, összehasonlító idősorok ilyen típusú köre. A kormány célja továbbra is az, hogy a munkahelyek megőrzése mellett emelkedjenek a keresetek Magyarországon. A béremelkedést a kötelező legkisebb bérek nagyarányú növelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentése is élénkítette - erről képviselő asszony elfelejtkezett. A hatéves bérmegállapodás eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a megvalósult emelésekkel nagymértékben, 2016 óta mintegy 50 százalékkal nőttek a hazai keresetek. A magyar mediánbér - amire képviselő asszony kérdezett - aránya az átlagbérhez képest a 2010-es, mintegy 75 százalékról közel 80 százalékra emelkedett, ami a kisebb keresetűek bérének folyamatos emelkedését mutatja. Kérem a válaszom elfogadását, képviselő asszony. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök-helyettes úr. Viszonválaszra megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Három pontra szeretnék reagálni, először is az Eurostat-adatokra, miniszter úr. A kollégáim megnézték, az Eurostat adatai szerint 2019-ben Magyarországon a mediánbér 160 ezer forint alatt volt, azzal szemben, amit a KSH publikált, az 194 vagy 195 ezer nettó. A kettő nagyon különbözik, ráadásul mind a kettő nagyon nagy szóródást mutat. Meg kell nézni, önök gyakran hivatkoznak az Eurostatra, szeretném önnek a figyelmébe ajánlani, hogy jobban nézzék meg. A másik kérdés a részmunkaidőben dolgozók száma. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyivel nőtt és mennyivel nem a részmunkaidőben dolgozók száma. Ön múlt év végén - a kollégáim ezt is megtalálták - 900 ezer főről beszélt, míg a miniszterelnök úr itt legutóbb 200 ezerről. Melyik az igaz szám? A harmadik pedig a bértámogatás. A múlt év végén az önök adatai szerint 23 milliárd forint bértámogatási keretet határoztak meg. (14.30) Ebből mindössze csak 7 milliárd forintot fizettek ki. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És most már nincs időm felsorolni, hogy mi mindenre és mennyi pénzt szórtak szét. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Egyperces viszonválasz illeti meg Varga Mihály miniszterelnökhelyettes urat. Parancsoljon! VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Önnek a KSH-val vagy a KSH-n keresztül az Eurostattal van igazából vitája. Ezen sajnos nem tudok segíteni. Én csak azokat az adatokat tudom az ön számára elmondani, amelyeket ön is ismerhet, a nyilvánosságra hozott adatokat jelentik ezek, és ez alapján nyugodtan mondhatom, hogy 2016 óta jelentős bérnövekedés valósul meg. Mindjárt szeretnék is arra utalni, hogy talán az fáj önöknek, hogy mi meg tudtunk állapodni a munkaadókkal és a munkavállalókkal; megkötöttünk egy hatéves bérfelzárkóztatási programot, ez alapján haladunk. Az elmúlt években jelentősen növekedtek tehát a keresetek. Ami pedig az elejtett megjegyzését illeti a kisebb keresetűek bérére vonatkozóan: a minimálbértárgyalásokba a kormány soha nem szól bele. A munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg az év végével. Ha nem tudnak megállapodni, akkor lép csak be a kormány. Erre szerencsére az elmúlt években nem volt példa. Bízzuk ezt a szociális partnerekre: munkaadókra és munkavállalókra. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
