Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 1. hétfő - 182. szám - Szabó Sándor (MSZP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Miért hozták hátrányosabb helyzetbe a napelemes beruházásoknál támogatásra szoruló családokat?” címmel - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
422 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre Soltész Miklós államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót, elnök úr. Akkor a tényeket nézzük, képviselő úr! A kormány 2020. november 10-én benyújtott egy törvényjavaslatot, amely törvényjavaslat 4. alcíme arról rendelkezett volna, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyegyüttes és parkjának tulajdonjoga ingyenes átruházásra kerüljön a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működö Részvénytársaság részére, a társaság kulturális, örökségvédelmi, oktatási, szakképzési közfeladatai ellátásának elősegítése céljából. A törvényjavaslat tárgyalása során Herczeg Tamás képviselő úr módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, amely az említett rendelkezés elhagyását javasolja. A módosító javaslatot mind az Országgyűlés Gazdasági bizottsága, mind a Törvényalkotási bizottsága támogatta, s azzal a kormány is egyetértett. Ennek eredményeképpen az Országgyűlés a törvényt a Wenckheim-kastélyra vonatkozó rendelkezés nélkül fogadta el december 15-én. Mindamellett pedig, miután teljesen érthető az a kérdés, hogy mi lesz a kastély sorsa, legyen szíves esetleg ön is segíteni abban, amit egyébként teljesen jogosan és jól csinál Herczeg Tamás képviselőtársunk, miszerint értesíteni kell azokat az embereket, akik ott élnek, hogy ez a lepusztult, rossz állapotban lévő kastély benne van a nemzeti kastély- és várprogramban. Az elmúlt évek során, idén is összességében 63 milliárd forinttal támogatja a kormány ezt a programot, így a szabadkígyósi Wenckheim-kastély részére ennek a programnak a keretében több mint 1,5 milliárd forint költségvetési forrást biztosít a kastély turisztikai célú fejlesztésére, s ezt 1,7 milliárd forint uniós forrással egészíti ki. Azt gondolom, egy ilyen kastélynak az állapota, amely évtizedekig lepusztult volt, amely egyébként az önök szövetségeseit (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) régebben sem érdekelte, most végre megújulásra kerül és megszépül. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.) Szabó Sándor (MSZP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Miért hozták hátrányosabb helyzetbe a napelemes beruházásoknál támogatásra szoruló családokat?” címmel ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szabó Sándor, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az innovációért és technológiáért felelős miniszternek: „Miért hozták hátrányosabb helyzetbe a napelemes beruházásoknál támogatásra szoruló családokat?” címmel. Szabó Sándor képviselő urat illeti a szó. SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ahogy ön is jól tudja, jelentős átalakulás előtt van a magyar napenergia-piac, a népszerű szaldós elszámolás igénylésének a lehetősége ugyanis meg fog szűnni a jövőben. Ez egy közkedvelt elszámolási mód volt az elmúlt években Magyarországon, hiszen a háztartások akár le is nullázhatták vele a villanyszámlájukat, ha a napelemek megtermeltek annyi energiát, mint amennyit felhasználtak. Tervezhető is volt, kiszámítható is volt a beruházás, hiszen egy-egy napelemes rendszer beszerzése esetén a család előre láthatta, hogy mikor térül meg a befektetésük, és hogy tulajdonképpen hány évig élvezhetik a kvázi ingyenes energiát. Érthető, hogy a kedvezményes banki hitelekkel, illetve az otthontámogatásokkal minél többen szerettek volna ilyen rendszert telepíteni, hiszen ez az országnak is jó, így előtérbe helyezhető a megújuló energia Magyarországon, és lényegesen kevesebb importra szorul Magyarország is, azonban az érintettek azzal szembesültek, hogy ha valamilyen támogatást akarnak igénybe venni a napelemes rendszerükhöz, akkor már az idén júniusig meg kell kötniük a szerződést a szolgáltatójukkal. Államtitkár úr számára is ismert, hogy egy ilyen rendszer tervezése, engedélyezése, beszerelése elég sok időt vesz igénybe, így bizonyos szolgáltatók nem nagyon kapkodják el, hogy jóváhagyják ezeket a rendszereket. Vagyis sokan nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, önhibájukon kívül kifuthatnak a határidőből,
