Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 15. kedd - 210. szám - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásokra van lehetőség, amennyiben kíván valaki ezzel élni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem, kíván-e még valaki a továbbiakban normál időker... - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény rögzíti, hogy a közfeladatot el... - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény rögzíti, hogy a közfeladatot el...
3446 szó, itt pedig a probléma az, hogy a felelősség kérdését szünteti meg ez a paragrafus, ami azt jelenti, hogy adott esetben, amikor egy cég, amely akár lehet állami tulajdonú is, de jogi személy, befizet egy ilyen vagyonkezelő közalapítványnak egy bizonyos összeget, még akkor is, hogyha adott esetben ez nem megfelelő módon történik, akkor ez törvényesítődik. (9.30) Tehát adott esetben nem lehet majd büntetőeljárást indítani az adott cég vezetője ellen, amikor ilyen pénzeket befizetett, nem lehet majd hűtlen kezelésről, hanyag kezelésről beszélni, mert meg lehet magyarázni, hogy a polgári törvénykönyv új paragrafusa alapján ezt ő teljesen törvényesen tette, hiszen a polgári törvénykönyv átmeneti rendelkezéseiről szóló ilyen és ilyen szakasz megengedte neki és ez törvényesítette, tehát semmifajta törvénytelenségről itt szó nem lehet. Tehát én azt látom, hogy itt a felelősség kizárása, az, hogy ne lehessen felelősségre vonni olyan személyeket, akik adott esetben nem megfelelő módon költötték el azt a bizonyos összeget - és itt akár milliárdokról, tízmilliárdokról is beszélhetünk majd a jövőben -, ennek a veszélye óriási. Egy ilyen megengedő szabályt behozni, különösen akkor, amikor Magyarország a korrupcióérzékelési világranglistán nagyon előkelő helyre tett szert, és ma már ott tartunk sajnos, hogy 2012-ben még a 19.-ek voltunk az Európai Unióban, ma, 2020-2021-ben pedig az utolsók vagyunk az európai uniós korrupcióérzékelési ranglistán, holtversenyben Bulgáriával és Romániával. Azt gondolom, hogy egy olyan szakaszba lépett a magyar közélet, amelyen valóban változtatni kell. Mindig elmondtuk, hogy ezen változtatni egy korrupcióellenes ügyészség felállításával lehetne, az Európai Ügyészséghez való csatlakozással lehetne változtatni, de azt látjuk, hogy nincsen meg erre a kormányzati akarat. Amikor sorozatban olyan jogszabályokat kapunk ide, az Országgyűlés elé, amik folyamatosan azt fogják erősíteni továbbra is az emberekben, hogy a korrupció még magasabb szintekre fog lépni ebben az országban, akkor mit gondoljon egy ellenzéki politikus akkor, amikor egy ilyen polgári törvénykönyv átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt letesznek nekünk az asztalra, amely véleményünk szerint, tovább nyitja azt a kaput, amely a korrupciót fogja erősíteni Magyarországon, még szélesebbre tárja. Igaz, hogy ettől az utolsó helytől lejjebb esni már nem tud Magyarország a korrupcióérzékelési ranglistán, legalábbis az Európai Unióban nem, de a világranglistán még tudunk lejjebb menni, mert még vannak afrikai országok vagy közép-amerikai országok, akik mögöttünk szerepelnek. Nagyon sajnálom, hogy a kormánynak ez az álláspontja. Azt gondolom, hogy folyamatosan szigorítani kellene a pénzek elköltésével kapcsolatos szabályokat, elsősorban különösen a közpénzek elköltésével kapcsolatos szabályokat kellene szigorítani. Változtatni kellene ezen, sokkal szigorúbbá kellene tenni a felelősségre vonást, és ez a szabály, amelyről ma tárgyalunk, éppen hogy a felelősségre vonás lehetőségét fogja nagymértékben szűkíteni. Aki itt van 2010 óta a magyar Országgyűlésben, az látja azt a törekvést a magyar kormányzat és a Fidesz-KDNP részéről, hogy folyamatosan kapjuk azokat apró léptekben csöpögtetve, néha nagyobb léptekben idetéve elénk, amik a közpénzek magánpénzzé történő átalakítására irányulnak, és látjuk azt, hogy hogyan mennek el a milliárdok, tízmilliárdok és százmilliárdok akár a magyar költségvetésből és máshonnan is. Azt gondolom, hogy ez a jogszabály is a korrupció lehetőségét fogja Magyarországon tovább bővíteni, ezért az nem támogatható véleményünk szerint. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásokra van lehetőség, amennyiben kíván valaki ezzel élni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem, kíván-e még valaki a továbbiakban normál időkeretben felszólalni. (Dr. Vejkey Imre belép a terembe, és elfoglalja képviselői helyét.) Azt gondolom, hogy ha egy pillanatot várunk, akkor Vejkey Imre képviselő úrnak tudom megadni a szót, aki a KDNP képviselőcsoportja részérőll kíván felszólalni. Képviselő úr, amennyiben felkészült, akkor önt illeti a szó a magyar Országgyűlésben. Parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában is biztosítják a társadalom számára a kiemelten fontos közérdekű céljaik megvalósítását. Ennélfogva ezek a jogalanyok kiemelt szerepet töltenek be a magyar jogrendszerben, így működésük hosszú távú stabilitása a jogbiztonság alkotmányos elvéből fakadó követelmény. A vagyonkezelő alapítványokkal szemben támasztott követelmény az is, hogy elősegítsék nemzetünk megmaradását és a közjót. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok döntő többsége a modellváltó egyetemek fenntartására hivatott képzési, tehetséggondozási, kutatási és kulturális feladatot vállal át a magyar államtól.
