Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 14. hétfő - 209. szám - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2021. május 26-ai ülésnapján elfogadott, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója:
3373 vakcina fog érkezni Magyarországra a közös uniós beszerzés révén. Tehát mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy beoltassa magát. Ez nem egy bonyolult és nem egy kockázatos lépés, hiszen gyermekkorunkban már számtalan oltást megkaptunk. Mindnyájan, akik átestünk az oltáson, tapasztaltuk, hogy az ott helyben semmifajta nagyobb fájdalommal, nehézséggel nem jár, viszont egy óriási biztonságot jelent, mert az illető nem kaphatja el a fertőzést, illetőleg a járvány sem többszöröződik tovább, tehát nem lesznek újabb mutációk, és az egész emberiség is meg tud előbb-utóbb talán szabadulni attól a veszélytől, hogy a koronavírus miatt újra leálljon az élet. Tehát szerintem nekünk leginkább arra érdemes törekednünk, hogy minél több magyart biztassunk arra, hogy oltassa be magát, hiszen erre a kapacitások rendelkezésre állnak, a készenléti oltással ezt mindenki megteheti. Nincs minden országban ez így világszerte. Van, ahol még most is sorban állnak az oltásért, azért, amit a magyarok sorban állás nélkül, napokon belül meg tudnak kapni. Ne biztassuk arra az embereket, hogy ne oltassák be magukat! Sajnálatos, hogy a baloldalnak volt ilyen javaslata, amely az oltások ellen szólt, sőt bizonyos oltástípusok betiltására, hanem biztassuk az embereket, hogy oltassák be magukat, és akkor az egész nyaruk sokkal szabadabb lehet - és valóban, hajrá, magyarok! Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A kérdések tárgyalásának végére értünk. Most az elfogadott napirendünk szerint folytatjuk munkánkat. 17 óra 32 perc van. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2021. május 26-ai ülésnapján elfogadott, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a köztársasági elnök úr által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2021. május 26-ai ülésnapján elfogadott, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege T/15969/7. számon, a köztársasági elnök úr levele T/15969/8. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Héjj Dávid Ádám úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. június 10-én tartott ülésén megtárgyalta az ingatlan-nyilvántartásról szóló T/15969/7. számon elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt. A Törvényalkotási bizottság a jelentést és módosító javaslatát a házszabály 78. §-a alapján 26 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés 2021. május 26-án elfogadta az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatot, melyet köztársasági elnök úr június 4-én megfontolásra visszaküldött. A Törvényalkotási bizottság által elfogadott módosító javaslat - eleget téve köztársasági elnök úr észrevételeinek - orvosolja a törvény hatályba léptető rendelkezéseivel kapcsolatos problémákat. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy „Magyarország független, demokratikus jogállam.” A jogállamiság részét képező jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazó számára felismerhető normatartalmat hordozzon. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. §-ának (1) bekezdése szintén alapvető követelményként rögzíti, hogy „A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.” Az elfogadott törvény ezeknek a követelményeknek nem felelt meg, ugyanis annak hatályba léptető rendelkezései ellentmondásosak voltak, így az nem volt alkalmas a jogalkotói cél megvalósítására. Köztársasági elnök úr helyesen mutatott rá, hogy habár a 92. § (1) bekezdése értelmében a törvény általános
