Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 8. kedd - 208. szám - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2020 című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BŐSZ ANETT, a DK képviselőcsoportja részéről:

3273 tudnak élni ebben a pillanatban, illetve való igaz, hogy nem mindegy, hogy ki hova, milyen anyagi körülmények közé születik és hogyan tudja megőrizni az egészségét. Sajnos, vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek jelentős számban küzdenek már a magzati korban meglévő éhezés problémájával is, illetve a minőségi éhezés problémájával. Én nagyon örülnék neki, hogyha valóban az alapvető jogok biztosával karöltve tudnánk mi közösen itt a parlamentben is küzdeni azért, hogy a lehető legkisebbre szorítsuk ezeknek a társadalmi csoportoknak a számát, hiszen jelen pillanatban nagyon sokan küzdenek ilyen kihívásokkal. Azonban szeretnék említeni egy olyan mozzanatot az egészségügyben, amiben a biztos úrtól vártak volna talán egy határozottabb fellépést, ez pedig a kórházi ágyaknak a nagyszámú kiürítése volt. Én tudom, hogy egy rendkívüli helyzettel álltunk szemben, azonban itt számos olyan honfitársunk küzdött azzal, hogy adott esetben kiürítésre került egy olyan kórházi ágy, amelyet nem lett volna szabad akkor kiüríteni. Én azt gondolom, hogy a biztos úr nyugodtan határozottabban szembemehetett volna a regnáló kormánnyal. Ugyanakkor engedje meg, hogy dicsérettel illessem azt a lépését, amelyben a szülő nők vártak öntől nagyon sokat, és kaptak is. Sajnos, az egységes szülészeti protokollról a jelenlegi hatalom hibájából eredően változatlanul nem beszélhetünk. Szerintem itt a jövőre nézve, hogyha nézhetek így a biztos úrra, és egy kérést is megfogalmazhatok, vannak alapvető ellátásbeli kérdések és jogsérelmek, amiket orvosolni kell. Azonban a rendkívüli jogrend azt eredményezte, hogy bizony sokan mentek be szülni kísérő nélkül, maszkban, olyan védőfelszerelésben, ami jelentősen akadályozta akár a saját fizikai, illetve jogi mozgásterüket szülés közben, illetve a szülést követően. Ez a társadalmi csoport, azt hiszem, hogy fellélegzett egy picit, amikor ombudsman úr megfogalmazta azt az állásfoglalását, miszerint a szülő nőnek joga van az apát, illetve egy általa választott kísérőt bevinni a kórházba, és ő vele is maradhat - nyilvánvalóan komplikációmentes szülés esetén - a szülés egész időtartama alatt. Szerintem ez egy nagyon fontos állásfoglalás volt, és azt hiszem, hogy nem véletlenül kísérte ezt nagyon sok dicséret. Hogy néhány olyan gondolatot is megfogalmazzak, amiben én magam, illetve a Demokratikus Koalíció többet vártunk volna a hivataltól, nem mindegy, hogy a jogorvoslati kérdésekben milyen gyorsan kapnak az érintettek valamifajta igazságszolgáltatást. Mire gondolok? A Mátrai Erőmű kapcsán 2019-ben indult vizsgálat, már eladásra került és az eredményt egyelőre még most sem látjuk, pedig úgy emlékszem, hogy a biztos úr gyors eredményt ígért. Ugyanígy a gyöngyöspatai roma gyerekek iskolai szegregációjának témakörében a megítélt kártérítések miatti kormányzati hangulatkeltés esetében fordultak a biztos úrhoz az érintettek. Itt 2020 januárjában vizsgálatot is indított a biztos úr, és a közeljövőben ígért eredményt, de én magam és képviselőtársaim még nem találkoztunk az eredménnyel. Megköszönöm, hogyha a válaszában kitér erre. A hajléktalanellátásra szeretnék még röviden kitérni, amelyet nagyon helyesen vizsgál ez a hivatal, ugyanakkor azt látjuk, hogy alapvetően a hajléktalanellátásban részt vevő intézmények megkérdezésével készül ez az ellenőrzés, és nem pedig az érintettek megkérdezésével, amivel sokkal reálisabb képet kaphatnának arról, hogy alapvetően milyen különbségek vannak például a budapesti és a vidéki hajléktalanellátásban, hogy érzik-e az érintettek, hogy a méltóságuk sérülését a lehető legjobban igyekszik az intézményrendszer visszafogni. Nyilvánvalóan egy ilyen társadalmi helyzetben nagyon nehezen beszélhetünk arról, hogy jogsérelem nélkül tud valaki élni, hiszen alapvetően méltatlan helyzetbe kerül hajléktalanként, de ez rendkívül fontos lenne a jövőben. Ugyanígy szeretnék kitérni arra, hogy milyen fontos volt, hogy a gyermekjogok ennyire a fókuszba kerültek az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában. Fontos lenne arra is figyelnünk, és egyúttal nézek talán az egyetlen kormánypárti képviselőtársamra, aki még itt maradt a teremben, illetve ketten maradtak, hogy milyen fontos lenne a jogtudatosságnak az erősítése, egy olyan állásfoglalást megfogalmazni ombudsmani szinten. Aztán, én azt hiszem, hogy a biztos úr számíthatna az ellenzék padsoraira, hogyha az iskolarendszerünk olyan irányú átalakítási folyamatához kezdhetnénk hozzá, amiben a jogtudatosság fontossá válik a leendő magyar felnőtt polgárok életében, amiben megértik a gyerekek, hogy jogaik és kötelességeik is vannak, és amiben megértik azt, hogy a szabadságuk a felelősségvállalás árán születik meg és fenn is tartható, és amennyiben azt valaki el kívánja tőlük vitatni, úgy ők szólhatnak. Innen kanyarodnék rá az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvasztásának témakörére, mert azt látom, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz nagyon sok olyan társadalmi csoport tagja fordult, akiknek megvan ez a jogtudatossága, egészen egyszerűen abból eredően, hogy valamely kisebbség tagja, amely akár nap mint nap is jogsérelmeket szenved el. Én azt gondolom, hogy ez a sebtében végrehajtott döntés egészen egyszerűen egy