Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 8. kedd - 208. szám - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2020 című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3271 múlik, hogy az állampolgár az ország mely területén él, mert ahogyan a koronavírus-statisztikából is kiolvasható egészen más adatokat láthatunk Budapest, Közép-Magyarország, illetve Nyugat-Dunántúl vonatkozásában, és egészen másokat Észak-Alföldön vagy éppen Észak-Magyarországon. (12.20) Az általános egészségügyi állapot mellett itt már jelentősen befolyásolja a statisztikákat az ellátás minősége és az ellátás lehetősége, amit pedig egy dolog határoz meg alapvetően, a lakóhely. Természetesen nem azért mondom ezt, mert a helyben tevékenykedő egészségügyi alkalmazottak kevésbé lelkiismeretesen dolgoznának, hanem azért, mert egészen egyszerűen vagy nincs, aki dolgozna sok helyen, vagy az infrastruktúrát nem lehet összevetni az ország nehezebb sorsú térségeiben akár a győrivel, vagy mondjuk, a budaival. Éppen ezért azt gondolom, hogy az egészséghez való jog esetleges sérelméről mindenképpen beszélni kell, és ennek problémájával foglalkozni kell. Ahogy azzal is foglalkozni kell, hogy egy világjárvány idején a magyar sajtó szinte hermetikusan ki volt, illetve mindmáig tulajdonképpen ki van zárva az egészségügyi intézményekből, ott képfelvételeket nem készíthettek. A beszámolóban is lehet olvasni, hogy mind a NAIH, mind biztos úr jelezte ennek sérelmes voltát a kormányzatnak. Túlságosan nem kell megindokolnom, hogy milyen kiemelten fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy a magyar társadalom világos és egyértelmű képet kaphasson arról, hogy milyen viszonyok vannak a kórházakban, mire számíthat az ember, ha vírusos megbetegedés következtében valamilyen ellátásra lenne szüksége. A beszámolója szerint az egészségügyért felelős államtitkár csak részben fogadta el az álláspontját, de legalább tájékoztatók készültek arról, hogy hol és miként lehet képfelvételeket készíteni. Attól tartok, hogy ez a kérdéskör nem rendeződött 2021-re sem, legalábbis erről mélyebb információk nincsenek. Ha visszaemlékezünk, akkor nem túl sok híradás, riport juthat eszünkbe, amit egy független média képviselője, nem pedig a közmédia készített egy magyar kórház Covid-osztályán. Itt említeném meg a tiszta levegőhöz való jogot, amelyet több képviselőtársam felvetett teljes joggal. Azért is emelem ki külön, mert évek óta foglalkozom ezzel a kérdéssel a Sajó völgyében élő képviselőként, miskolci képviselőként. A tiszta levegőhöz való jog, ha valahol nagyon fontos, nyilván több területét érinti az országnak, de kifejezetten a Sajó völgyét érinti a leginkább; amikor a légszennyezésről hallunk, PM10-szennyezésről hallunk, egyéb szennyező anyagokról hallunk, akkor nagyon sokszor halljuk a Sajó-völgyi települések nevét, Putnokét, Kazincbarcikáét, Sajószentpéterét és Miskolcét. Ott kifejezetten a Búza tér és környéke szokta a legrosszabb adatokat produkálni. Mintegy 13 ezer ember életét rövidíti meg Magyarországon évente a légszennyezés. Átlagosan tíz évvel rövidíti meg az életüket. Ezt szakemberek mondják, tehát tudományos kutatási adatok bizonyítják. Szerintem szándékegység lehet abban, hogy ezt a kérdést meg kell oldani, de sokkal nagyobb erővel kell megoldani, és sokkal nagyobb erővel kell beleállni, mint ahogy az eddigi években azt az Országgyűlés és a felelős döntéshozók tették. Erre azt tudom mondani, biztos úr, hogy életem és vérem ebben a kérdésben; határozati javaslatot készítettem magam is, szakértőkkel konzultáltam a térségben, a Miskolci Egyetemnek is van olyan innovatív fejlesztése, ami fontos lehet ebben az ügyben. Azt kell mondjam, hogy akkor, amikor 81 százalékban - most ezt mondják szakértők - a lakossági tüzelés felel azért, hogy a levegő ilyen állapotú, akkor igazán el kell gondolkodni, hogy ennek a kérdésnek milyen szociális összefüggései vannak. És mindenkit érint a térségben, úgyhogy, azt gondolom, hogy sok százezer ember problémáját teszem az asztalra, amikor erről beszélek. Érdekes volna az is, hogy esetleg a Covid-fertőzési adatokat, illetve a súlyos lefolyású fertőzések adatait összevetni ezzel a kérdéssel, mert állítom, hogy a lakosság egészségügyi állapotára alapvetően van rossz hatással ez a helyzet a térségünkben, különösen a Sajó völgyében. Úgyhogy azt tudom ajánlani, gyakoroljunk akár közösen nyomást a legfőbb döntéshozókra ebben a kérdésben a következő években. Csakúgy, mint az egészséges ivóvízhez való jog, azt gondolom, hogy a megfelelő élőhely egy ilyen klímaváltozás idején, ahol megfelelő minőségű életet lehet élni, fel fog értékelődni rendkívüli módon. Az, hogy munkát milyen formában és hogyan végeznek majd az emberek a robotizáció korában, mennyire fog ez egyre inkább online formában történni, ezeken lehetne hosszú eszmefuttatásokat folytatni, most nem ennek van itt az ideje, de annak egészen biztosan, hogy Magyarországot mint élőhelyet tegyük egészségesebbé. Ebben számíthatnak rám. A másik ilyen terület, amit még kiemelnék, a gyermekjogok. Itt mindenképpen üdvözöljük, hogy biztos úr kiemelten kezeli ezt a kérdést. A beszámolóból is kitűnik, hogy a gyermekotthonokban is vizsgálódtak a hivatal munkatársai. Ahogy a tavalyi vitában is hangoztattuk, ezen a területen komoly lépésekre van szükség, épp elég, ha a közelgő általános országgyűlési választásokra gondolunk, de különösen annak kampányidőszakára. Sajnos az MSZP hiába élt számtalan beadvánnyal, és a bíróságok is hiába rögzítették elvi
