Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 8. kedd - 208. szám - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2020 című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3266 Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának elnöke megköszönte a szószólói fellépést, és jelezte, hogy az alkotmányos aggályok egy részét elfogadva az Országgyűlés a törvényjavaslat módosított változatát fogadta el. A nemzetiségi biztoshelyettes 2020. évi szakmai tevékenységei közül kiemelendő, hogy lehetőség nyílt átfogó és szélesebb körű elemző munkát igénylő vizsgálatok indítására a nemzetiségi identitás megőrzése és továbbadása szempontjából egyaránt fontos kérdésekben is. Ennek eredményeként tizenkét jogi jellegű általános szakmai dokumentum kiadására került sor, három közös jelentés, hat elvi állásfoglalás és három jogalkalmazási javaslatot tartalmazó zárólevél jelent meg. 2020-ban kiemelt vizsgálati témák voltak a népszámlálással kapcsolatos kérdések, a nemzetiségi temetők és sírkertek helyzete, a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés lehetőségei, valamint a romák tankönyvi és kulturális reprezentációja. Üdvözlendő, hogy az alapvető jogok biztosa a korábbi évek hagyományait folytatva 2020-ban is tovább bővítette a nemzetközi kapcsolatait, folytatódott a közös célok és problémák kezelésére létrehozott ombudsmani jogvédelmi és emberi jogi hálózatokkal való kapcsolattartás nemzetközi szinten. A magyar ombudsman részt vett az Európai Ombudsman Intézet - melynek egyben elnökségi tagja is -, valamint az Európai Ombudsmanok Hálózata munkájában is. A visegrádi négyek ombudsmanjainak találkozójára pedig a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatos alapjogi panaszok, valamint a civil szféra és az ombudsmani intézmény közötti hatékonyabb együttműködés lehetőségeinek vizsgálatát javasolta megtárgyalandó témaként. (11.50) Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy az alapvető jogok biztosa és helyettesei magas szakmai színvonalon, az alapvető jogok védelme iránt elkötelezett módon látják el az Alaptörvényben és az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben előírt feladataikat. Mindemellett rendszeresen bővülő kapcsolatokat ápolnak nemzetközi szervezetekkel és külföldi ombudsmanokkal egyaránt. Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy az alapvető jogok biztosának 2020. évi beszámolóját fogadják el, és támogassák az Igazságügyi bizottság erre vonatkozó határozati javaslatát. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja annak elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr, Helyettesek! Először is szeretnék köszönetet mondani az alapvető jogok biztosának, helyetteseinek és a hivatal minden munkatársának azért az erőn felüli munkáért a nehéz körülmények között, amely 2020-ban is és ’21-ben is jellemezte. Tehát első szavam a köszönet hangja. Egy nagyon fontos intézmény, és nagyon fontos feladatokat látnak el. Immáron szinte 300 éves hagyománya van, ha nem is Magyarországon, de Európában, illetve a világon az ombudsmani intézménynek, hiszen több mint 300 évvel ezelőtt találta ki XII. Károly svéd király, és jó 200 évvel ezelőtt pedig már a svéd alkotmányba is beépítették az ombudsmani hatásköröket, illetve feladatokat. Igaz, hogy akkor még egy picit másra kívánta felhasználni a király, de az alapvető feladatai már akkor megjelentek. Más kérdés, hogy Európában, az Európai Unióban lassan honosodott meg, és majd csak a maastrichti szerződés alig 30 évvel ezelőtt vezette be az Európai Unióba, és kiegészítette a római szerződést, és nyilván a magyar alkotmány, illetve Alaptörvény is tartalmazza. A szocializmus idején úgy gondolták, hogy Magyarországon nincs szükség ilyen intézményre, és csak akkor jöhetett létre, amikor a szocializmus korszaka véget ért és a rendszerváltás megtörtént. Akkor rögtön előtérbe került ennek a kidolgozása, és gyakorlatilag 1993-ban beépült az akkori alkotmányba, és ’95-re már meg is kezdte a működését. Tehát jelenleg az Alaptörvény 30. cikke szabályozza alapvetően, amiből kiderül, hogy az alapjogvédelmi tevékenység a legfontosabb feladata, és a tudomására jutott visszásságokat vizsgálja ki az alapvető jogok biztosa. Itt már korábban is fogalmaztam meg azt az apróbb kritikát, és nyilván nem önökkel szemben, hanem velünk, a jogalkotóval szemben, hogy ezeket a visszásságokat... Hogy mondjam, nem egy tökéletes jogi fogalom, amely kidolgozott lenne, és ezt külön kell kidolgozni, ne pedig az Alaptörvény tartalmazza, jobb lenne, hogyha ez alaptörvényi szinten került volna megfogalmazásra.
