Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 7. hétfő - 207. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK (LEZSÁK SÁNDOR): - VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3202 A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. A koronavírus-járványt követő legfontosabb feladatunk, hogy újraindítsuk a gazdaságot. A magyar családok és vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, az egészségügyi és a felsőoktatási infrastruktúra széles körű fejlesztése mind hozzájárul ahhoz, hogy olyan lendületet kapjon a magyar gazdaság, amivel 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé emelkedhet. A bizottság részéről üdvözlendő, hogy a költségvetés a gazdaság újraindítását célzó kiemelt programokra, fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre a gazdaságújraindítási akcióterv keretében 2022-ben több mint 7300 milliárd forintot meghaladó forrást biztosít. Az Európai ügyek bizottsága a részletes vita során az alábbi véleményt fogalmazta meg. A törvényjavaslat a nemzeti össztermék 5,9 százalékára tervezett államháztartási hiánnyal számol, ami összhangban áll az úgynevezett maastrichti kritériumokra vonatkozó átmeneti felfüggesztési szabályokkal. Továbbá az Alaptörvény adósságfék-rendelkezése miatt érdemes kiemelni, hogy a nemzetiössztermék-arányos államadósság a 2022. év végére a nemzeti össztermék 79,3 százalékára csökkenhet a 2021 végére várható 79,9 százalékról. Az uniós források tekintetében összességében mintegy 2875 milliárd forint jut Magyarországra a jövő évben, mind a költségvetésben megjelenő beruházási és infrastrukturális alapok, egyéb uniós programok, mind a költségvetésen kívüli közvetett vagy közvetlen agrártámogatások révén. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Jelentem, ismertettem a bizottságok többségi véleményét. Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. ELNÖK (LEZSÁK SÁNDOR): Köszönöm szépen, Szűcs Lajos képviselő úr, jegyző úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat és Banai államtitkár urat. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, amelyeket három képviselő ismertet, mindösszesen 30 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Varju László képviselő úrnak. VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! 30 perc áll rendelkezésünkre, hogy a kisebbségi véleményünket kifejthessük, de természetesen a bizottságokban megfogalmazott álláspontok sokkal hosszabb és sokkal több időt igényelnének. Már csak azért is, mert az a sajátos helyzet van, hogy államtitkár úr előtt ott van a fő kötet és benne a nagy számok, előttem pedig az a kötet van, amely tartalmazza az 1149 módosító indítványt, amelyből egyébként a kormánypárti többség egyetlen módosító indítványt, javaslatot nem tartott elfogadhatónak. Éppen ennek megfelelően látszik, hogy nagyon nagy a különbség az ellenzéki frakciók elképzelése és a kormánypárti gondolkodás között, hiszen egy kifejezetten a beruházásokat erőltető, jelen körülmények között is ezt végző gondolkodással szemben az emberek központba helyezésével, az ő lehetőségeik bővítésével sokkal többet foglalkoztak az ellenzékiek. Nézzük ennek példáit a bizottsági ülésekről, és ennek megfelelően a bizottságok álláspontját fogjuk tudni önöknek itt elmondani, ismertetni. Először: a Költségvetési bizottságban elhangzott kisebbségi vélemények itt is és sok esetben is kitérnek arra, hogy az „újraindítási költségvetés” nevet adta a kormány ennek a költségvetésnek, de igazából ez a gazdaság-újraindítási akcióterv központi szerepet kap ugyan a büdzsében, illetve annak kommunikációjában, többször is visszaköszön, hogy 7308 milliárd forint áll rendelkezésre, a jövő évi GDP 13 százalékát kívánják erre fordítani. Természetesen a jól hangzó szavak mögött egészen más a valóság, és ennek megfelelően látjuk, hogy a bizonyos előirányzatok egybecsoportosításával, mondhatnám, gyakorlott Excel-használóként a Pénzügyminisztérium munkatársai, az a több mint 200 ember 180 ezer munkaórában dolgozott azon, hogy ezt összehozzák, összeadják, és azt mondják, hogy ez az újraindítási akcióterv. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem új forrás, éppen ezért nem is jelent komoly segítséget az emberek számára. Így aztán a kormány több ezer milliárd forint hitelfelvételt is tervez egyidejűleg, de azt nem a kellő helyen és módon költi el, ennek pedig ára az óriási eladósodás. Az államadósság összege a járványt megelőző hónapokban meglévő 29 682 milliárd forintos szintjéről a jövő év végére 44 713 milliárd forintra emelkedik a tervek szerint. Kis kitérővel mondom, hogy ma a Varga Mihály úrral folytatott vitánk egyik középpontjában éppen ez állt, hogy az eladósodást nem az ellenzék okozta; az eladósodást nem más okozta, tisztelt államtitkár úr, mint önök, itt van a nyilvánvaló adat: 44 713 milliárd forintig juttatták ezt el, ez több mint 15 000 milliárd forint hitelfelvételt jelent ebben a pár évben.
