Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 7. hétfő - 207. szám - Egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:

3197 számszerűsítjük, akkor az is előfordulhat, hogy a teljes adóalapjuk ezeknek a cégeknek, akik támogatták ezeket az alapítványokat, eltűnhet, így a magyar költségvetésben a társasági adó betervezett összege... Hát, akkor én megkérdezem most, de komolyan: akkor hogy állították össze a költségvetést? Hát, akkor ezzel kellett számolni önöknek, hogy majd nem fog befolyni a társasági adó ezekkel az adóelőnyökkel, mert láthatóan azok a cégek, amelyek támogatják majd a közalapítványokat, olyan mértékű adóelőnyhöz jutnak, amellyel, mondom, teljes mértékben akár le is nullázhatják a társaságiadó-befizetési kötelezettségüket. Tehát már nem elég az, hogy a látvány-csapatsportokba - ott is a kedvencbe, a fociba - ömlik a társasági adó, most már a közalapítványokba is elfolydogálnak a magyar emberek pénzei. Az kellett volna, hogy a törvényalkotási bizottsági véleményben legalább egy fél mondatot ennek szenteljenek. Elhiszem, hogy sokkal egyszerűbb nem beszélni erről, mert akkor azt gondolják, hogy ez nincs. De igenis van, és amikor meg arra mutogatnak - mert már ismerem teljesen az elmúlt időszakból, hogy miről szól ez a történet. Salátatörvényekbe beraknak olyan pontot - mondjuk, ezt az adócsomagot -, 117 oldalas maga az adótörvénycsomag, és ebben van ez az egy pont, természetesen az ellenzék erre nem tud igent nyomni. Majd aztán az lesz, hogy mi nem támogattuk a szociális hozzájárulási adó csökkentését, és azokat az egyébként, én is azt mondom, hogy előremutató adójogszabályi változásokat, amelyre mi is boldogan nyomnánk igent. De hát mégis, most ezt hogy képzelik? Én elhiszem, hogy most jön a kampány, és erre kell koncentrálni, hogy aztán az ellenzéket üssék-verjék, de hát azért nézzük meg, hogy ennek milyen költségvetési vonzata van! Mert mondom, nem elég arról beszélni, hogy az a 300 százalékos adóelőny hova fog majd vándorolni, arról is kell beszélni, hogy ennek a 2022-es költségvetésre milyen hatásai lesznek, hiszen a törvényalkotási bizottsági ülésre hozták be ezt a módosítót, még ahhoz sem volt merszük, hogy a Gazdasági bizottsághoz terjesszék be! Én egyszerűen nem tudom, hogy ezzel..., nyilván tudom, hogy mi önöknek a céljuk: egyetlen céljuk van, hogy az ellenzék erre nemet nyomjon. A Jobbik ezt fogja tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e még élni a további felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megadom a szót Izer Norbert államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr! IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Szeretnék reagálni a felvetésre. Már sajtócikkekben is elhangzott az, hogy mély hallgatás volt a TAB-on a felvetés kapcsán. A TAB-on nem alakult ki vita ennek a módosító javaslatnak a kapcsán. Ott voltunk, felkészültek voltunk, ha lett volna kérdés, örömmel elmondtam volna azt, amit most a képviselő asszonynak el fogok mondani. Ahogy az általános vita szakaszában is jeleztük, az alapítványoknak, tehát ezeknek a közérdekű alapítványoknak most olyan adóelőnyöket biztosítottunk, amilyen jelenleg a civil szervezeteknek, a közhasznú civil szervezeteknek is van. Nem jobbat, nem nagyobb volumenűt, mint ami rájuk vonatkozik. A 300 százalékos adóalap-kedvezmény, megint csak a sajtóban is elhangzott, a képviselő asszony is jelezte, hogy egy óriási lyukat fog ütni a magyar költségvetésen. Elhangzott az is, hogy egy példa nélküli adóalapkedvezményről van szó, egy korábbi pénzügyminiszter nyilatkozta ezt. Ennek a pénzügyminiszternek az idejében, tehát 2004-ben lett beemelve a magyar adójogba, ami a mai napig hatályos, egy másik 300 százalékos adóalap-kedvezmény, ahol az egyetemekkel, kutatóintézetekkel ha vállalkozások kötnek egy kutatási megállapodást, közösen kutatnak, fejlesztenek, 300 százalékos adóalap-kedvezményre jogosultak. 2004 óta létezik ez a szabály, a mai nap is hatályos. Az elmúlt években nem folyt el a költségvetés ezen a kiskapun, úgymond. A cégek jól felfogott érdekeik szerint támogatják a kutatás-fejlesztést; hogyha ebben ők előnyt látnak, akkor támogatják ezt a tevékenységet. Az adóalap-kedvezmény, ahogy egyébként a korábbi pénzügyminiszter úr is jelezte, azt jelenti, hogy ha valaki 100 egység támogatást ad, akkor 27 egység támogatást kap az államtól. Hogyha ez egy olyan tevékenység lenne, ami nem célszerű, nem szerencsés, nem jó irányba mutat, miért fizetne valaki 100 egység támogatást azért, hogy 27 egység előnyt szerezzen? Nem logikus. Pont ezért van egy mérsékelt igénybevételi kedvezmény, ahogy láttuk egyébként ezt a 300 százalékos igénybevételt, tehát ez nem fogja a költségvetés teherviselő képességét megborítani vagy az egyensúlyát megborítani, de cserébe azoknak az egyetemeknek,