Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 7. hétfő - 207. szám - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési alelnökről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz):
3137 helyezkedésről és a különböző listákon jelöltállításról. Gyurcsány Ferenc hogyan beszélt még egy-két esztendővel ezelőtt a Jobbikról? Azt mondta - nem ez az egyetlen olyan mondata, amit utána egy szóval sem tartott be -, hogy amíg én vagyok a DK elnöke, addig én nem fogom engedni, hogy a DK a Jobbikkal politikai szövetségre, együttműködésre lépjen. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Ezért mondta ma itt a parlamentben is azt, hogy ne is beszéljünk arról, hogy ő mit mondott a múltban, csak a jövőről beszéljünk. Rendkívül kínosak Gyurcsány Ferencnek akár ezeknél a tárgyalóasztaloknál is ezek a mondatai. Ilyeneket mondott Gyurcsány Ferenc a Jobbikról: a baloldali választók jelentős része az európai zászló égetését, az emberek listázását és a gárdázást nem felejtheti el. Úgy látszik, Gyurcsány Ferenc elsőként felejtette el ezeket a baloldali politikusok közül. Ezt is mondta: én nem tudom, képtelen vagyok, minden zsigeremmel tiltakozom az ellen, hogy újnáci eszméket valló radikálisokkal egy platformra kerüljek, majd itt ezen a héten meg a múlt héten jobbikos képviselőket, Jakab Péter frakcióvezetőt védte Gyurcsány Ferenc. Szintén egy Gyurcsány-idézet: „Ha a Jobbikkal kötünk megállapodást, báránybőrbe bújt farkassal állapodunk meg”, nácikkal pedig nem lehet és nem is kell kiegyezni - mondta ezeket Gyurcsány Ferenc, majd ma azt mondta itt a parlamentben, hogy arról ne beszéljünk, hogy a múltban mi hangzott el. (14.10) Persze, Jakab Péter sem rajongott Gyurcsány Ferencért, még nem is olyan régen, 2020 januárjában azt mondta, hogy az embernek mindig vannak rossz gondolatai, amikor Gyurcsány Ferenc bedobja a közös lista ötletét. Most pedig mosolyogva, vidáman menetel a közös lista felé, Gy. Németh Erzsébetet és más, emblematikus baloldali figurákat a Jobbik saját jelöltjeként indít az előválasztáson. Ez két dolgot jelent: egyrészről azt, hogy a Jobbik minden hitelességét elveszítette; ami ellen létrejött, most pontosan azt támogatja. A másik pedig, hogy nyilván egy színjáték, egy Gyurcsány-show az egész baloldali előválasztás, mert akkor, amikor a Jobbik jelöltje, Gy. Németh Erzsébet, akkor nyilván nem gondolhatjuk komolyan, hogy itt egy valós versenyről van szó, ahol baloldali pártok jelöltjei egymás között megméretik magukat. És azt is láthattuk az utóbbi napokban, hogy amikor például a momentumos jelölt Tordai Bence javára lépett vissza, ebből is látszik, hogy semmifajta reális versenyt nem szeretnének, hanem még a verseny elindítása előtt szeretnék leosztani egymás között a pozíciókat. Ki hol indul, minél több versenytársat ebből a versengésből kiiktatni, hogy minél inkább csak Gyurcsány Ferenc Apró-villájában dőljenek el azok a fontos kérdések, hogy ki hányadik lesz a Gyurcsány-listán a következő esztendőben. Karácsony Gergely is ezt mondta: nem tagadom, néhány Unicumot meg kellett innom ma, hogy elviseljem a helyzetet; nem szeretem, hogy így alakult, de ez van. Ez amúgy minden részében, azt hiszem, hogy jellemző Karácsony Gergelyre, hogy hát, ha így alakult, akkor elfogadja, neki különösebb akarata ezen a téren sincsen. Úgyhogy jól láthatjuk, hogy a baloldalon semmi más nem számít, csak a hatalom. Vadai Ágnes 2012-ben az ügyészségtől azt kérte, hogy oszlassa föl a Jobbikot, most pedig azt kéri a jobbikosoktól, hogy támogassák őt a választásokon. Kálmán Olga nem engedett be jobbikosokat a műsorába, mert azt mondta, hogy náciknak nem biztosít terepet, most pedig büszkén (Az elnök csenget.) vállalja az ő támogatásukat. Hol van már a baloldalon az „egyenes beszéd”?! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Mai utolsó napirend előtti felszólalónk a Fidesz-frakció soraiból kerül ki. Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak megadom a szót. DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ami nem öl meg, az megerősít, tartja a közmondás. Márpedig nekünk nincs mit szépítenünk rajta, Magyarországra és a magyar nemzetre 101 esztendővel ezelőtt a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban a halálos ítéletet mondták ki. A békediktátumhoz hasonló büntetést országra és nemzetre történelmi emlékezet óta még sosem róttak ki. De Magyarország képes volt túllépni a felfoghatatlan mértékű veszteségeken, és a mitológiai főnixmadár módjára saját hamvaiból újjáéledni. Ezzel párhuzamosan az elszakított nemzetrészek is élni akarásukról és képességükről tettek tanúbizonyságot, megszervezték magukat, és alkalmazkodtak a megváltozott viszonyokhoz. A második világháború újabb mérhetetlen veszteségeket okozott, és következtek az internacionalista kommunizmus évtizedei. Miközben az utódállamokban az állam működésének minden szintjét átszőtte a